Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-251

408 Az országgyűlés képviselőházának i rendezési eljárás és ennek egy kis csöppje volt többek között a házhelyrendezési ügy is. Nem áll azonban az, t. képviselő úr, thogy a 'házhelyek kiosztattak. Rettenetesen téved. (Andaházi-Kasnya Béla: Ön előtt más a helyzet!) Kérem képviselő úr, ön nem tudja, hogy az történt, hogy ott egy kiküldött bíró idevonatkozólag, az egész földbirtokrendezésre vonatkozólag terjesztett elő javaslatot. Ez a javaslat rendkívül sértő volt az uradalomra, magam is annak találtam, mert annyira szembeötlő volt, íhogy belsőségeket, kertet, sőt házakat is rendelt a törvény határozata és parancsa ellenére kisajátítani, hogy kénytelen voltam az Országos Földbirtokrendező bíróság, mint független bíróság elé menni. Nekem ebben az ügyben eljárni jogom van és ebből a jogomból én nem is fogok engedni, amint nem fog engedni ennek a Háznak sem ezen, sem azon oldalon ülő egyetlen egy tagja sem, aki egyben ügyvéd és képviselő. Mondom, annyira szembeötlő volt a javaslatban a sérelem, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság egészen új bírót delegált és ennek az új delegálásnak az volt a következménye, hogy más javaslat került elő és a dolog rendezve lett. Többek közt a házhelyrendezés is más irányban uyert megoldást. Nem ezért, t. képviselő úr, hanem hat vagy hét esztendőnek óriási munkájáért és sokezer pengőre rúgó készkiadásim fejében azután végül is 1927-ben vagy 1928-ban — nem tudom biztosan — az uradalom a tiszteletdíjat sajátmaga megállapítva, mindezért a munkáért 50.000 pengő összeget folyósított és a Földhitelbankhoz számomra átutalt. Ez ennek a dolognak a története. (Felkiáltások a jobbotdalon: Kinek mi köze hozzá?) A t. képviselő úr mindezt gyönyörűen megtalálhatná, ha venné magának azt a fáradságot, hogy azt a sok, számtalan kilóra vagy métermázsára is rúgó aktát, amely hat vagy hét esztendőn keresztül megjárta a különféle bíróságokat, a Kúriát, a járásbíróságot, az Ofb.-t, stb., mind áttanulmányozná. (Mikecz István: Akkor alapos dolgot végezne!) Ezzel tehát végeztem. Most jön a másik dolog, a Braun-féle ügy. (Andaházi-Kasnya Béla: Jöjjön a esapodi!) No jó, jöjjön az, nekem mindegy. Ezt a csapodi dolgot a t. képviselő úr annyira nem ismeri, hogy például Csapod községet beteszi az én kerületembe, holott nekem ahhoz semmi közöm nincs és nem is akarom Ötvös Lajos képviselőtársamtól ezt a községet elharácsolni, mert a képviselő úr talán panamával vádolna meg érte. Ez a község tehát nem is tartozik hozzám. Nem is az én választóim voltak, hanem a következőképpen volt a dolog. Az Esterházy hercegi uradalom, amelynek rendkívül nagy szociális érzéke közismeretes, egy, talán 4000 holdnyi bérletét két részre osztva, körülbelül 3000 holdat bérbeadott Beck Salamonnak, akinek egyik fia, Beck Sándor, a háborúban volt, kitüntetésben részesült, két fia elesett stb., ezenkívül pedig ezer holdat a falubeli kisgazdák között parcellázott. Ezt a haszonbérleti szerződést a soproni vármegyei közigazgatási bizottság nem hagyta jóvá. Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy én Sopronban lakom, 32 esztendeje ott van az irodám, egész életemben mindig agrárügyekkel foglalkoztam, — van ilyen és volt iá akárhány — semmi különös nincs tehát abbnn, hogy ebben az ügyben is hozzám jött a bérlő és a segítségemet kérte. En nagyon furcsának találtam, hogy a megyei közigazgatási '51. ülése 19SU március 9-én, pénteken. bizottság nem hagyta jóvá Esterházy úrnak haszonbérleti szerződését. Övatos voltam és levelet írtam a központi jószágigazgatónak, Szolnoki Dezső úrnak, hogy komolyan akarják-e ezt a haszonbérleti szerződést jóváhagyni. Azt a választ kaptam, hogy a*, legkomolyabban akarják, a maguk részéről kérik ezt, mert ezer holddal a község eléggé ki van elégítve és utasították a saját jogtanácsosukat, Nagy Aladár budapesti ügyvéd urat is, hogy ebben az irányban ő is járjon el a földmívelésügyi minisztériumban. Hozzáteszem, íhogy a fennálló összeférhetlenségi törvény értelmében az ügyvédképviselőnek joga van a földmívelésügyi minisztériumban is, éppen úgy, mint akármelyik minisztériumban eljárni, csak egy van neki megtiltva, — engedje meg az igen t. képviselő úr, hogy az összeférhetlenségi törvényről felvilágosítsam — hogy magát a minisztert informálja. Felesleges mondanom, hogy én soha a minisztert ebben a kérdésben nem informáltam, az illető osztályban ellenben igenis, ismételten eljártam. Arra törekedtem, — és ez a fontos — hogy ezt a dolgot egyességileg elvégezzem, és így a bérlőt rávettem, hogy további áldozatot is 'hozzon, adjon még néhány száz holdat a kisgazdáknak. A hercegi uradalom azonban ebbe nem ment bele, a megegyezés nem sikerült és lemondtam az ügyet. Ezután az egész ügy átment, azt hiszem, a Központi Hitelszövetkezet, vagy az Altruista Bank hatáskörébe és ennek útján az állani igénybevette a haszonbér területet. Ennek az lett a vége, hogy a kishaszonbérlők a terület legnagyobb részéről lemondtak és ma az a helyzet, hogy nem a kishaszonbérlők, a kisgazdák kezében van az egész terület, hanem hercegi házikezelésben van a legnagyobbrésze. Ez & Beck nevű bérlőt pedig a hercegi uradalom kártérítésben részesítette, vagy pedig más haszonbérletet adott neki. Ebbe az ügybe tovább nem folytam be, semmi közöm nem volt hozzá. Minthogy a képviselő úr itt megint összeget említett, és joggal említett, mert az összeg nagysága esetleg tájékoztat arranézve,, hogy vájjon az az ügyvéd csakugyan nem lőtt-e túl a célon, tehát közlöm önnel, hogy mindezekért az eljárásokért, költségekért, készpénzkiadásokért 500 pengőt fizetett az illető úr. (Felkiáltások jobbfelöl: Nem tartozik ide! — Andaházi-Kasnya Béla: Beck mást mond!) Most térek át a harmadik dologra, Braun József ügyére. (Zaj és mozgás ' jobbfelöl. — Zsindely Ferenc (Andaházi-Kasnya Béla felé): Szégyelje magát! — Andaházi-Kasnya Béla: Nem vagyok hajlandó szégyelni magam! — Felkiáltások jobb felöl: Nem is tied ja magát szégyelni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Andaházi-Kasnya Béla: En a tisztességet védem! — Derültség jobb felől. — Zsindely Ferenc közbeszól. — Andaházi-Kasnya Béla: Megfelelek a képviselő úrnak! Kiállók önnel!) Kérem képviselő urak, maradjanak csendben. (Andaházi-Kasnya Béla: Visszautasítom^ az ilyen hangot! Ön szégyelje magát! — Zsindely Ferenc közbeszól.) Kérem Zsindely képviselő urat, maradjon csendben. (AndaháziKasnya Béla: Azért, mert cimet ruhában van. nem imponál nekem! — Derültség a jobboldalon.) Östör József: Most jön a harmadik dolog, a Braun József-féle ügy. (Berki Gyula: Olvassátok fel Andaházi ezredes levelét! — Elnök • csenget.) Bocsásson meg a t. Ház, ha meg-