Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-249
288 Az országgyűlés képviselőházának 2/,9. ülése 1934 március 7-én, szerdán. javaslatnak a benyújtása, amely alkalommá] Bud János akkori pénzügyminiszter úr nyilatkozatot tett, amelynek a célja csak annak leszögezése volt, liogy a kereskedelem haszna biztosíttassák, és pedig ezen biztosítás az akkori netto haszon abszolút haszon mérvét célozta. Ilyen értelemben történt azután később a Stab.-bal egy precizírozás, nehogy azután a kereskedelem abszolút marge-a illetéktelenül le legyen r még szállítva. A helyzet a szerződés életbelépésekor az volt, hogy a gyufa gyári ára 2.70 fillér volt, szemben az akkori 4 filléres fogyasztási árral, tehát egy 1-30-as marge-a volt a kereskedelemnek. Hozzáteszem, hogy e marge-nál a szerződés megkötését közvetlenül megelőző időben volt valamivel nagyobb marge is némely vonatkozásokban, és pedig azért, mert akkoriban a gyárak egymás között öldöklő konkurrenciát folytattak és ennek következtében olcsón adták az árut a kereskedőknek, úgy, hogy 4 fillér fogyasztói ár és a gyári ár között a gyárak szerint különböző úgynevezett Spannung mutatkozott, amely, mint ismétlem, nagyobb is volt átmenetileg ennél az 1'30-asnál, Az erős konkurrenciát, versenyt megelőzőleg azonban a kereskedelem haszna 0'8 és 1*12 között volt dobozgyufánként,' tehát tulajdonképpen azon mérv alatt volt, amelyen ma van. Az 1 -30-as kereskedői haszonmarge az idők folyamán elvileg megmaradt, de két tekintetben módosulást szenvedett. Először azért, mert a gyufatröszttel megállapodás jött létre, hogy a szállítási költségeket ő vállalja bizonyos fuvarátalány ellenében, aminek a célja az volt, ' hogy a kereskedelem haszonmarge-a az országban kiegyenlítessék, mert odáig azoknak a kereskedőknek volt nagyobb hasznuk, akik a gyufagyárak közelében laktak, míg a perifériákon lakó^ kereskedők haszna kisebb volt. Ennek kiegyenlítése céljából történt azután, hogy a Stab, magára vállalta a fuvarköltségeket egy átalány ellenében, amely 0'07 fillért tesz ki dobozonként. Ez is diffikultáltatott. Előrebocsátom, hogy ennek mérve tekintetében valószínűleg fog intézkedés történni, hogy ez a mérv némileg mérsékeltessék, és bizonyos időközönkénti revizió tétessék lehetővé, mert a Stab, kijelentette, hogy ő sem ehhez a szisztémához, sem a 0-07-es mérvhez nem ragaszkodik, s csak költségeinek megtérítését kívánja. A másik módosítás, amely a kereskedelmi baszonmarge-on történt, annakfolytán állott elő, hogy időközben a gyufa forgalmi adó-váltsága 5'5%-ról 8'25%-ra emeltetett fel, ami egy doboz gyufára kiszámítva, annyit jelentett, hogy forgalmiadó címén a gyufaárból, a 6 fillérből 0-14 fillért a kincstár javára vesz el. Ez a 0*14 fillér a két érdekelt tényező között olyképpen oszlott meg, hogy a Stab, magára vállalta a 0'04-et, a kereskedelemre pedig 0*10 esett, úgy hogy a kereskedelem haszonmarge-a tulajdonképpen 1-30-ról 1-13-ra úgy ment le, hogy egyrészt a forgalmiadó emelkedett, másrészt pedig egy fuvardíjátalányrendszer lépett életbe. Ennélfogva az, amit Bud ő excellenciája akkoriban leszögezett, hogy a kereskedelem haszonmarge-a biztosíttassák, — ami később precizíroztatott a Stab.-bal szemben — máig is változatlanul fennáll. Már most keresnem kell azt is, hogy vájjon ez a haszonszázalék megfelelőnek mutatkozik-e? Külföldi összehasonlításokkal élve, a helyzet az, hogy Ausztriát kivéve, nincs egyetlen egy állam sem azok között, amelyeknek statisztikáját ismerem, ahol a kereskedelem egy doboz gyufán többet keresne, mint Magyarországon. Ausztria az egyetlen, ahol nagyabb az abszolút haszon-marge. Ami a haszon százalékos mérvét illeti, az a fogyasztói árnak majdnem 19%-a, pontosan 18'83%-a, ami egy olyan cikknél, ahol semmiféle kockázat nincs, ahol romlási veszély nincs, tényleg megfelelő méltányos haszon-margenak minősíthető, úgy hogy amennyiben azok a tárgyalások, amelyekre később kitérek, bizonyos eredménnyel járnak, ezeket az eredményeket semmiesetre sem kell abban az értelemben felfogni és értelmezni, hogy ebből a kereskedelem haszon-marge ja növeltessék. (Lázár Miklós: A fogyasztók kapják olcsóbban.) Már most van ennek a kérdésnek egy további elágazása. Ez a rózsa-szalóngyufa kérdése. Ennek^ a rózsa-szalóngyufa kérdésnek a jelentőségét szeretném először helyes megvilágításba helyezni, mert ezt a gyufát úgy állították be itt, mint valami rendkívüli nagy fogyasztási cikket, holott mielőtt a svéd gyufatröszt átvette volna Magyarország gyufaellátását, az ország gyufafogyasztásának csak 2 '1% -a volt rózsa-szalóngyufa, szóval ez aránylag alárendelt jelentőségű fogyasztási cikk. Később azután a fogyasztás emelkedett, de legfeljebb kb. 6%-ig ment fel és aszerint, amint a kereskedelemnek a svéd gyufán vagy pedig a rózsa-szalóngyufán volt nagyobb haszna, ingadozott a fogyasztás mértéke, mert a nagyobb haszon miatt a kereskedelem ezt vagy azt a cikket igyekezett forgalomba hozni. Itt tényleg voltak panaszok, amelyek rendelkezésére állanak az igen t. interpelláló képviselő úrnak, hogy t. i. a rózsa-szalóngyufa .szállítása iránti igényeket a svéd gyufatröszt nem elégítette ki teljes mértékben. Ezek a panaszok tényleg felmerültek. Ügy magyarázzák a panaszok eredetét, hogy a gépek akkoriban kissé elavultak voltak és a gyárak nem voltak felkészülve ennek a gyártásnak növelésére. (Sándor Pál: Most is így van!) Most ellenben a svéd gyufatröszt az öszszes igényeket már ebben a rózsa-szalóngyufában is kielégíti. Ami már most ennek az ármegállapítását illeti, arra néz ve megállapítom, hogy a rózsa-szalóngyufa kérdését tulajdonképpen ez a szerződés nem szabályozza. Valahogyan kimaradt a szerződésből a rózsaszalóngyufára vonatkozó szerződés és megállapodás. Ennek következtében e r pontban tárgyalások vannak folyamatban és e tárgyalások folyamán ezt a kérdést is el fogjuk majd intézni. Felvették azonkívül a Juppiter-gyufa kérdését is. A Juppiter-gyufa az a bizonyos lapos gyufa, amelyet kis dobozokba, tartókba tesznek bele s amelyet kiszakítanak papírtartójából. Ez az egészen lapos gyufa a magasabb társadalmi osztályok gyufája, amely lényegesen drágább mint a többi gyufa, ennek következtében tulajdonképpen igazán nem közügy a Juppiter-gyufa kérdése. Lehet azonban adóügy. Itt is megjegyezem azt, hogy a svéd gyufatröszt a pénzügyminisztérium engedélyével csomagol össze két doboz ilyen Juppiter-gyufát és hozza őket együttesen forgalomba, egyszeri adóval. De miért van ez így? Azért, mert egy doboz, illetőleg egy csomag Juppiter-gyufában 20 szál van. Ennek következtében kettőben 40 szál van és ez a 40 szál viseli ugyanazt az adót, amelyet a .másik fajta gyufáknál 50—56 szál visel. Ez tehát még mindig nagyobb adót visel, mint a többi gyufa, de legalább is aránylagos adót visel,
