Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-253
526 Az országgyűlés képviselőházának 253. ülése 193A március 20-án, kedden. tása tekintetében pedig, hogy — a szociális szempontokra és a mezőgazdaság termelési viszonyaiban bekövetkezett rosszabbodásra való tekintet nélkül és a nemfizetés okának minden vizsgálata nélkül a nekik juttatott földrészletek birtokától megfosztották Szigetköz összes községének lakosait, holott a nemfizetés oka nem a fizetési készség hiánya, hanem a fizetési képtelenség volt, ezt jelenti a pénzügyigazgató: Szigetköz 14 községéből 10 községben a földrészlet birtokától való megfosztást egyetlenegy esetben sem rendelték el. Négy — mégpedig Halászi, Máriakáinok, Arak és Püski községben földhöz 424 juttatott közül 73 nemfizető egyén ellen ugyan megindították a kimozdításra irányuló eljárást, de enneksorán is a 73 egyén közül is csak egy, névszerint Nagy Lajos halászi lakost foszották meg a neki jutott földrészlet birtoktól. A többi 72 ember a nekik jutott földrészletek birtokában van ma is, mert vagy rendezték időközben tartozásukat, vagy jogorvoslattal éltek. A pénzügyigazgató végül szükségesnek tartotta, hogy azt is jelentse, hogy a községi elöljáróságok is az eljárási szabályokban lefektetett kíméletnek megfelelően járnak el az önhibájukon kívül nemfizető földhöz jutottakkal szemben. Kérem válaszom tiudocmásíulvételét. Budapest, 1934. évi március hó. 8. Gömbös Gyula s, k., m. kir. miniszterelnök.« Elnök: Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásulvenni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásulveszi. _ ' Következik a miniszterelnök ur írásbeli válasza Andaházi-Kasnya Béla képviselő úrnak a Tolnamegyei Földbérlőszövetkezet ügy eb en előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek a választ felolvasni. . -' T . Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Tiszteit Képviselőház! Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő 1933. évi július hó 19-en a Tolnamegyei Földbérlő Szövetkezet ügyeben interpellációt jegyzett be a képviselőház ínterpellációs könyvébe, amelyet az összkormanyhoz intézett. Ezen interpellációra válaszomat a következőkben adom meg: A Tolnamegyei Földbérlok Szövetkezete további fennmaradásának szükségtelenségét az Országos Földbirtokrendező Bíróság 12.676— 1932. számú végzésével mondotta ki arra való hivatkozással, hogy az ottani helyzet lényeges változása folytán a szövetkezet feladatköre teljesen jelentéktelenné vált. A szövetkezet teendőinek túlnyomó részét magának a szövetkezetnek, illetőleg a szövetkezeti tagoknak kívánságára — éppen mert a szövetkezet a vállalt feladatkör ellátására alkalmatlannak . bizonyult — a közalapítványok számvevőségének szekszárdi kirendeltsége vette át és végzi ma is, 1932. október 1-től teljesen díjtalanul, szemben a szövetkezettel, amely ezért a tagoktól a legutóbbi időkig és évi 10, illetőleg 6 kilogramm búzaértéket kívánt. Annak következtében pedig, hogy időközben életbelépett törvényes rendelkezések folytán a szövetkezet feladatköre úgyszólván megszűnt: teljesen indokolatlan lett volna az^ egyes juttatott kisemberekre jelentékeny és felesleges költségtöbblettel járó szövetkezeti alakulás felosztása elé akadályokat gördíteni akkor, amikor maguk a szövetkezeti tagok ezt belátva» folyó évi február hó 11-én tartott közgyűlésükön a szövetkezet felszámolását határozták el. Ezzel a ténnyel a kérdés időszerűségét már el is vesztette. Azonban rá kell mutatnom még arra is, hogy téves az interpelláló képviselő úr az a beállítása, mintha a szövetkezet feloszlatásán a közalapítványi kir. ügyigazgatóság munkálkodott volna, mert nevezett hivatal ténykedése ebben az ügyben csupán abból állott, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság felhívására a szövetkezetnek a közalapítványi kisbérletek kezelése körüli szerepére nézve kötelességszerű felvilágosítással szolgált. Egyébként a szövetkezet és a közalapítvány között a múltra vonatkozó leszámolásmár megtörtént és amennyiben a felszámolás alatt álló szövetkezet azt elfogadni nem volna hajlandó, előtte a bírói út mindig nyitva áll. Budapest, 1934 évi március hó 8. Gömbös Gyula s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásulvenni, igen. vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Kóródi Katona János képviselő úrnak Szabó Gyula tompái jegyző fegyelmi ügyében előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Kóródi-Katona János országgyűlési képviselő úr, a képviselőház 1932. évi november hó 30-án tartott ülésében Szabó Gyula tompái községi jegyző magatartása miatt, továbbá ia nevezett jegyző fegyelmi ügyében hozott marasztaló határozatnak a községi képviselőtestület előtt történt tárgyalásakor elkövetett szabálytalanság miatt interpellált és azt a kérdést intézte hozzám, hogy hajlandó vagyok-e a tompái állapotok és a jegyző részben már folyó, részben még szándékosan ki nem vizsgált fegyelmi ügyének pártatlan kivizsgálására Tompára miniszteri tisztviselőt, kiküldeni. Az interpellációra vonatkozólag végleges írásbeli válaszomat tisztelettel az alábbiakban adom meg. Szabó Gyula tompái községi jegyző ellen többrendbeli panasz miatt a fegyelmi eljárást az arra illetékes hatóság elrendelte. A magam részéről is súlyt helyeztem arra, hogy a nevezett községi jegyző ellen emelt panaszok a legalaposabban és pártatlanul kivizsgáltassanak és ezért a fegyelmi ügy lefolytatását állandó figyelemmel kísértem. A képviselő úr interpellációjában azt is kérte, hogy a tompái állapotoknak és a jegyző részben már folyó, részben még — állítólag —szándékosan meg nem vizsgált fegyelmi ügyeinek pártatlan tisztázására miniszteri tisztvi| selő küldessék ki. Az interpellációnak erre a részére megjegyzem, hogy a vármegye főispánját annakidején fölkértem, hogy Szabó Gyula ellen emelt panaszok és feljelentések kivizsgálását részéről kísérje állandó figyelemmel és a legpártatlanabb eljárás biztosítása céljából az egész eljárás menetét gondosan ellenőrizze. A vármegye főispánja ebből folyólag hozzám tett megokolt jelentésében nem tartotta indokoltnak rendkívüli intézkedések foganatosítását, mert a fegyelmi eljárás pártatlan lefolytatását ! biztosítottnak látta. Ennélfogva nem találtam
