Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

Az országgyűlés képviselőházának 2í mesterek elnökölhessenek, helyes hogy megjelenhessenek az ülésen szak felvilágosítások adására egyes szakfunkcionáriusok, de nem helyes, hogy a főpolgármester, aki a kormány képviselője, még az autonómia véleményező testületét is befolyásolhassa, ha másként nem, megjelenésével. Helyes az a módosítás, amely a bizottságban létrejött ebben a kérdésben, hogy tudniillik a főpolgármester még szavazategyenlőség esetén sem szavazhat a bizottságban. Helyes tehát, hogy a szakbizottság a maga javaslatát a maga felfogásának megfelelően adhassa meg és helyes, hogy ha a szakbizottság nem tud megegyezni, akkor lehetséges legyen az, hogy a szakbizottság mindkét véleményét szavazategyenlőség esetén felterjesszék és ne az esetleg elnöklő főpolgármester vagy szakközeg dönthessen a kérdésben. En azonban, mélyen t. Képviselőház, magát a főpolgármester jelenlétét is egy befolyásoló tényezőnek tartom, mert az esetleg elnöklő főpolgármester (mindenesetre azért megy abba a szakbizottságba egy-egy tárgy tárgyalására, hogy ott egy kormányakaratot vagy egy kormányérdeket védjen meg, vagy annak a győzelmét biztosítsa a törvényhatósági bizottság tagjaival szemben. Ha a törvényhatósági bizottság tagjai a szakbizottságban csupán véleményt nyilvánítanak^ akkor meg kell a maguk abszolút függetlenségének lenni. Ezt a véleménynyilvánítást teljesen szabadon és teljesen függetlenül kell a részükre biztosítani és nem helyes az, ha ebben a véleménynyilvánításukban bármilyen módon feszélyezve vagy korlátozva vannak.. T. Képviselőház! Ebben a szakaszban az iránt is van intézkedés, hogy a szakbizottságok elnökei ezentúl ne á törvényhatósági bizottság választott tagjai, hanem hivatalnokok, tisztviselők legyenek. En abban, hogy a szakbizottság elnökei eddig törvényhatósági bizottsági tagok voltak, a bizottsági tárgyalások menetének írendkívüli enyhülését (Zaj jobbfelől. — Elnök csenget )

t azok könnyű és rendkívül barátságos voltát láttam megvalósulni. Abban a percben, amikor ismét tisztviselő veszi át az elnöklést, ismét visszafognak térni azok a jelenetek, amelyeknek a múltban tanúi voltunk. Akkor, az 1930:XVIIL te. előtt, a szakbizottságban hivatalnok-elnökök voltak, akik természetszerűleg az ő ügyosztályuk véleményét iparkodtak határozattá emelni és ezzel szemben a törvényhatósági bizottság egyes tagjai a maguk véleményét sokszor igen heves módon és viharos jelenetek közt védelmezték. Ha még hozzáteszem azt, hogy a szakbizottságokban ezentúl a sajtó képviselői is jelen lesznek s a sajtói képviselői is figyelik a szakbizottság tanácskozását, ami feltétlenül a vélemények megoszlására, feltétlenül a megoszló vélemények megnyilvánulására és — valljuk be őszintén — valamivel több beszédre fog vezetni, mint mint amennyi eddig volt, akkor én abból, hogy az elnöklést nem a törvényhatósági bizottság tagja fogja végezni, hanem, hogy az elnöklésben az ügyosztály vezetője, a tanácsnok vagy esetleg a főpolgármester fog résztvenni, nem tartok semmit előnyösnek a bizottságok tárgyalásának gyorsaságára nézve, márpedig az adminisztráció gyorsítását ezen a téren is lehetőleg elő kellene mozdítani. Tisztelettel kérem a miniszter urat, vegye azt is megfontolás alá, mikor ér rá a főpol; gármester arra, hogy amellett a sok teendő mellett, amely ráruházta tik, még azakbizott2. illése 1934 március 16-án, pénteken. 479 sági üléseken is részt végy en. En azt hiszem, hogy ha a törvényben ez a lehetőség meg is van adva, ennek gyakorlati megvalósítására aligha fog tényleg sor kerülni, ennek következtében nincs sok értelme annak, hogy ez a lehetőség a törvényben megmaradjon. Tisztelettel kérem, méltóztassék abba a gondolatkörbe helyezkedni, hogy ez a szakbizottság autonómiájának véleményező szerve, ebben a véleményező szervben a főpolgármesternek semmi keresnivalója nincs és a főpolgármesternek sem ideje, sem kedve nem is lehet ahhoz, hogy ezekben a szakbizottsági tanácskozásokban részt vegyen, hacsak azt nem méltóztatik kívánni, hogy ő a kormánynak esetleges intencióit a szakbizottság véleményével szemben ott presztízsével keresztül vigye. Tisztelettel kérem ennek a módosításomnak elfogadását. Egyébként a szakaszt elfogadom. Elnök: Bejelentem a t. Háznak, hogy Lázár Miklós képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy a napirendünkön szereplő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. A Ház az indítvány felett a házszabályok 132. §-ának 2. bekezdése értelmében legközelebbi ülésünk elején vita nélkül fog dönteni. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Az előadó úr kíván szólni. Niamessny Mihály előadó: T. Képviselőház! Az 5. § 2., 3.

} és 4. bekezdéséhez bátor vagyok módosítást benyújtani és indítványozóim, hogy a következő szöveg vétessék oda fel (olvassa): (2) Ugyané szakasz (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: »Az állandó szakbizottságok nyilvános ülésben tanácskoznak és határoznak; az elnök azonban egyes ügyeknek zártülésben tárgyalását rendelheti el. A zártülésről közleményt esak az elnök adhat ki. Az állandó szakbizottságok ülésein a polgármester, az alpolgármesterek, a tiszti főügyész vagy (helyettese és az előadók, — az egészségüggyel foglalkozó szakbizottság ülésein pedig a tiszti főorvos — jelen lehetnek és bármikor felszólalhatnak. Az állandó szakbizottság hatásköre csak véleményadásra terjed ki; a véleményt, illetőleg szavazategyenlőség esetében a szakbizottságban kifejezésre jutott eltérő véleményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt az ügy irataihoz kell csatolni. A bizottság — tárgyalásaira — külső szakértőket is meghívhat.« Ezzel kapcsolatban természetszerűleg az 5—7. bekezdések sorszáma kettővel csökkenne. Mint méltóztatnak látni, ez az indítványom átszövegezés, amely abból ered, hogy az eredeti javaslatnak majdnem minden egyes mondata megváltozott, úgyhogy célszerűnek mutatkozik, hogy az alaptörvény 33. § 2. bekezdésének megfelelő szövegét egyetlen szövegben egyesítsük külön bekezdések nélkül. Tisztelettel ajánlom elfogadásra ezt az indítványomat. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Büchler József! Büchler József:: T. Képviselőház! En most a szakasz 1. bekezdése ellen kívánok felszólalni, mert azt gondolom, hogyha ennek a szakasznak szövegét olyan értelemben méltóztatnak megváltoztatni, ahogy azt Bródy Ernő t. képviselőtársam javasolta, akkor semmiféle csorba nem esik a törvény struktúráján, azon az I egész koncepción, amelyet a belügyminiszter 68*