Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

458 Az országgyűlés képviselőházának számára vonatkozó rendelkezést vegye át a miniszter úr, mert technikai lehetetlenség áll elo, ha a mostani törvényes rendelkezések megmaradnak. Felhívtam a miniszter úr figyelmét arra, hogy Budán például 9—10.000 lakosú kerületekben, ha minden pártnak ezer ajánlást kell produkálnia, a titkos szavazás egyfelől illuzóriussá válik, másfelöl pedig tulajdonképpen lehetetlenné is válik. Megmondom őszintén, miért? 9—10.000 szavazó van egy budai kerületben. Aki figyelemmel kísérte az utóbbi évek mozgását a lakosság keretében, az nagyon jól tudja, hogy olyan változások vannak, hogy annak a 9—10.000 jegyzékbe vett szavazónak, akiket, ha jól tudom, 4—5 éve vettek jegyzékbe, ma már 25 százaléka legalább is úgy változtatta lakását, hogy másik kerületbe került el. Le kell tehát vennem a 9—10.000 szavazóból az ajánlás szempontjából rögtön 25 százalékot. Ha most azt veszem, hogy a jelenleg működő politikai pártok közül 6—7 párt indul és ha megkívánom, hogy mindegyik párt ezer szelvényt produkáljon, akkor egyfelől le kell szavaztatnom nyíltan az egész választópolgárságot, másrészt egyes pártok részére esetleg lehetetlenné is teszem az indulást. Megmondom, miért. Azért, mert például a budai kerületekben, ahol tisztviselők nagyszámmal laknak, ezeknek a tisztviselőknek nincs módjukban szelvényük felett szabadon rendelkezni, hanem a hivatalban le kell adniok szelvényeiket a mindenkori kormánypárt részére. Most legfeljebb csak az lesz a baj, hogy nem tudják, Tabódy képviselőtársamnak kell-e odaadni a szelvényt, vagy Kozma képviselőtársamnak, de egészen bizonyos, hogy ők ezt majd maguk között elintézik. (Tauf

fer Gábor: Majd egy harmadiknak!) Tabódy t. képviselőtársam mosolyog ezen. En nem mosolygok, mert látok sok egyéni tragédiát, amikor az a szerencsétlen ember kenyerét féltve, kenyeréért reszketve, legjobb meggyőződése ellenére kénytelen kiszolgáltatni magát^ és politikai jogait az igen t. képviselő úrnak és pártjának. Ha azt keresem, hogy tulajdonképpen miért van erre szükség, mi az indoka ennek, akkor azt hallom: ne induljon sok párt. Ezt nem értem egészen. Eddig ennek a javaslatnak indokolásánál mindig azt hallottam: azért van erre szükség, hogy a pártok uralmi törekvései megtöressenek. Most egyszerre félnek attól, hogy több párt is fog indulni, vagy — amint ki szokták magukat fejezni — asztaltársaságok fognak indulni. T. Ház, ha önök nem akarnak uralkodópártokat, akkor el kell fogadniok azt a megoldást, hogy induljanak egyének és induljanak esetleg párttöredékek, és így legyen öszszeállítva Budapest törvényhatósági bizottsága. Azt mondjak, — előbb is elhangzott ilyen megjegyzés — hogy ne legyenek országos politikai pártok. Miért ne legyenek? Az egész Világon mindenütt a községi életben országos politikai pártok fungálnak. Méltóztattak olvasni, hogy most például Londonban a munkáspárt kapott többséget. Es nem dőlt össze a világ! Van eigy nemzeti kormány; az az érzésem, hogy ott most már meglehetősen előretört a kormányzaton belül a konzervatív párt, az újságok kis cikkekben elintézték r magát a tényt, hogy Londonban, az autonómiák klaszszikus hazájában, széles jogkörrel a munkáspárt kapott többséget és levonták a konzekvenciákat. A cikkek, amelyeket ezzel kapcsolatiban írtak, nagyon érdekesek voltak. Megírták bennük, hogy a konzervatív elemeknek, a liberális polgári elemieknek nem megrökönyödniük kell a választás eredménye 52. ülése 1934 március 16-án, pénteken* felett, hanem le kell vonniok belőle a tanulsa^ got, részt kell venniök a közéletben és közhangulatot kell teremteniök, hogy a legközelebbi választáson megváltoztassák ezt a választási eredményt. (Fenyő Miksa: 35% szavazott le!) Nagyon kevesen szavaztak ott le, épppn azért vonták le ezt a konzekvenciát, hogy a konzervatív elemeket kényszerítsék a községi politikai kérdéseikkel való foglalkozásra. Nálunk egészen mások a konzekvenciák. Nálunk a polgári elem igazán nem tudja, hogy mit csináljon. Egyszer a miniszterelnök úr tart egy beszédet, amelyben azt mondja: elég volt a kemény gerincből, az a baja a magyar közéletnek, hogy nyakas, kemény gerincű emberek vannak. Legutóbb pedig elment a miniszterelnök úr egy ifjúsági vacsorára és ott szónoklatot tartott a puha gerinc ellen. Végre is a magyar nemzet kariaktere nem étlapi tárgy, hogy egyszer puhán, egyszer pedig keményen rendeljék meg. így nem lehet a polgári társadalomba lelket önteni, iszervezkeíiésre irányt nyújtani neki azzal, hogy a miniszterelnök úr egyszer kurucokat kíván, másszor pedig szolgákat kíván, akik lehajtják előtte fejüket minden ellenállás nélkül. (Friedrich István: Hogy van ez, Tabódy! Mondja meg az Istenért! Az ember ambicionálja, hogy mi legyen: kemény, puha! — Derültség.) Kénytelen vagyok beszédemet hirtelen befejezni, mert megint jelez a klotür-lámpa. A közóhaj előtt maghajlok. (Friedrich István: Kérjen meghosszabbítást!) Tisztelettel kérek negyedórai meghosszabbítást. (Felkiáltások a baloldalon: Megadjuk!) Elnök: Kíván a képviselő úr meghoszszabbítást. (Friedrich István: Megadjuk egyhangúlag!) Rassay Károly: Negyedórai meghosszabbítást kérek, mert csak annyit kérhetek. Elnök: Akik a meghosszabbítást megadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat összeszámlálni. Petrovics György jegyző (összeszámlálja a szavazó képviselőket): 17. Elnök: Méltóztatik ellenpróbát kérni? (Felkiáltások half elől: Igen!) Most kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást nem adják meg, méltóztassanak felállni, (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazó képviselő urakat megszámlálni. Petrovics György jegyző (összeszámlálja a szavazó képviselőket): 28, Elnök: A Ház a meghosszabbítást nem adta meg. (Petrovácz Gyula: Nem vagyunk határozatképesek! — Büchler József: Kérjük a határozatképesség megállapítását! — Felkiáltások jobbfelől: Nem lehet!) Tessék befejezni. Rassa

y Károly: Én ugyan úgy érzem, hogy nem vagyok köteles elfogadni ezt az eredményt, mert a.számokból megállapíthatólag a Ház nem határozatképes. Azonban nem vitatkozom, minthogy két óráig még elég időnk van még és fenntartom magamnak a szerencsét, hogy a következő szakasznál folytassam ott, ahol most abbahagytam. (Felkiáltások jobbfelől: Nem lehet!) De lehet, mert a szakasz olyan. . Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Csilléry András! Csilléry András: Kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök: Kérem méltóztassék beszédét megkezdeni. A tanácskozóképességhez 40 képviselő