Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-242
32 Az országgyűlés képviselőházának 2k2, javaslat azok között, akik foglalkoznak a városi javaslattal, akik a (városi életben résztvesznek és nagyon jól tudom, hogy a többségi pártban nagyon sokan vannak olyanok, akik ebhez iá kérdéshez exasse értenek, ennélfogva tehát akadt volna olyan ember, vagy akadhatott volna olyan ember is előadóul, aki ezzel a kérdéssel teljesen tisztában van. Mondom, minden megibeesülésem az előadó úré, azomban imieg kell mondanom azt, hogy az ilyen javaslatoknál és általában a javaslatoknál úgy szokott lenni, hogy az előadó úr mindig azok köréből kerül ki, akik azzal a kérdéssel a gyakorlati életben is »foglalkoznak. (Káinoki r Bedő Sándor: Vármegyei főügyész volt! — Jánossy Gábor: Ismeri a közigazgatást, az a lényeg!) Ami magát a törvényjavaslatot illeti, azt a bírálat szempontjából három részre kell osztani. Az egyik a politikai rész, a másik a közigazgatási rész és a harmadik a közgazdasági rész. En mind a három szempontból fogom, hia erre időimiből telni fog, a törvényjavaslatot bírálni, elsősorban pedig politikai szempontból. Meg kell néznünk először, hogy politikai szempontból mi szükség van arra, hogy ez a javaslat törvényerőre emelkedjék. Minden törvényalkotást megelőz egy bizonyos gyakorlat, vagyis az a kialakult véleménye a társadalomnak, vagy a társadalom egy részének, hogy a fennálló törvény nem jó, tehát helyébe egy újat kell alkotni, vagy pedig, hogy ezt a fennálló törvényt, mondjuk az idő már túlhaladta, vagy egy olyan elmélet következik, amely szerint talán valamely intézmény már annak az elméletnek, amelyet egyébként az elmúlt gyakorlat fejlesztett ki, nem felel meg. Meg kell kérdeznünk azt, vájjon az idő valóban túlhaladta-e az 1930: XVIII. tc-et, vagy van-e valami új elmélet, amelynek alapján új törvényt kellett alkotni, vagy novellát kellett készíteni; van-e valami olyan indoka e törvényjavaslat törvényerőre emelkedésének, amely indok szerint feltétlenül szükséges volt ennek a javaslatnak a benyújtására. Kérdeznünk kell, hogy vájjon az 1930:XVHI. te. a gyakorlatban ki van-e már próbálva, meg lehetett-e már állapítani azt, hogy az 1930. évi fővárosi törvény nem felel meg a mai kor követelményeinek és ennélfogva új törvényt kell alkotni, amely jobb a réginél, amely előbbre viszi a főváros életét gazdasági és politikai téren egyaránt 1 ? Az idő sokkal gyorsabban halad, mondotta a miniszterelnök úr és mondják általában az emberek, mint a régi időben, a dolgok sokkal hamarább érnek, gyorsabban fejlődnek, mint a régi időben, — annyira azonban nem fejlődtek a dolgok, olyan gyorsan nem halad előre akár a politikai elmélet, takar pedig a politikai gyakorlat, hogy három év múlva már novellát kelljen benyújtani egy törvény megreformálására. (Bródy Ernő: Végre sincs hajtva sok részében!) Nagyon helyesen mondja itt t. képviselőtársam, sok részében egyáltalában végre sincs Hajtva ez a törvény. (Strausz István: Az is hiba!) Hogy egyebet ne mondjak, ez a régi törvény megállapítja azt, hogy a szabályrendeleteket újra kell alkotni. Körülbelül 95 szabályrendelete van a fővárosnak, amelyet újjá kellett volna akotni és még erre sem volt idő, meg erre sem volt mód. Valójában sem az ellenzéknek, sem pedig a kormányzópártnak nem volt rá ideje, módja, hogy a gyakorlatban kipróbálja, vájjon az 1930 : XVIII. te. megfelel-e a céljának, vagy sem. Ahogyan az imént mondtam, a dolgok olyan ülése 19 SU február 22-én } csütörtökön. hamar, olyan gyorsan nem fejlődhetnek, hogy amíg az 1872 : XXXVI. te. 58 esztendeig volt érvényben, addig 1920 óta immár ezzel a negyedik törvénnyel, illetőleg törvényjavaslattol jöjjenek, amely a fővárosi ügyekre vonatkozik. Az 1920 : IX. te. újra statuálta főképpen politikai részében a fővárosi életet, azután az 1924. évi XXVI. te, az 1920 : IX. tc.-t hatályon kívül helyezte és megint csak újabb politikai törvényt alkotott, azután jött az 1930 : XVIII. te, amely már messzebb ment és nemcsak politikailag, hanem igazgatási és közgazdasági részében is egészen újat alkotott, míg aztán jött ez a novella, amely bizonyos tekintetben elveti az 1930 : XVIII. tc.-nek rendelkezéseit, főképpen igazgatási és üzemi, tehát gazdasági tekintetben, de azokat a retrográd intézkedéseket, amelyek az 1930 : XVIII. te.-ben megvannak, egyáltalában nem érinti. A belügyminiszter úr ezzel a javaslatával súlyos ítéletet is mondott elődjének munkájáról és elveti azokat a célkitűzéseket, amelyeket elődje magáénak vallott, a törvény szellemét, a közigazgatás felépítését illetően. De a belügyminiszter úr ezzel a tényével az ellenzéket is igazolja, amely az 1930 : XVIII. te. ellen felvonult itt a parlamentben és az általános tárgyalás alapiául sem fogadta el (Úgy van! XTgy van! a szélsőbaloldalon.) és mindent megtett, hogy úgy politikai, mint igazgatási és közgazdasági részében ennek a törvénynek hiányait, ennek a törvénynek még az 1872 % évi törvénnyel szemben is retrográd intézkedéseit megbírálja. Igazat ad tehát a belügyminiszter úr az akkori ellenzéknek, amelynek egyik szónoka erre a törvényre azt mondta, hogy csapnivalóan rossz, (Jánossy Gábor: Nem ezekkel a szavakkal mondta!) De ezekkel a szavakkal mondta az 1930 : XVIII. tc.-ké vált javaslatra. (Bródy Ernő: A többséget ledegradálta kisebbséggé!) Kérdezhetné tehát a belügyminiszter úr, hogy ha az ellenzéknek is igazat adott abban, hogy ez a törvény nem jó, akkor mit akar az ellenzék. (Farkas István: De ez még rosszabb, mint az előző!) Azt mondja az ellenzék és főképpen a szociáldemokrata párt: »Anyám, én nem ilyen lovat akartam«, én nem ilyen új törvényjavaslatot akarok és mi nem ilyen új törvényjavaslatot akarunk, mint amilyen javaslatot a belügyminiszter úr benyújtott. Mi igenis a teljes önkormányzaton nyugvó új törvényt akartunk és akarunk most is. (Jánossy Gábor: Itt van, előtte van! — Farkas István: Ez az<? —- Jánossy Gábor: Majd kimutatom! — Farkas István-* Megcsúfolása a magyar önkormányzatnak! Megcsúfolták vele az ezer esztendőt!) T. Képviselőház! Lehet, hogy azt fogják mondani, hogy mi naiv álmodozók vagyunk, hogy mi még ma is, a mai időkben egy teljes jogú és teljes érvényű önkormányzatot, autonómiát akarunk. Mi igenis valljuk az örök mozgás elvét, mi nagyon jól tudjuk, hogy az élet örök fejlődés, örök mozgás, hogy ami ma jó, az holnap már rossz lehet és fordítva. - (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Egy író mondja, hogy amikor a földnek egyik részén a gyáraknak és a robotnak munkásai és emberei nyugovóra térnek, ugyanakkor a föld másik részén a gyárak kürtői munkára hívják a dolgozókat. Örök mozgás az egész élet, s mi szent tűzzel és hittel hisszük, hogy így is van. Lehetséges, hogy holnap már
