Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-249

Az országgyűlés képviselőházának 24 9. folytán számításai részben megdőltek. így nevezetesen a képviselő úr is utalt már arra, hogy ez az egész szerződés, vagyis a gyufamonopóliumnak a svéd gyufatröszt kezére való átadása, kapcsolatban volt egy másik, igen nagyarányú tranzakcióval, amely akkoriban a földreform lebonyolítását egyedül tette lehetővé, úgy, hogy ennek következtében magát a szerződést és annak a stipulációit nem lehet egyoldalúan abból a szemszögből megítélni, hogy vájjon a hazai gyufagazdálkodás szempontjából mit jelentenek, hanem ennek a kérdésnek másik vonatkozását is a mérleg serpenyőjébe kell tennünk. Ezt csak bevezetőül vagyok bátor megemlíteni és azért, hogy elődömnek, Bud János akkori pénzügyminiszter úrnak egyik inkriminált megjegyzését is megmagyarázzam, amelyben ő a kisember-politikára utalt. Ez a kisember-politikára való utalás éppen azt jelentette, hogy ez a szerződés igenis kisemberérdeket szolgál, nevezetesen azt az érdeket, hogy a földreformnak rendes pénzügyi lebonyolítását lehetővé tegye. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Itt kapcsolódik bele ebbe a kérdésbe a kisember-érdek, természetesen nem a fogyasztó érdeke, mert hiszen az egészen nyilvánvaló volt, hogy a fogyasztó szempontjából bizonyos megterhelést jelent ez a szerződés. (Felkiáltások jobbfelöl: Az természetes!) Ha az ember egy szerződést köt, akkor eleve számolnia kell azzal, hogy adódhatnak olyan körülmények, amikor azt fogja mondani, bár ne kötöttem volna meg a szerződést, mert egy szerződést nemcsak addig kell megtartania az embernek, amíg az ránézve kedvező, hanem akkor is meg kell tartani, amikor az ránézve bizonyos vonatkozásban esetleg kedvezőtlenné válik. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ehhez elsősorban a jogásznak van szava, a jogásznak van a magyarázatra vonatkozólag elsősorban kompetenciája. Ami a gyufaárat illeti, a gyufaár szempontjából a szerződésnek, az úgynevezett gyufaszerződésnek 6. §-a az irányadó, amely egészen határozottan megmondja, hogy a gyufának ára, és pedig, az úgynevezett közvetlen fogyasztás céljára szolgáló forgalomban követelhető gyufaár, szóval a közönséges fogyasztási gyufa detail, fogyasztói ára 1929. december 31-éig a szerződés életbelépésétől kezdve 5 fillér dobozonként, azután pedig, szóval 1930 elejétől kezdve 6 fillér lesz. dobozonként. Ugyanennek a szakasznak első bekezdése megmondja azután, hogy mikor állhat elő ebben az árban változás. Még pedig megállapít bizonyos 10%-os árváltozási határokat, ezt azonban nem úgy kell értelmezni, hogy 'ha a gyufa árának valamely komponensében 10%-os csökkenés áll be, akkor megfelelően csökkenteni kell a gyufaárat, hanem a szerződés meglehetősen komplikált konstrukcióban, amelynek jogi értelmezése körül is sok vita lehetséges, megállapítja, hogy ha bizonyos elemeknek csökkenése folytán magában a termelési költségben, szóval a teljes termelési költségben csökkenés, vagy emelkedés áll elő, akkor megfelelően kell csökkenteni, vagy emelni az árakat. Tehát interpretáció kérdése és azután a számok kérdése, hogy mikor állhat be ez a csökkenés. További kérdés azután a konzekvencia. A szerződés azt mondja, hogy megfelelően kell leszállítani a gyufaárat. Ezzel csak rá akartam mutatni, hogy a kérdés nem olyan egyszerű és bizonyos főikig igazolni akartam azt is, hogy ez ülése 1934 március 7-én, szerdán. 287 a kérdés nem idegen számunkra, mert elárulhatom, hogy az interpellációkat jóval megelőzően, 1932 óta foglalkoznak különböző illetékes kormányhatóságok azzal a kérdéssel, beállott-e a szerződés e pontjának ez a feltétele, igen, vagy nem és minő konzekvenciákat lehet belőle levonni. Az ez idő szerint való megállapítások egyelőre azt mutatják, hogy még reánk nézve kedvező értelmezés mellett sem lehet a szerződésnek ezt a pontját alkalmazásba venni. Ami az ármegállapítás további elágazásait illeti, ugyanennek a szakasznak harmadik bekezdése megmondja, hogy a gyufának úgynevezett gyári és nagykereskedői árát a kormány a Stab.-bal egyetértően állapítja meg. (Sándor Pál: Igen, de a Stab, állapítja meg!) Meg van tehát állapítva a fogyasztói ár 5, illetve 6 fillérben, meg van azután állapítva a fogyasztói árra nézve, hogy mikor állhat be csökkenés és mikor kell emelkedésnek beállania, ami a bérek, adó- és anyagárak változásaitól függ. (Sándor Pál: »Satöbbi« is van ott!) Nem, csak ezeknek a termelési költségekre gyakorolt hatásától függ. (Sándor Pál: Igen!) És megállapítja azután, hogy ebben a keret

1 ben, amely jelenleg 6 fillér, miképpen oszlik meg a kereskedő és a gyár része és az adórész. Ebben a tekintetben a helyzet az, hogy az 1931 október 12-én megjelent 124.300. számú pénzügyminiszteri rendelet megállapítja azt, hogy a gyufa gyári eladási ára vagóntételben 4-87 fillér, vagyis dobozonként a kereskedelem haszon-mar ge-a 1*13 fillér. Ez a legutóbbi meg állapítás erre a svéd gyufára vonatkozóan. Hírlapi támadásokban és az igen t. kép viselő úr interpellációjában is kifejezésre jutott az a vád, hogy a Stab., vagyis a svéd gyufatröszt egyoldalúan olyan ármegállapítással élt, amelynek következtében a kereskede lem haszon-marge-a csökkent. Formai szempontból a helyzet úgy áll, hogy kormányrendelettel állunk széniben, amely kormányrendelet folytán a svédgyufatröszt jogilag teljesen fedve van, mert hiszen kormányrendelet folytán vannak megállapítva a különböző gyári eladási árak, a szerint, hogy vagóntételben, vagy ládatételben adják el a gyufát és tudomásom szerint ezeket az árakat a Stab., illetve a Magirt. eddig mindig be is tartotta. Ami azután a kérdésnek Bud János akkori pénzügyminiszter úr válaszával, illetőleg felszólalásával való kapcsolatát illeti, itt bátor vagyok rámutatni arra, hogy amikor a^ szerződést megkötötték, magában a szerződésben^ a kereskedői haszon mérvére nézve semmiféle megállapítás nem történt, A kereskedelem szerepére csak egy bekezdés utal, és pedig a 2

% § 2. bekezdése, amelyik azt mondja, (Sándor Pál: Valótlanság' volt, amit Buci mondott?) — kérem, méltóztassék meghallgatni, rátérek erre is — hogy a Stab, biztosítja annak lehetőségét, hogy mindazok, akik a belföldi nagy- és kiskereskedelemben ezidőszerint vagy a jövőben gyufaeladással kívánnak foglalkozni, ezt akadálytalanul, vagyis külön engedély nélkül meg tehetik. Ármegállapításról és a kereskedői haszon megállapításáról tehát nincs benne szó. A szerződés megkötése alkalmával, sőt még annak megkötése utáni időkben is folytak azonban tárgyalások a svéd gyufatröszt és a magyar kormány közt abban a tekintetben, hogy a kereskedelemnek bizonyos haszon bizosíttassék, és e tárgyalásoknak folyamán történt ennek a 42*