Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

500 Az országgyűlés képviselőházának 253. ülése 193 J* március 20-án, kedden. tencióját az egész törvényhatósági közgyűlés magáévá teszi és ha e törvény nélkül is, a miniszter úr a törvényhatóságot megkereste volna, az erre vonatkozólag rendelkezésére állt volna, hiszen minden közületnek érdeke és elsőrendű kötelessége, hogy költségvetését egyensúlyba hozza. Már az általános vita során számadatokkal beigazoltuk, hogy a székesfőváros sokkal előbb kezdte meg költségvetésének leépítését, mint maga az állam, és eredményesen kezdte meg akkor, amikor 208 milliós költségvetését ma már 146 millióra redukálta. Maga a törvényhatósági közgyűlés és a törvényhatóság tanácsa is állandóan foglalkozott ezzel a kérdéssel és ha a polgármester úr akár a tanács, akár pedig a törvényhatósági közgyűlés elé olyan javaslattal jött, amely a költségvetés egyensúlybahozatalát célozta, ennek soha sem volt ellene sem a tanács, sem a közgyűlés, mert mindig számoltunk azzal, hogy a fővárosnak, mint a legnagyobb közületnek, elsőrendű kötelessége, hogy költségvetése egyensúlyát biztosítsa. Amint említettem, erre vonatkozólag már meg is tette az intézkedéseket a múltban. Sőt továbbmenőleg, a polgármester úr még a megállapított költségvetésből is zárolt 10%-ot arra az esetre, ha talán előre nem látott meglepetések érnék a költségvetést; tehát még 10%-os zárolással is alátámasztotta és biztosította a költségvetés egyensúlyát. Most az utóbbi évben mégis deficit mutatkozott. Hogy miből eredt ez a deficit, arra már itt a Házban is többen rámutattunk. A deficit egyrészt a súlyos gazdasági helyzetből, másrészt pedig azokból a kormányintézkedésekből ered, amelyek az újabb adóbevezetéseknél mindig figyelmen kívül hagyták a székesfőváros érdekeit. Számadatokkal igazoltuk, hogy a székesfőváros lakossága most is nagyobb adót fizet, nagyobb áldozatot hoz, mint ezelőtt 3—4 évvel, amikor még nagyobb volt a kereseti lehetőség. A főváros adóhozama nagymértékben csökkent, mert az új adókból nem réiszeltették a fővárost, sőt sajnos, egyéb bevételeiről is bizony le kellett mondania a fővárosnak. Ez okozta a főváros legutóbbi költségvetésének deficitjét, de mint említettem, az autonómia, a törvényhatóság és annak tanácsa, mindent elkövetett a költségvetés egyensúlyba hozására. Már most a belügyminiszter úrnak van egy tervezete, amellyel (biztosítani lehet a jövőre nézve a költségvetés egyensúlyát; szerintem helyes lett volna, ha a 'belügyminiszter úr ezt közölte volna az arra illetékesekkel, a polgármester úrral, az autonómia pártjainak vezetőivel, mert meggyőződésem az, hogy e törvénynek az intézkedései nélkül is készséggel rendelkezésére állottak volna a (belügyminiszter úrnak. Az, hogy itt láthatatlan, eddig még megnem fogható, eddig még nem olvasott tervekkel állunk szemben, bizonyos bizalmatlanságra gerjeszti az egész törvényhatóságot, magát az egész autonómiát, mert nem tudjuk elképzelni, hogy mi lesz majd a szándéka a (belügyminiszter úrnak, s hogy ebben a 27. $-ban nem foglaltatnak-e olyan rejtett célok, amelyekkel esetleg az autonómia érdekei ellen is lehet élni. Nem tudjuk, hogy a főpolgármester úrnak adott hatalmas, nagy hatáskör nem fog-e majd tényleg sokszor az autonómia és a székesfőváros érdekei ellen szólni. Az autonómia szervei nem szálihatnak bele azokba a szanálási tervezetekbe, amelyeket majd a jövőhen a belügyminiszter úr elgondol, ha pedig beleszólnak, minthogy a főpolgármester urat tartoznak meghallgatni, attól függetlenül, hogy az autonómia szerve, a 17-es bizottság milyen véleményen van, milyen határozatot fog hozni. a főpolgármester úr életbeléptetheti az ő terveit, javaslatait, akár tetszik az az autonómiának, akár nem. r Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a t. Házat és a 'belügyminiszter urat, hogy ezeknek az aggodalmaknak eloszlatása végett méltóztassanak elfogadni ezt a javaslatunkat, amelyet Petrovácz Gyula képviselőtársammal együtt indítványozunk, hogy a 27. § teljes egészében töröltessék. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.). Elnök: Szólásra következik? Diniech Ödön jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! Ezt a szakaszt tulajdonképpen külön címmel kellene ellátni és azt kellene föléje írni, hogy diktatórikus szakasz, mert mindaz, ami ebben a szakaszban le van fektetve, jogot ad a főpolgármesternek arra, hogy mindazt végrehajthassa, amit akar. A törvényjavaslat ugyan azt mondja, hogy a belügyminiszter úr a törvény életbeléptével egyidejűleg tervezetet bocsát ki arra nézve, hogy miképpen kell a főváros üzemeinek és egyéb háztartásának gazdálkodását egyensúlyba hozni. En hiányolom azt, hogy ezt a tervezetet nem a törvény j avaslattal egyidejűleg mutatta be a belügyminiszter úr. Már hivatkozás történt arra, hogy az ország pénzügyi helyzetének szanálásával kapcsolatosan benyújtott törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a kormány egyúttal benyújtja több évre terjedőleg a költségvetést és benyújtja mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a szanálással kapcsolatban végrehajtani kíván. Itt most egy titokzatosság előtt állunk. Nem tudjuk, hogy mi van ebben a tervezetben, nem tudjuk, hogy ebből a tervezetből mit szándékoznak végrehajtani; azonkívül a főváros önkormányzata által választott 17 tagú bizottság hatásköre is egyenlő a nullával, mert tanácsot ugyan adhat, felvilágosítást kérhet ez a bizottság, esetleg felirattal is fordulhat a belügyminiszter úrhoz, de mindezek a lépések nem akadályozzák meg a főpolgármestert abban, hogy kiadja a rendelkezést arra nézve, hogy mit hajtson végre a polgármester. Ennek a szakasznak az érvénybentartásával eléretnek mindazok a rendelkezések, amelyek az előző és a pártok által kifogásolt javaslatban benne voltak. Az eredeti elgondolás szerint feloszlatták volna a főváros közgyűlését, a főváros élére kormánybiztost küldtek volna ki, feloszlatták volna a főváros tanácsát és egy évig kormánybiztos rendelkezett volna a városházán, de esetleg meghosszabbították volna megbízatását két évre is. Mi a különbség az eredeti javaslat és a mostani javaslat között? Lényegében semmi. Annyi különbség van látszólag, hogy a főváros közgyűlése együttmaradhat: nem oszlatják fel, hanem összejöhet és vitatkozhatik különböző nagyjelentőségű problémákról, arról azonban, hogy mi van ebben a tervezetben, hogy annak alapján mi kerül végrehajtásra, egy szót sem szabad szólni, és annak elbírálása, hogy mi függ Össze a tervezettel és mi nem, a főpolgármester úrra van bízva. A főváros közgyűlése e rendelkezések következtében jámbor imádkozó társasággá degradálódik, amelynek semmiféle hatásköre nincs. Említettem már előbb, hogy például tudomásul veheti a bábaasszonyi és szakorvosi képesítésről szóló diplomák bemuta-