Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

Az országgyűlés képviselőházának 253, lesz a helyzet, sőt egészen biztos, hogy roszszabb lesz; bizonyos, hogy a közüzemek roszszabbak lesznek, mint eddig voltak. (Eber Antal: Be kell őket szüntetni!) Mert azzal a jogkörrel, amellyel most felruházzák a főpolgármestert, az üzemek vezetőit és azzal a módszerrel, ahogyan ezt megcsinálják, természetes, hogy csak rosszabb lehet a helyzet. Az ellenőrzés se lesz olyan, mint eddig volt. Ha eddig az eddigi hiányos ellenőrzés mellett érvényesülhetett az egyes pártok kizárólagos befolyása, hogy nyugalmazott polgármestereket vagy alpolgármestereket odatették magas fizetéssel, akkor ezután még jobban érvényesülni fog ez a befolyás. Eddig legalább szóvátehettük a közgyűléseken ezeket a visszaéléseket s most még ez a jogunk is megszűnik. (Eber Antal: Tehát meg kell szüntetni a közüzemeket!) Nem kell azokat megszüntetni, t. képviselőtársam. A kartell, a ring — mind közüzem és nem egyéni tulajdon. Az ön bankja sem az öné, hanem a részvényeseké, ön csak képviselheti. A kartellek és a ringek garázdálkodásainak ellensúlyozására szükség van a közüzemekre, sőt ezeket ki kellene fejleszteni, tökéletesebb, demokratikusabb, becsületesebb és célszerűbb vezetéssel kellene ellátni s nem úgy, mint ahogyan eddig csinálták. Ez a helyes, álláspont s ettől nem -lehet eltérni. Budapest nagyüzemeit igenis fenn kell tartani, mert ezekre szükség van, de ne tessék a nagy bürokráciát az élükre állítani úgy, mint az államnál teszik, hanem legyenek ezek az üzemek praktikusan vezetve, fizessék meg a munkásokat, adjanak olcsó közszolgáltatást és akkor természetes dolog, hogy ezek a közüzemek nemcsak Budapest polgárságának, hanem az egész ország lakosságának is javára szolg'álnak. (Eber Antal: Városházi vendéglők, mint közüzemek!) Ez más dolog, t. képviselőtársam, ezek megszüntetésébe mi is beleegyezünk. (Eber Antal: Itt igen, de a közgyűlésen is tessék beleegyezni!) Ezek nem fontos részei a közüzemeknek, t. képviselőtársam, de igenis vannak, olyan közüzemek, amelyeket ma már megszüntetni, illetőleg visszafejleszteni nem lehet, sőt egyenesen ostobaság volna. Arról van szó, hogy az egész -közüzemek elleni akció azért indult meg és abból áll, hogy az egyes pártok a maguk különleges helyzetét érvényesíteni tudják és ők helyezzék el a legfőbb poziciókba azokat az embereket, akik nekik politikai szolgálatot tesznek. Mi ellenben szomorúan látjuk, hogy épen a produktív munkások béreit akarják leszorítani. Epen ezért kérem a t. Házat, hogy a mi pártunk határozati javaslatát fogadja el és ezt a szakaszt törölje. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt álló szakasz 8. bekezdésében foglalt rendelkezésekhez kérek szót. E rendelkezések szerint a tervezet végrehajtása nem szünteti meg a törvényhatósági biottságnak a költségvetés készítésére s annak jóváhagyás céljából a belügyminiszter elé való terjesztésére nézve fennálló törvényes kötelezettségét. Mindnyájan tudjuk, hogy a költségvetési jog ikertestvér a zárszámadási joggal. Minthogy ebben a szakaszban és a törvényjavaslat más szakaszaiban sem foglaltatnak határozmányok a zárszámadási jog mikénti gyakorlásáról, az átmeneti terv végrehajtásának ideje alatt felmerül a kérdés, mi az igen t. belügyminiszter úr álláspontja a zárszámadási jog érvényesíülése 193% március 20~án, kedden. 505 tése tekintetében az átmeneti terv végrehajtása során? Az igen t. belügyminiszter úr ebbeli álláspontja azért sem maradhat nyilt kérdés, mert, ha jól emlékszem, a, törvényjavaslat 6. §-a a költségvetési jogot külön honorálja és ennek honorálása végett különálló pénzügyi bizottság alakítását rendeli el. Ugyanakkor ez a szakasz a zárszámadási külön szakbizottságról egyáltalában említést sem tesz, noha a zárszámadási külön szakbizottság megszervezése egészen külön megítélés alá esik minden más bizottsággal szemben. Tudjuk, hogy az 1930 : XVIII. te. a székesfőváros gazdaságának viteléért a polgármestert egyénileg teszi felelőssé. A zárszámadás anyagának tárgyalásánál és a zárszámadási felmentés, illetőleg elmarasztalás kimunkálásánál tehát a szakbizottságban a polgármester nem elnökölhet, de nem elnökölhet más tisztviselő sem, mert függő viszonyban áll a polgármesterrel szemben és érdekelt is a zárszámadás anyagában. T. Ház! Ezen vázlatos okfejtésem, alapján megállapíthatom azt is, hogy a zárszámadási "•szakbizottságban nem lehet tisztviselő az előadó. Az általam kidomborított szempontok kizárják még azt is, hogy a zárszámadási bizottságban olyan tagok vehessenek részt az érdemleges tárgyalásnál, akiknek jelenléte bármily tekintetből összeférhetetlen azzal a feladattal, amelyet a zárszámadási szakbizottság képvisel. Általában a zárszámadás anyaga és a zárszámadás tárgyalása körül a legnagyobb zűrzavar észlelhető. Beszélő példa erre a Képviselőház március 9-én tartott ülésének tárgyalásán történtek. Ezen az ülésen felszólalt Payr Hugó igen t. képviselőtársam, aki ennek a ' Háznak illusztris tagja és e mellett székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Az igen t. képviselő úr belekapcsolódott az én kritikai beszédembe, amelyet a Képviselőház ülésén ugyanakkor tartottam, amikor ő felszólalt. A képviselő úr három kérdést ragadott ki kritikai beszédemből és ebben a három kérdésben elfoglalt álláspontom miatt egyenesen megrótt engem. Elsősorban megrótt a miatt a megállapításom miatt, hogy a székesfőváros zárszámadásából hiányzik egy fundamentális rész: a vagyonmérleg. Cáfolatul felolvasta r a székesfőváros 1932. évi, több kiló súlyú zárszámadása címlapjának szövegét, amely a következőképpen hangzik: »Budapest székesfőváros zárszámadása és vagyonleltára«. Elég, ha utalok arra, hogy a vagyonleltár és a vagyonmérleg egészen más. Egészen más a bizonyító erejük is. A zárszámadási felmentés szempontjából a vagyonmérleg bizonyító ereje döntő súlyú. Bővebben nem is magyarázom, mi a különbség vagyonleltár és a vagyonmérleg között, mert úgy vélem, hogy ha ennek bővebb magyarázatába bocsátkoznám, ezzel megsérteném a t. Ház tekintélyét. Megrovást kaptam még Payr Hugó igen t. képviselőtársamtól a.zért is, mert a székesfőváros költségvetésének szerkezetét bírálni mertem. Hozzáteszem, hogy ő egészen félreértett engem. Felszólalásomban én nem terjeszkedtem ki a költségvetés bírálatára. Ha ezt tettem volna, a mélyen t. elnök úr figyelmeztetett volna! En a költségvetés bírálatára csak annyiban terjeszkedtem ki, amennyiben bírálatommal az átmeneti terv útját, sikerét szerény tehetségem szerint elősegíteni, támogatni igyekeztem. A költségvetés szerkezetének csak alapépítményeit bíráltam.