Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-248
252 Az országgyűlés képviselőházának Országos Árkiegészítő Alap javára fizet a főváros fogyasztóközönsége 1*7 fillért. A tej vállalatok • üzemköltsége kitesz 8"6 fillért, a viszontelárusító — fűszeres, pék — jutaléka 3*2 fillér, összesen tehát literenként 32 fillér. De csak körülbelül 46 százalékért kap a gazda literenként 18*5 fillért ab Budapest, mert körülbelül 54 százalékot mint ipari tejet számolnak el 8 fillérrel. Átlagban tehát kap a gazda literenként 12*83 fillért. {Felkiáltások a balközépen: Dehogy! Hol?) Méltóztassanak a végét megvárni. A helyzet tehát az, hogy a termelő gazda kap ab Budapest literenként átlag 12*83 fillért, amiből körülbelül 2—2*5 fillér lemegy vasúti fuvarköltségre, vagyis a gazda a Budapestre felszállított tejéért valójában literenként átlag 10*3 fillért kap. (Erdélyi Aladár közbeszól. Zaj.) Elnök: Erdélyi Aladár képviselő urat kérem, maradjon csendben! Usetty Béla: T. Ház! Viszont ugyanezért a tejért a fogyasztó literenként 32 és 40 fillért tartozik fizetni, ami körülbelül 209%, illetve 287% ártöbbletnek felel meg. (Zaj.) Maga a főváros sem kívánja ezt a helyzetet. (Farkasfalvi Farkas Géza: Miért méltóztatnak ezt tűrni, agrártöbbségl! — Egy hang baloldalon: Hol van itt agrártöbbség? — Farkasfalvi Farkas Géza: Ott van! Nem állanak a sarkukra! — Zaj. — Elnök csenget.)^ Azért vannak ezek az abnormális árak, mert a milimári tej, az úgynevezett betörő tej lerontja a kereseti lehetőségeket. Meg kell azonban állapítanunk, hogy most már nincs betörő tej. (Élénk ellenmondások a baloldalon és a középen ) mert olyan erős az ellenőrzés, hogy alig tudnak már ilyen tejet behozni. (Erdélyi Aladár: Budán egész tőzsde van!) Nem olyan nagy ez a tejmennyiség, t. képviselőtársam. A gazdák azért panaszkodnak, hogy nem tudnak több tejet behozni, a tejvállalatok pedig arról panaszkodnak, hogy nagyon sok tej jön be Budapestre. Ezért mi azt kérjük, és ezt a kérésünket itt is megismételjük, hogy méltóztassék a tejforgalmat felszabadítani. (Élénk helyeslés és felkiáltások a baloldalon: Követeljük!) T. Ház! A gazdáknak erre azért van szükségük, hogy a tejért megkapják a rendes árat, a fogyasztóknak pedig azért, hogy ne kellessen annyit fizetniök a tejért. Méltóztassék tudomásul venni, hogy a főváros erre az árkiegészítő alapra az elmúlt esztendőben 2-7 millió pengőt fizetett rá és körülbelül 12,000.000 pengőt azért, mert nem lehetett a tejet 32 fillérnél olcsóbban megkapni, noha 22—25 fillérért lehetett volna a tejet adni. A főváros kénytelen volt a központi vásárcsarnokban egy csomó tejkereske dőt megbüntetni, mert olcsóbban adta a tejet 32 fillérnél. Erre ráfizetett a főváros a múlt esztendőben 12 millió pengőt, az idén pedig az első félévben 7-8 millió pengőt, amint erről a polgármesteri kimutatás említést tesz. A tejrendelet tehát nem szolgálja sem a gazdák - érdekét, sem a fogyasztók érdekét, éppen azért kérjük, méltóztassék ezen a helyzeten változtatni. (Élénk helyeslés a balközépen, a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) Csak egyre akarok még rámutatni, amit mindig méltóztatnak velünk szemben kifogásként felhozni. És ez az, hogy mióta a nagy vásártelep kiépült, azóta visszaesett a forgalom és a gazdák kocsijukkal nem jönnek fel a nagyvásártelepre, mert a főváros megtiltotta azt, hogy oda kiálljanak és hogy kocsijukról az utcasarkokon áruljanak vagy más kisebb piacokra menjenek. Statisztikát fogok felölik £S. ülése 193U máreius 6-án, kedden. vásni, amely szerint az élelmiszer nagyvásártelepre kocsin 442.155 métermázsa áru jött fel 1933-ban, míg az 1932. évben, a Központi V csarnok és az egyes piacok forgalmát véve alapul, 276.786 métermázsát tett ki. Tehát több jött fel, mint amennyi feljött az előző esztendőben. Ez azt mutatja, hogy a nagyvásártelep igenis, betölti a maga hivatását. Végeredményben rá fog jönni a kisgazda is, hogy ez az intézkedés az ő érdekében történt, ahol az ő áruját el tudja adni egészen bizonyosan. Hogy mennyiért tudja eladni, ez különböző körülményektől függ. Az igaz, hogy az árak jórészben lemorzsolódtak, ezt mi nem vitatjuk, de erről nem a főváros tehet, ez az általános gazdasági helyzet következménye. Ezekben voltam bátor rámutatni arra, hogy néni fedi a valóságot az, hogy a fővárost állandóan úgy állítják be, mint áirdrágítót, hogy egyes képviselőtársaim azt mondják, hogy a főváros külön állam az államiban s az a szerencse, hogy nincsen hadserege a ífővárosnak, mert különben már háborúba keveredett volna macával az államinál. A főváros, igenis, teljesíti a maga kötelességét, a főváros meghozza mindazt az áldozatot, amelyet meg kell hoznia, elsősorban meghozza maga a főváros adófizető polgársága, de lojálisán elismerjük, meghozza a maga áldozatát az egész magyar nemzet. A főváros hivatása magaslatán áll és eziránt a főváros iránt mi kérjük azt a szeretetet, amely szeretettel mi vagyunk a vidék iránt, mi kérjük azt a ragaszkodást, amellyel ragaszkodnia kell minden egyes magyar embernek az ő fővárosához, mert nekünk együttes erővel kell azon dolgoznunk, hogy a főváros a miaga kulturális és gazdasági hivatását a jövőben is be tudja tölteni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik'? Patacsi Dénes jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: T. Ház! (Halljuk! Halljuk a baloldalon.) Usetty Béla t. képviselőtársam tárgyilagos és szakszerű beszéde módot ad arra, hogy a beszédével kapcsolatban ugyanilyen módon foglalkozzam, a főváros dolgaival. Annál szívesebben teszem ezt, mert hiszen a mi pártunknak, a Független Kisgazda Pártnak közvetlen a fővárossal kapcsolatban semmiféle politikai érdeke nincs. (Úgy van! balfelöl.) Nekünk semmiféle elfogultság vagy előítélet nem homályosítja el ítéletünket és éppen azért úgy érzem, hogy -minden feszélyezettségtől mentesen tényleg a tárgyi igazság legobjektívebb megkeresésére vállalkozhatom ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Igen t. Ház! Nem szeretném a javaslatot egyszerűen közigazgatási szempontból részletesen bonckés alá venni, hanem úgy érzem, hogy ez az alkalom megfelelő háttér arra, hogy a székesfőváros elmúlt 'tizenötéves vezetéséről bizonyos szélesebb perspektívából mondjunk ítéletet. (Halljuk! a baloldalon.) Kétszeresen kötelességemnek tartom ezt azért, mert hiszen az utóbbi hónapok sajtókampányában egészen különösképpen nem ellenzéki, hanem kormánypárti oldalról olyan vádlavina zúdult rá a fővárosra, amely vádlavina, ha igaz volna, tényleg nagyon komoly és súlyos konzekvenciák levonására kellene, hogy késztesse ezt a Házat és minden kompetens tényezőt. Nem tudom teljesen megérteni, mi a morális vagy politikai célja annak, hogy itt a fővárost 15 év óta jólrosszul vezető rendszerrel szemben egy ilyen, azt kell mondanom, animózitással telített hivatalos kritika iparkodjék lejáratai mindazokat