Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

Az országgyűlés képviselőházának 253. ülése 193U március 20-án, kedden. 527 okot arra, hogy ebben az ügyben én rendeljek ki vizsgálóbiztost. A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeképen az L fokú fegyelmi hatóság háromrendbeli fegyelmi vétségben állapította meg a községi jegyző vétkességét és ezért 200 P pénzbüntetéssel büntette. Az ellene emelt többi vádra nézve pedig részben elévülés okából megszüntette az eljárást, részben pedig felmentette terheltet a fegyelmi vétségek vádja alól. A vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya, mint II. fokú legyeimi hatóság nevezett jegyzőt csupán egy fegyelmi vétségben találta vétkesnek és ezért rossz alá ssal büntette. A fegyelmi választmány véghatározata ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmek folytán a II. fokú véghatározatot az 1929 : XXX. te. 87. §-«, alapján szervezett fegyelmi bíróság 87.782/1933. szám alatt hozott ítéletével anyagi jogszabálysértés okából megsemmisítette és az ügyet sarját hatáskörében érdemlegesen elbírálta. Ennek eredményeként Szabó Gyula községi jegyzőt a tompái 1930. évi községi virilis névjegyzék megállapításához szükséges adókimutatás elkészíttetése^ körül követett eljárása miatt fegyelmileg vétkesnek mondotta ki és ezért rosszalással büntette. A többd vádak egyik részében a fegyelmi bíróság az eljárást elévülés okából megszüntette, másik részében pedig terheltet a fegyelmi vétség vádja alól felmentette. Tekintettel azonban arra, hogy a képviselő úr szerint az interpelláció anyagának egy részében eljárás sem indult meg, utasítottam a vármegye alispánját hogy amennyiben a nevezett jegyző ellen tett valamely panasz, vagy feljelentésre vonatkozólag az eljárás még befejezést nem nyert volna, annak soronkívüli tárgyalása és befejezése iránt haladéktalanul intézkedjék. Intézkedtem aziránt is, hogy amennyiben az alispánhoz újabb beadványban fordulnának s abban kifejezetten is megjelölnék a nevezett jegyző által elkövetett azokat a cselekményeket, amelyek állítólag még eljárás tárgyát nem képezték, bármilyen elhatározásra is jutna a beadványban foglaltak tekintetében az arra illetékes elsőfokú hatóság, arról a beadvány előterjesztőjét szabályszerű véghatározattal értesítse. A sérelmesnek vélt véghatározat ellen azután a törvény által biztosított jogorvoslattal lehet majd élni. Budapest, 1934. évi március hó 6-án. Keresztes-Fischer Ferenc s, k. m. kir. b élű arvmi n iszt er. « Kóródi Katona János: T. Ház! A belügyminiszter úr ebben a válaszában Szabó Gyula tompái községi jegyző fegyelmi ügyében még 1932 novemberében elmondott interpellációmra válaszolt. A jegyzőt végre hosszas sürgetéseim után felfüggesztették. Mivel a válasz szerint a belügyminiszter úr vizsgálatot rendelt el azokban az ügyekben, amelyek eddig vizsgálat tárgyai nem voltak, a belügyminiszter úr válaszát a jelenlegi főispán, Bárányi Tibor igazságos és erélyes személye iránti bizalomból is tudomásul veszem. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a belügymiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a magyar királyi honvédelmi minisztérium vezetésével megbízott magyar királyi miniszterelnök úr írásbeli válasza Erdélyi Aladár képviselő úrnak a ceglédberceli községi jegyzőnek Hál Pál ottani lakossal szemben tanúsított magatartása tárgyában 1933. évi május hó 31-én előterjesztett írásbeli interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszterelnök úr válaszát felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): A m. kir. honvédelmi minisztérium vezetésével meghízott m. kir. miniszterelnök válasza dr. Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő által, a ceglédberceli községi jegyzőnek Hál Pál ottani lakossal szemben^tanúsított ^magatartása tárgyában, 1933. évi május hó 31-én előterjesztett írásbeli i nterpellációra. Hivatalos megállapítást nyert és Hál Pál ceglédberceli lakos maga is elismerte, hogy a ceglédberceli községi vezető jegyzővel fia katonai ügyében egyáltalán nem tárgyalt, amiért is a községi jegyző természetszerűleg nem is tehetett olyan 'kijelentést, hogy az ügy kedvező elintézést csak akkor nyerhet, hallal Pál belép a Nemzeti Egység Pártjába. Hál Pál fia katonai ügyében a községi segéd jegyző vei tárgyalt, azonban ennél a tárgyalásnál — mint azt Hál Pál ugyancsak maga is elismerte, — a Nemzeti Egység Pártjába való belépés szóba sem került. Tisztelettel kérem, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1934. évi március hó 3-án. Gömbös Gyula s. k., m. kir. m in i szterelnök.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 9 óra 37 perckor.) Hitelesítették Magyar Pál s. h. Nánássy Andor s. h. naplőbíráló~bÍzott8ági tagok. 7-r