Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-251

Az országgyűlés képviselőházának 251 nem elég termékeny az ellenőrző munkába, noha ez iránt a székesfőváros közönsége magasrendű igényeket támasztott. Még sem tudom elítélni a számszéket. Ellenőrző munkájának ötletszerűségét és terméketlenségét arra vezetem vissza, hogy az 1930. évi XVIII. te. folyamatos, kifejezetten megkötött hatáskört nem biztosított részére. Nézzük, miképpen állapítja meg a törvény a számszék hatáskörét. Erről az 1930. évi XVIII. te. 51. §-ának negyedik bekezdése szól, amely a következőképpen hangzik (olvassa): »A számvevőség és a pénztári hivatal a számszéki igazgató ellenőrzése alatt áll, akinek ellenőrző feladata a vagyonkezelés és számvitel szabályszerűsége szempontjából kiterjed a székesfőváros közigazgatásának minden ágára, a székesfőváros és a felügyelete alatt álló alapok, alapítványok minden jövedelmének és vagyonának kezelésére, végül a székesfőváros intézetei, közintézményei, közmüvei és üzemei minden jövedelmének és vagyonának kezelésére, még akkor is, ha az üzem vagy intézmény igazgatását külön jogi személy látja el és a székesfővárosnak azokban felénél nagyobb érdekeltsége van.« Nem kell itt a t. Ház előtt magyarázgatnom, milyen tág, de inkább csak alaki a törvény felolvasott rendelkezése a számszék munikakörét illetőleg. Mindezt ki kell egészítenem azzal, hogy az ötletszerűség a számszék ellenőrző munkájában főleg azért tenyésztődött ki, mert az ellenőrző munkakörre közel négy év alatt nem adatott ki az a rendelet, amelyet az 1930:

XVIII. te. 51. §-a előír a számszék feladatkörének részletesebb megállapítására. A számszékről alkotott véleményemet alátámasztják a számszéki igazgatónak zárszámadási jelentései, amelyek jórészt felölelik a számszék egész évi ellenőrzési ténykedéseit. Idézek az 1932. évi jelentésből, (olvassa); »Az 1932. évi zárszámadás egész anyagát illetően az önálló vagyonkezelési intézmények számtartását érintő és a jelentésben tett megjegyzésektől eltekintve, észrevételem nincs.« Tovább .idézem (olvassa): »Megállapítható a zárszámadás adataiból, hogy a gazdasági válságnak következményeikép a székesfőváros elmúlt évi gazdálkodásában messzemenő előrelátó gondoskodás és a legnagyobb takarékosság érvényesült.« Nem kell kommentárt hozzá fűznöm. Tudjuk, mi történik és történt a városházán. A számszék igazgatója jelenti még minden megjegyzés nélkül, hogy hány vizsgálatot tartott a községi háztartásnál, az intézményeknél és az üzemeknél. Az ellenőrző munka értékét és minőségét a számszéki jelentésben foglalt megjegyzések tükrözik vissza. Ezek közül felemlítek egynéhányat. Tartalékok létesítésének, elmaradt nyugdíj- és rokkantsági járulékok kifizetésének szorgalmakölcsönöknek a felvételtől eltérő célokra felhasználásának ellenzése. Tiltakozás a forgó tőkéknek beruházásokra való igénybevétele ellen; a vagyonértékelések és követeléseik rendezése és a szabályzatok elkészítésének sürgetése. A teljesség okából fel ikell említenem még azt is, hogy a számszék nieihézanényeinek jórésze a régeibibi időkre nyúlik vissza, amelynek megszűntetése iránt a • számszaki jelentés alapján sem történt intézkedés, noha a számszék igazgatója jelentésében a nehézményeket évenkint megismétel<te. Aszáoniszék munkájának lazasága tehát a felmerült észrevételek honorálásának elmaradásában is érezhető. . ülése 1931* március 9-én, pénteken. 365 A számszék nagyot hibázott azzal, hogy munkáját nem azon az úton kezdte, amelyen kezdenie kellett volna, a költségvetés és zárszámadás rendszerének átreformálásán, amire a törvény is megadta a lehetőséget a számszéknek. Az 1930:XVIII. te. 79. ' |-a ugyanis mind a költségvetés, mind a zárszámadás szerkezetében gyökeres változtatást rendelt el. Az elgondolás a rendszerváltozás szükségességének törvénybe iktatásánál az volt, hogy nincs költségvetési és zárszámadási jog a költségvetés és zárszámadás tökéletes szerkezete nélkül. Erre beszélő példa a székefőváros költségvetése és zárszámadása. A számszéknek tehát adva volt az alapvető munka. Megálllapíthatta volna, hogy az előirányzatban a beruházási kiadás egyáltalában nem jut kifejezésre, noha ez a kiadás a költségvetéshez kötött gazdálkodásban az egyetemes bizalom táplálója. Megállapíthatta volna, hogy egyesítve van a beruházási kiadás az átmeneti ós dologi kiadásokkal. Megállapíthatta volna, hogy a dologi kiadások között rendszeresen irányoztatnak elő személyi járandóságok, az üzemeknél meg a személyi járandóságok nagyobb része a dologi kiadások előirányzatában szerepel. Megállapíthatta volna, hogy az alkalmazottak létszáma csak a községi háztartás igazgatásánál van kimutatva ágazatok szerint és együttesen. A többi ágazatnál ki van ugyan mutatva, úgyahogy, azoknak az alkalmazottaknak a létszáma, akiknek illetményei a személyi járandóságoknál vannak előirányozva, de már a fejezeteknél nincs összesítve. Megállapíthatta, hogy azoknál az alkalmazottaknál, akiknek javadalmazása a dologi kiadásoknál van előirányozva, a létszám-részletezés rendszerint hiányzik. Ahol pedig a részletezés hiányzik, ott az előirányzott hitel legtöbbnyire átalányképpen van beállítva és aa ilyen átalányhitel a legtöbb esetben sokszorosan meghaladja a személyi kiadásképpen előirányzott hitelt. Folytahatnám, de azt hiszem, eleget mondtam, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) azokról a rendszertelenségekről^ amelyek átszövik a költségvetés egész anyagát és a szabadabb utalványozásokra bőséges lehetőséget nyújtanak. Természetes, hogy a költségvetés rendszerének hibái áthúzódnak a zárszámadásba is és a zárszámadási jog gyakorlásának zökkenőiképpen jelentkeznek. Ezek a zökkenők azonban társulnak az ingatlan és az ingó vagyon leltárának olyan rendszerbeli hibáival, amelyek lehetetlenné teszik a leltári vagyon kezelése fölött az érdemleges bírálatot. A sok között jellemző, hogy sem az ingó, sem az ingatlan vagyon nincs kimutatva az érdekelt ágazatoknál. E miatt á vagyon gyarapodás-fogyatkozás összefüggésben a pénzszámadással el nem bírálható. Az érdemleges bírálat lehetetlenségének fokmérője az, hogy a zárszámadásból hiányzik a vagyonmérleg, ami egyenesen az 1930 : XVIII. te. 78. §-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik. A tegnap hallottakból megítélhetjük, hogy a városházán milyen rendszer uralkodik. (Halljuk! Halljuk!) Kozma Jenő igen t. képviselőtársam említette, hogy ennyi az ingatlan és ennyi az ingó vagyon, utána — azt hiszem — Petracsek igen t, képviselőtársam egészen más számokat mondott, (Homonnay Tivadar: Pedig Petracseknek van igaza! — Müller Antal: Kozma nem is mondott helyes számokat, mert egymilliárd a tiszta vagyon. — Homonnay Tivadar: Egymilliárd 19 millió!) Ugyanakkor Éber Antal képviselőtársam mindkettő53*