Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-251

Az országgyűlés képviselőházának 251. ülése 1934. évi március hó 9-én, pénteken, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közoktatásügyi bizottság beterjesztette jelentését a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről. — A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról intézkedő törvényjavaslat. Hozzászóltak általánosságban: Sárkány Ernő, Fábián Béla, Strausz István, Kéthly Anna, Payr Hugó, Honionnay Tivadar, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter; részleteihez: Petrovácz Gyula, Gáspárdy Elemér, Vázsonyi János. — Temple Rezső tizenkétórás ülést indítványozott. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Felszólaltak : AndaháziKasnya Béla, Rakovszky Tibor. — Személyes kérdésben szólt Östör József, Andaházi-Kasnya Béla, Rubinek István. Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : vitéz KeresztesFischer Ferenc. (Az ülés kezdődik d. u. i óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takách Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Patacsi Dénes jegyző úr. Farkas Elemér képviselő úr, mint a közoktatásügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Farkas Elemér előadó: T, Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bátor vagyok a Magy. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló 717. sz. törvényjavaslatra vonatkozólag a közoktatásügyi bizottság jelentését beterjeszteni. Tisztelettel kérem, hogy azt kinyomatni és szétosztatni méltóztassék, egyúttal pedig a sürgősség kimondása mellett annak napirendre tűzése iránt is intézkedni kegyeskedjék. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: A Képviselőház a beterjesztett jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határoz és a sürgősséget kimondja. Napirendünk szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. t. egyes rendelkezéseinek módosításáról intézkedő törvényjavaslat (írom. 709, 713) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Sárkány Ernő! Sárkány Ernő: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX, Annak előrebocsátása mellett, hogy a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, csupán azért kérem a t. Ház türelmét, mert néhány reflexiót akarok fűzni ennek a javaslatnak a bizottsági és a Házban való tárgyalásához (Halljuk! Halljuk!), megállapítván azt, hogy a túloldal t. szónokai a javaslatot az alkotmány és az autonómia nagy sérelmének tekintik még mindig. (Gáspárdy Elemér: Már túl vannak rajta! — Fábián Béla: Nem vagyunk tál rajta, képviselő úr! Ne tessék nekünk ilyeneket imputálni!) Az alkotmány és az autonómia sérelmének tekintik akkor is, amikor a belügyminiszter úr a törvényjavaslat indokolásában, de a bizottságiban s a sajtónak adott nyilatkozataiban is nem egyszer kifejezést adott ama meggyőződésének, hogy a javaslatot éppen azért hozta a Ház elé, mert szeretettel félti a főváros autonómiájának háztartását és nem akarja, hogy Budapest székesfőváros háztartása is olyan viszonyok közé kerüljön, mint a világ számos más államának fővárosáé, de viszont sok nagyobb magyar városé is. s ennek következtében olyan intézkedéseket akar tenni, amelyek megtételére — különös figyelemmel a főváros lakosságának adófizetési képes égére — az autonómia sem nem alkalmas, sem nem képes. A parlamenti és a városi ellenzék tagjai a bizottságban, a városházán és a sajtóban minden lehető módon igyekeztek népszerűtleníteni ezt a javaslatot, amely tevékenységükben igen jó segítségre találtak a főváros tisztviselői és alkalmazottai között, akik előtt a javaslat sok esetben úgy lett beállítva, hogy a kormány a fővárosnál mutatkozó deficitet az alkalmazottak illetményeinek csökkentésével óhajtja eltüntetni. Tartotta magát ez a hír még akkor is, amikor illetékes helyen kijelentés történt arravonatkozólag, hogT ez nincs szándékában a kormánynak, mert a kormány legfeljebb csak az állami és fővárosi tisztviselők illetményei és javadalmai között mutatkozó feltűnő és kirívó aránytalanságokat akarja megszüntetni. Mindazok azonban, akik nem a főváros pénztárából teremtik meg önmaguk és családjuk 52