Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-248

Az országgyűlés képviselőházának 2 vonni, legyen az Párizs, amelynek kommunális dolgait egy nagyon szellemes színdarabból, a Topázból a magyar közvélemény is megismer­hette, legyen az New-York, ahol körülbelül az a rendszer volt érvényben, amelyet most élimi­nai ez a javaslat és amelyet az 1930-as fővárosi törvény hozott be a fővárosnál, tudniillik egy 40 tagú választott szűk tanács intézte a new­yorki városi ügyeket, hogy milyen eredmény­nyel, azt — azt hiszem — felesleges itt elmon­danom, mert a sajtóból és a botrányrovat okból meglehetősen ismeretes. Mindezt nem köve­tendő példaként állítom ide, (Homonnay Tiva­dar: Ellenkezőleg!) hanem megnyugvással álla­pítom meg, hogy Budapest székesfőváros a nagy világvárosok vezetésének ezektől a borzal­mas konzekvenciáitól — hála Istennek — meg­kímélve maradt és ha voltak is visszaélések, azok mindenkor szórványos visszaélések vol­tak, (Homonnay Tivadar: Ügy van!) megköze­lítőleg sem olyan mértékűek, mint az állami adminisztráfcióban. Volt egy Vásárpénztár, egy üzleti vállalkozás, amelynek gesztdóját a leg­súlyosabb kritikával kell kísérnünk. De mi ez a vásárpénztári botráuy a népjóléti ügyekhez képest, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) aho\ egy egész minisztérium állt rendkívül súlyos vád alatt. (Gál Jenő: Majd meglátjuk, ki lesz a bűnbak!) Ha kifogásolják és joggal kifogá­solják azt, hogy a Vásárpénztárnál a vizsgálat túl soká húzódott és nem volt elég erélyes, hát most hallottuk itt a múlt szerdán a pénzügy­miniszter úr felszólalásából, hogy egy hat év­vel ezelőtt elkövetett, milliókra menő vámcsa­lás ügyében most, hat év után jutottunk el a vizsgálat stádiumáig. (Rakovszky Tibor: So­fort!) Amikor ilyen szomorú példák állanak szemünk előtt az állam adminisztrációjában, akkor azt kell mondanunk: elítélendő a pa­nama, elítélendő a visszaélés, de nincs hivatva az erkölcsbíró szerepére az a rendszer, amely a saját portáján először kellő eréllyel a tisztítást és rendcsinálást nem tudja végrehajtani. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Gál Jenő: Bűn­bakokat állítanak oda!) Itt van azután t. Ház az, amit a székesfő­város szemére vetnek, hogy itt tulajdonképpen a pártok avatkoznak bele a közigazgatásba és intézkednek konkrét közigazgatási ügyekben. Ez részben bizonyára igaz és helytelen. (Ügy van! a baloldalon.) A politikai pártok egy kommunális testületben a kötelességüket he­lyesen akkor teljesítik, ha megadják az irányí­tást, ha a politikai vezetést tartják a kezük­ben, ha az elvi célkitűzéseket megszabják, kö­rülhatárolják a kereteket, amelyeken belül az adminisztrációnak dolgoznia kell, de maguk az ügyek intézésébe nem avatkoznak be. (Helyes­lés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Homonnay Tivadar: A tanács sohasem adminisztrált!) De azt kell kérdeznem teljes tisztelettel, igen t. Ház, melyik a jobb alternatíva: ha va­lamely párt résztvesz egy ilyen hibás úzusban. vagy pedig, ha egyetlen párt monopólium­szerűén követi ugyanezt a hibás úzust. (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert azt kell mondanom — és ebben a tekintetben a Göm­bös-kormány sokkal károsabb gyakorlatot ho­nosított meg, mint valaha volt ebben az ország­ban — (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélső­baloldalon) hogy amikor adóvégrehajtások és árverések ügyében a főispán, tehát egy poli­tikai szerv véleménye a döntő, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon,) amikor a vé­dett birtok felügyeletére élharcosokat nevez ki a miniszter úr... (Ügy van! Ügy van! a bal- és 48. ülése 1934 wÁrcius 6-án, kedden. 255 a szélsőbaloldalon. — Andaházi-Kasnya Béla: Teljes lezüllése az erkölcsöknek! — Ellenmon­dások a jobboldalon. — Zaj. — Farkasfalvi Farkas Géza közbeszól.) Elnök: Farkasfalvi Farkas Géza képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezt nem lehet tagadni!) Farkas­falvi képviselő urat ismételten figyelmeztetem, maradjon csendben. (Zaj a baloldalon.) Eckhardt Tibor: ... amikor saját szemem­mel olvastam főispáni rendeleteket, amelyek­ben a főszolgabíráknak utasításként adja ki. hogy csak a Nemzeti Egység Pártjához tar­tozó kérvényezők kérvényeit teljesítsék... (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Far­kasfalvi Farkas Géza: A vidéki párttitkárok leveleznek Szabolcs vármegyében! Bizonyí­tom!) Elnök: Farkasfalvi Farkas Géza képviselő urat folytonos közbeszólásáért rendreutasítom. (Rakovszky Tibor: Még az ökröket is politikai szempontok szerint fogják be! — Zaj.) Kérem Rakovszky Tibor képviselő urat. maradjon csendben. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezek tények! — Rakovszky Tibor: A züllés leg­utolsó foka!) Eckhardt Tibor: ... amikor, igen t. Ház Borsod vármegyében erdőmunkára vagy Szen­tesen inségmunkára csak az vétetik fel, aki a Nemzeti Egység Pártjának pártigazolványá­val jelentkezik,... (Nagy zaj a bal- és a szélső­baloldalon. — Peyer Károly: A budapesti vá­góhidon is ezt csinálják! — Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rakovszky Ti­bor közbeszól.) Elnök: Rakovszky Tibor képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly: Húsz éve ott dolgozó munkásokat dobtak ki!) Kérem Peyer Károly képviselő urat, maradjon csendben. (Rakovszky Tibor: Már közeleg a végső pueo­lás ideje. — Zaj.) Rakovszky Tibor képviselő urat ismételten kérem, maradjon csendben. Eckhardt Tibor: —amikor a magyar nyo­morúság, pusztulás és tönkretmienés cisak akkor jut alamizsnához, ha egységespárti pártigazol­vánnyal megy érte; (Nagy zaj a bal- és a szél­sőbaloldalon. — Büehler József: Eat akarják Budapesten is!) akkor ennek a rendszernek nincs erkölcsi jogosultsága pálcát törni a nála sokkal, de sokkal kiválóbb fővárosi adminisz­tráció felett. (Farkasfalvi Farkas Géza: Élhar­cosok! — Peyer Károly: Regősök és élharco­sok! — Farkasfalvi Farkas Géza: A vidéki párttitkárok uralkodnak! — Ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradi ját­nak csendben. Eckhardt Tibor: Usetty Béla igen t. kép­viselőtársam^ bizonyos mértékig a fővárosi po­litika igazolására, az agrár körökből érkező vá­dakkal szemben felolvastál itt azokat a külön­böző, majdnem azt mondhatnám, áttekinthetet­len számú és elnevezésű terheket, amelyeket a vidéki termelőnek teljesítenie, fizetnie kell, mielőtt a fogyasztóhoz eljutna. Nem vonom két­ségbe Usetty Béla igen t. barátom hozzáértését és adatait, — maguk ezek az adtatok is már elég súlyos képet nyújtanak — de nekem lígyszól­ván nap-nap mellett van alkalmiam hasonló konkrét panaszokkal foglalkoznom. Hogy csalk egyetlenegy példát hozzak ïde a t. Ház elé, utalok arra a vörösberényi gaadatársannra, aki a múlt esztendőben 30 darab bárányt hozott fel személyesen Budapestre elaidni. (Zaj. — östör József közbeszól,) 88*

Next

/
Oldalképek
Tartalom