Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-248

Az országgyűlés képviselőházának 2£8. ülése 19$% március 6-án, kedden. 253 a közéleti és erkölcsi értékeket és tényezőket, akiknek nevéhez végeredményben mégis csak hozzáfűződik ennek a fővárosnak rendje, tisztességes vezetése és felvirágoztatása. Azok a módosítások, amelyeket a belügyminiszter úr és a kormány a bizottsága vita folyamán elfogadtak, igen messzemenőek, főleg az eredeti elgondolással szemben és felmentenek engem attól a kötelességtől, hogy alkotmányvédelem címén foglaljak állást ebben a kérdésben. Alkotmánysérelmet én ma már a fővárosi törvényjavaslatban nem látok. Látok autonómiasérelmet bizonyos voua tkozásofcban és ami főleg: elkedvetlenít, az szándék, az az intenció, amely ennek a javaslatnak egyrészt eredeti elgondolásában, másrészt abban a módszerben, abban a lerohanásszerű és a saját pártjával szemben legelsősorban dllojális módszerben nyilvánult meg, ahogyan azt nem tudom, milyen klikkvagy egyéni sugallatok alapján a kormány jónak és helyesnek! tartotta a magyar közéletbe bevinni. Igen t. Ház! Ügy érzem, hogy pártkülönbség nélkül köszönettel tartozik az ország polgársága és közvéleménye mindazoknak a fővárosi tényezőknek, akik ennek az eredeti intenciónak érvényestülését lehetetlenné tették. Teljes lojalitással nem csupán az ellenzéki padsorokban . ülő képviselőtársaimra, hanem azokra a kormánypárti padsorokban ülő kisebb és nagyobb súlyú politikai tényezőkre is gondolnom kell, akiknek közös összefogása és eljárása meghiúsította végeredményben azt, hogy a miagyar alkotmányos élettel és tradícióval szemben egy nagyon súlyos precedensül szolgálható — majdnem azt kell mondanom — merénylet eredménye legyen az országra rákényszerithető. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Én ebből a perspektívából nézem ezt az eg^ész parlamenti küzdelmet és amikor ebből az alkalomhói az elmúlt tizenöt év fővárosi politikája felett bírálatot készülők mondani, őszintén meg kell .mondanom, hogy öt esztendőn keresztül magam is helyetfoglaltam azok között, akik a főváros vezetésében tevékeny részt vettek, ismerem belülről a kérdéseket, tudom, hogy milyenek a nehézségek, tudom, hogy milyenek az előnyök, de látom azt is, hogy milyen hibák követtettek el a városházán. Amikor azonban egy egész rendszerrel szemben ilyen súlyos eljárásra készült eredetileg az igen t. 'kormány, akkor végeredményben nem azokat a detailmulasztásokat, tévedéseket vagy hibákat kell szemügyre vennem, hanem azt az általános politikai képet, amelyet a főváros vezetősége az elmiult tizenöt esztendő alatt kifejlesztett és a'kkor annak a politikának szempontjából, amelyet a miniszterelnök úr is képvisel a kormányelnöki székben, de amelyet ellenzéki oldalon én is képviselek és a mi egész pártunk képvisel, a nemzeti politika szempontjából nem vádaskodásra, hanem őszinte köszönetre és hálára kell magunkat elhatároznunk valamennyiünknek azokkal a városházi vezető tényezőkkel szemben, akik nagyon nehéz és áldozatos, rendkívül komplikált, sokszor a legapró-cseprőbb részletekbe menő munkával, idegölő személyes érintkezéssel, (Ügy van! balfelől.) f úgyszólván teljesen ingyen és éjt nappallá téve (Egy hang a szélsőbaloldalon: Teljesen ingyen!) tudtájc Budapesten a nemzeti politikát intézményesen és korrekt politikai eszközökkel meggyökereztetni. (Homonnay TivaKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XX. dar: Üres volt a városháza pénztára, egy vas sem volt benne 1920-ban!) Ne felejtse el senki, amikor a főváros felett ítéletet mond, hogy az 1919-es szomorú felfordulás politikai és anyagi romlása után hogyan tudott a főváros újra visszakerülni arra a (helyre, ahol' a világháború előtt volt — sőt feljebb tudott jutni, mint ahol a világháború előtt volt — és ne felejtse el, hogy ezt a politikai munkát az általános, titkos választójog alapján végezték el azok, {Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) svindli és erőszakoskodás nélkül, becsületes politikai alapon, amelyet mindenkinek akceptálnia kell, aki a közvéleményre egyáltalán ad valamit. (Büehler József: Oázis volt!) Tisztességes, becsületes munkával építették fel itt a nemzeti Budapestet, amelyet ma már nemzeti szempontból a vidék sem tart semmi körülményék között sem kifogásolhatónak. (Gál Jenő: Mégsem olyan bűnös tehát!) Rendkívüli önfeláldozás és munka van tehát ebben a politikai eredményben, sokkal nagyobb politikai munka, mint az a vidéki politikai munka, amelyet a közigazgatás és a csendőrség hajt végre. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Azok előtt a férfiak előtt, akik Angyalföldtől Óbudáig és Kelenföldig végigjárják a legszegényebb, legnyomorúságosabb embertanyákat, (Homonnay Tivadar: Éjjel-nappal!) ott beszélnek, eredményesen hirdetik a nemzeti politikát, szerveznek, emberek sorsát intézik, (Homonnay Tivadar: Próbálják meg!)^ munkanélküliséget enyhítik, akik azt a tömérdek bajt és szenvedést, amelyet jórészben egy elhibázott állami politika idézett elő, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) iparkodtak és tudták is sokszor eredményesen, megfelelő szociálpolitikával levezetni és a törekvéseket higgadt, konzervatív nemzeti irányba terelni, mondom, ezek előtt le kell venni a kalapot és ezeket elismerés illeti. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Homonnay Tivadar: Köszönjük!) A miniszterelnök úr akkor vesztette el a fonalat a kezéből, amikor szembefordult ezzel az egész rendszerrel. (Homonnay Tivadar: Sokkal komolyabban, mint gondolják!) Elnök: Homonnay Tivadar képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Homonnay Tivadar: Invitálom őket Angyalföldre!) Kérem a képviselő urat, maradjon csendben. (Farkas Gyula: Tessék kijönni a vidékre! Ott van nyomor!) Eckhardt Tibor: Azt kérdezem: nem szerencséje-e a kormánynak, a nemzeti politikának és magának Gömbös miniszterelnök úrnak, hogy ez a terv nem sikerült? Mert ha le tudta volna törni mindazt, ami ma a városházán érték és tényező, mit tudna helyébe tenni? (Felkiáltások: Tabódyt!) Mi egyebet tud a helyébe tenni, mint egy autoratív, autokratikus, »sic volo, sic jubeo« rendszert, amely hivatalnokokkal és bürokratákkal volna kénytelen a közvélemény ellenére kormányozni. Nem lehet lebecsülni ezeknek a városi vezető férfiaknak eredményes munkáját, mert hiszen mialatt az országban gazdasági téren nagy leromlás következett be, atat látjuk, hogy míg az 1919 utáni első választás alkalmával még 30% szavazat esett a szociáldemokratapártra, addig a legutóbbi választáson már csak 19% esett rájuk. Mit jelent ezl Azt jelenti, hogy nem azokkal a metódusokkal, mint Bécsben, nem ágyúval és kartáccsal, (Ügy van! balfelől.) hanem az alkotmányos küzdelem fegyvereivel sikerült itt Budapesten a szociáldemokráciával szemben is egy lefelémenő, hanyatló, gazdasá38