Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-243

Az országgyűlés képviselőházának 2U3 nómia jár. Mert ha el méltóztatnak ismerni a főváros kulturális felsőbbségiét, ha el méltóztatnak ismerni azt, hogy a főváros parlamentje intelligencia dolgában az ország parlamentjével legalább is vetekszik, (Br. Vay Miklós: Nono! — Sándor Pál: Legalább!) ha el méltóztatnak ismerni azt, hogy a főváros érdemei nagyok voltak a múltban a nemzeti érzés, a nem. zeti nyelv, a nemzeti ipar és a nemzeti kereskedelem felvirágoztatása terén, 'ha el méltóztatnak ismerni, hogy a főváros a nemzeti irodalmat, a nemzet művészetét és tudományosságát felvirágoztatta és abban mindenütt vezető szerepet játszott, ha el méltóztatnak ismerni, hogy a székesfőváros minden szabadságmozgalomban az élen harcolt, hogy az emberi jogokért, a kultúráért és haladásért a 'székesfőváros polgárai elsősorban vonultak fel, akkor ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy tehát ennek a kultúrált, intelligens városnak kisebb autonómia jár, mint a többi törve n y h atós ágnak. De ha azt méltóztatnak mondani, hogy a mai vezetésben vannak bizonyos hibák, akkor én azt mondom, hogy hiba nélkül ezen a földön ember nincs. De azt viszont állítom, hogy a főváros inai vezetése, amelyet mi mint keresztény városházát szoktunk jellemezni, az a vezetés, amely a kereszténypártból és a községi polgári pártból áll, a főváros érdekei szempontjából tökéletesen bevált és elsőrangú vezetés. Abból, hogy a főváros vezetősége a mai szituációban ilyen .eredményes költségvetést és ilyen eredményes zárszámadásokat produkált és hogy a főváros vagyonát meg tudta őrizni ezekben a nehéz időkben is, nem azt a következtetést vonom le, hogy tehát ebből logikusan következik az, hogy a fővárosnak kisebb autonómia jár. Igenis ennek a nagyobb intelligenciájú közületnek nagyobb autonómia jár. , Es ez nemzeti érdek is. Nemzeti érdek az, hogy az ország fővárosa a maga ügyeiben önálló, saját vagyonának ura és saját ügyeinek jogos intézője legyen. Veszedelmes

r precedensnek tartom azt, hogy mi autonómiákat rombolunk itt le és ugyanakkor autonómiát ígérünk kifelé a megszállott területekre. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Nem talál hitelre a megszállott területen a mi ígéretünk az autonómiára, ha idebenn autonómiaellenes hangok hallatszanak, (Zaj a jobboldalon.) ha idebenn autonómiarombolás folyik. (Lázár Miklós: Ez a lényeg! — Sándor István: Ez a fő érv!) Mert hogyan tudjam megérteni azt, hogy Budapesten két törvényhatóság van, az egyik, amelyik itt székel Városház-utca 7. alatt, az ország első vármegyei törvényhatósága, Pest vármegye törvényhatósága; Városház-utca 9. szám alatt pedig ott székel az ország első városi törvényhatósága: Budapest székesfőváros és míg Vároház-utca 7. alatt teljes autonómia van, addig Városház-utca 9. alatt csonka autonómia van, amíg Városház-utca 7. alatt van kisgyűlés és szükség van a kisgyűlésre, ugyanakkor Városház-utca 9. alatt nincs tanács, illetőleg nincs szükség tanácsra, amíg Pest vármegye törvényhatóságában a tisztviselők legnagyobb részét választják és pedig szabadon választják minden megerősítés nélkül, addig a székesfőváros törvényhatóságában a legelőkelőbb tisztviselőket is kinevezik és még ehhez a kinevezésekhez is hozzájárulás, felsőbb jóváhagyás szükséges

1

? (Müller Antal: Ez az autonómia elkobzása!) Hogyan tudjam megérteni és megmagyarázni egy és ugyanazon közigazgatási elv alapján, hogy Városiház-utca 7. alatt még a szolgabírót ülése 19 3 í február 23-án, pénteken. 53 is választják, Városház-utca 9. alatt pedig még a helyettes árvaszéki elnököt is kinevezik, akiért tegnap Jánossy Gábor t. képviselőtársam olyan eredményesen járt közbe és szólalt fel? Hogyan tudjam megérteni azt, hogy a vármegyeházán a vármegyei aljegyzőket választják, a városházán pedig még a fővárosi főjegyzőt is kinevezik. Égbekiáltó igazságtalanságok vannak itt: a vármegyeházán a levéltárost is választják, a fővárosnál még az üzemi vezérigazgatót is kinevezik. (Büchler József: Hallatlan.) Ezeket megérteni és megmagyarázni nem lehet, ez a közigazgatásban rendszernek nem mondható. Egy közigazgatási rendszer az egyformán mér úgy az egyik törvényhatóságnak, mint a másik törvényhatóságnak. Ha szükségesnek tartj egyik rendszert az egyik törvényhatóságban, akkor jogosnak kell tartania ugyanazt a rendszert a másik törvényhatóságban is. Ha azt méltóztatnak mondani, hogy a vármegyéknél helyesebb a választási rendszer, akkor méltóztassanak ezt koncedálni a fővárosra -nézve is, vagy ha 'most azt méltóztatnak mondani, hogy a kinevezési rendszer jobban biztosítja a szelekciót, — bár én ezt tagadom — méltóztassanaik ezt a kinevezési rendszert Városház-utca 7. alatt és a többi vidéki törvényhatóságban is alkalmazni. (Büchler József: Meg fogják csinálni!) Ügy tudom, hogy nem fogják megcsinálni, illetőleg a mélyen t. kormány, amióta ez a fővárosi törvényjavaslat be van terjesztve, többször hangsúlyozta, hogy a vidéki autonómiákban nem törtemnek meg ezek az intézkedések. (Egy hang a baloldalon: Majd csak azután!) Sőt legutóbb a rádióban is méltóztatott a kormány egy félhivatalos kommünikét leadni arról, hogy minden vármegyei és minden városi törvényhatóság legyen nyugodt: rájuk ebben a kérdésben nem fog sor kerülni. En ezt az igazságosággal nem tudom összeegyeztetni, mert mi a keresztény igazság alapján állunk és a keresztény igazsággal nem fér össze a kétféle mérték, a kétféle elbírálás, a kétféle rendezés automómikus ügyekben sem. Nekünk csak annyi autonómiát koncedál a belügyminiszter úr, amennyi az autonómiának úgyszólván csak a külső látszatát őrzi meg, de a belső tartalmát kiveszi. Ez olyan szűkítése az autonómiának, hogy már a mozgásra sem képes, amelyben lényegileg megfullad maga az önkormiányzat. A fővárosi autonómiát biztosította az első fővárosi alaptörvény, az 1872 : XXXVI. te. és ha annak 3. §-át felolvasom, akkor meg méltóztatnak látni, hogy mit értett ez a törvény autonómia alatt. Az mondja ez a 3. § (olvassa): »Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz , és szabályrendeleteket alkot, határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által végrehajtja, a tisztviselőket maga választja, az önkormányzat és a közigazgatás költségeit megállapítja, fedezetről gondoskodik és a kormánnyal közvetlenül érintkezik.« Méltóztattak hallani, mint az ünnepi harangszó, úgy hangzanak ezek a tömör, határozott és kerek mondatok. (Lázár Miklós: Miért változtatták meg ezt a 3. <§>-t?) Ezek az autonómiának a tulajdonképpeni helyes és kőbe vésendő^ kifejezései. Ezen a törvényen az első csorbát az 1927 : V. te. ejtette, amely az önkormányzati háztartások hatályosabb felügyeletéről szól, amely már mélyen belevág az autonómiának ezekbe a jogaiba. Még mindig biztosítva volt azonban az első alaptörvény rendel-