Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-249
% ®y Az országgyűlés képviselőházának 249. ülése 1934. évi március hó 7-én, szerdán, Almásy László, Cettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvénymódosításáról. Hozzászóltak : Molnár Imre, Györki Imre. - A közoktatásügyi bizottság beterjesztette jelentését a Magyar Nemzeti Múzeumról és az Országos Művészeti Iskola és Irodalmi Tanácsról. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Magyar Pál, báró Urban Gáspár, Meskó Zoltán, Fitz Artúr. - Interpellációk : SándorPál — a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterhez — a Stab, és Magirt. dzsungelje ügyében. A pénzügyminiszter válasza. — Lázár Miklós — a pénzügyminiszterhez - a postatakarékpénztár zálogházmonopóliuma tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Gróf Esterházy Móric — a földmívelésügyi miniszterhez — a tüzifavételi kötelezettség módozatai és határideje tárgyában. — A kereskedelemügyi miniszter írásbeli választ adott Meskó Zoltán képviselőnek a szabolcsvármegyei útkaparók elbocsátása ügyében előterjesztett interpellációjára. - Személyes kérdésben szóltak : Petrováez Gyula, Östör József, Farkasfalvi Farkas Géza, Rakovszky Tibor, Dinien Ödön, Kun Béla. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltaic : Imrédy Béla, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délután â óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takáeh Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Patacsi Dénes jegyző úr. Napirendünk szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIIL te. egyes rendelkezéseinek módosításáról intézkedő törvényjavaslat (írom. 709, 713.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Molnár Iimre képviselő úr, laki beszédének elmondására előző ülésünkön (halasztást kapott. Molnár Imre képviselő urat illeti a szó. Molnár Imre: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nem örömest választottam a fővárosi törvényjavaslatot a t. Házban való első felszólalásom tárgyául azért, mert ez a javaslat éppen vezérelveiben jelentőségén túl is élére állíttatott, de mert ez a javaslat az autonómia védelme körül forog, mint olyan képviselőnek, aki nenegyszázadot meghaladó időt töltöttem az autonómia, még pedig a városi és a vármegyei autonómia szolgálatában, az ott szerzett tárgyi ismereteim s az önkormányzati elvre nézve kialakult felfogásom folytán úgy érz«m, hogy kötelességem ebben a vitában részt venni. ' T. Ház! Ellenzéki oldalról olyan kijelentés (hangzott el, hogy a mi pártunk nem tudja ezt a törvényjavaslatot megvédeni, hanem egyszerűen csak megszavazza. Minden olyan intézkedést, amely jogok korlátozását tartalKÉPVISELÜHÁZI NAPLÓ XX. mázza, sokkal könnyebb támadni, mint megvédeni, vagy ha nem is könnyebb, de mindenesetre népszerűbb dolog. Ezzel a ténnyel szemben kívánom dokumentálni azt, hogy mint olyan egyén, aki múltjánál fogva fokozottabb érzékkel bír az autonómia iránt, igenis 'meggyőződésből tudok állást foglalni e javaslat mellett, meggyőződéssel tudom azt megvédeni és megszavazni. Ennek az indokait kívánom a t. Ház előtt elmondani. A javaslat feletti vitában elhangzott beszédek jórészben az önkormányzati jog értelmezése és az önkormányzat terjedelme körül forogtak. Ellenzéki oldalról annak bizonyítása céloztatott, hogy a székesfőváros, amely az 1872:XXXVI. törvénycikkben lefektetett széleskörű önkormányzati jogait részben már a háború utáni törvények folytán elvesztette, a most szőnyegen fekvő törvényjavaslat törvényerőre emelkedésével azt teljes egészében el fogja veszíteni. w ..•''•-..•" Az ezirányban érvényben lévő törvények által definiált önkormányzati jog lényegileg ugyanaz, legyen annak birtokosa a főváros, vidéki törvényhatósági város, vármegye, avagy község, éspedig: a törvény korlátjai között gyakorolni saját ügyeinek intézését és saját területén végrehajtani az állami közigazgatást. Ha talán első pillanatra szembeötlőnek latszik is, a kérdésbe való mélyebb behatolás után mindenki igazat ad annak az állításomnak, hogy az önkormányzat ezen definíciója alapján keletkezett azon felfogást, amely a helyi és az állami feladatok között éles elhatárolást tesz, az idő és a viszonyok már telles egészében meghaladták és a ma már egy kiélezett, majdnem státusjoggal bíró autonómia az állami élet mai szerkezetébe annak egysege és harmóniája megbontása nélkül beilleszthető nem volna.. 39
