Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-246
Az országgyűlés képviselőházának Mè. volt idő, amikor tisztán a munkáspárt uralkodott, s most megint egy koncentrációs, nemzeti vagy nem tudom, milyen kormány vezeti az angol világbirodalom ügyeit. És ha a községi választások eredményét nézzük, nem lesz meglepetés, ha a legközelebbi választásokon ismét a munkáspárt jut többségre vagy legalább is olyan tömegét kapja a mandátumoknak, hogy nélküle aligha lesz lehetséges kormányt alakítani. És kérdem: méltóztatik azt látni, hogy az angol parlament szükségét érezte annak, hogy amikor az egyik vagy a másik jutott uralomra, akkor a maga testéhez szabja az alkotmányt és alakítsa át a viszonyokat? (Gáspárdy Elemér: Itt a fővárosról van szó!) Próbálnák Angliában London alkotmányát megváltoztatni vagy a londoni lord mayor jogait korlátozni! Akkor meglátná igen t. képviselőtársam, hogy szembetalálná magát az egész angol közvéleménnyel. Az alkotmány más és a párturalom más (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és az alkotmányt nem szabad a párturalom kedvéért feláldozni. Lehet, hogy volt egy ok erre a törvényjavaslatra, az t. i., hogy nem nevezték ki azt a főorvost, akit az egységespárt elnöke kineveztetni szeretett volna. Ez mindenesetre bántó és kellemetlen körülmény. Lehet, hogy abban reménykednek, hogy egy pár vidéki dzsentrit el lehet helyezni a főváros üzemeiben és a fölösleges embereket el lehet távolítani. (Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas István képviselő urat rendreutasítom. (Propper Sándor: Vannak a hivatalokban frankhamisítók!) Nincs joga a képviselő úrnak beszélni. (Zaj.) Majd később tesséik beszédét elmondani. (Friedrich István: A rómaiaknak sem volt szabad beszélniök, csak dobogniok volt szabad! — Esztergályos János: Akkor majd kivattázzák a padlót! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. Peyer Károly: Lehet, hogy vannak ilyen hiú remények, de legfeljebb csak azoknak az egyes embereknek lesz ebből előnyük, és nagyon csalódnak, ha azt hiszik, hogy a fővárosnál olyan nagyon sok zsíros állás van betöltésre való. Az alkotmányhoz nem szabad hozzányúlni, az alkotmányt nem szabad á párturalmi rendszernek megfelelően minden 24 órában megváltoztatni, az alkotmányt úgy kell megcsinálni, hogy abban a nép demokratikus önkormányzata legyen lefektetve, és ha nép többsége bizonyos rendszert akar, akkor abba is bele kell nyugodni és meg kell várni, amíg az a rendszer be fogja bizonyítani önmagáról, hogy alkalmatlan a kormányzásra, és a lakosság öntudatára kell bízni, hogy megtalálja a helyes megoldás módját. Angliában nem féltek attól, és a munkáspártnak nem jutott eszébe a maga kormányzásának állandósítására olyan törvényeket hozni, amelyek az ellenfelet lehetetlenné teszik, s a konzervatívoknak sem jut eszükbe lehetetlenné tenni a munkáspárt törekvését vagy működését, hanem mindkettő tiszteletben tartja az alkotmányt. Ez képezi tulaj donkép a kormányzás alapját és ezért tud boldogulni egy ország. Mivel ezt nem látom ebben a törvényjavaslatban, azt még általánosságban sem fogadhatom el. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Müller Antal! (Esztergályos János: Hol vannak a javaslat védői? — Gáspárdy Elemér: Nem kell ezt a javaslatot védeni! — Friedrich István: Nincs szónok? — KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. ülése 193 If március 1-én, csütörtökön. 165 Farkas István: Nem tudják védeni! Elálltak! — Esztergályos János: Szégyenlik védeni! — Farkas István: Legalább dobogjanak a lábukkal! Hol vannak az egységespárt városi képviselői? Hol" vannak a főváros árulói? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Györki Imre: Tabódy miért nem védi? — Farkas István: Kozma úr hol van? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van Tabódy? — Györki Imre: Miért nem védi? — Folytonos zaj.) A képviselő urak maradjanak csendben. (Esztergályos János: Védjék a saját javaslatukat!) Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. A házszabályok szerint a szónok beszédét közbeszólásokkal zavarni nem szabad. (Esztergályos János: Hol vannak a híres élharcosok?) Csendet kérek, képviselő urak! (Jánossy Gábor: Itt nincsenek élharcosok, itt képviselők vannak!) Kérem a képviselő urakat minden oldalon, maradjanak csendben. (Esztergályos János: Szegény Jánossyt ugratták be, hogy védje a javaslatot. — Jánossy Gábor: Engem nem lehet ugratni, kikérem magamnak!) Maradjanak már csendben a képviselő urak. Müller Antal képviselő urat illeti a szó. (Zaj. — Farkas István közbeszól.) f Farkas István képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. Müller Antal: T. Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam beszédében azt mondotta, hogy a székesfővárosnál a szociáldemokratapárt kezdet óta azon volt, hogy az álláshalmozások, a nagy fizetések megszűnjenek. A történeti hűség kedvéért le kell szögeznem, hogy az a párt. amelyhez szerencsém van tartozni, a keresztény községi párt, kezdet óta és mindjárt akkor, amikor tudomásunkra jutott, hogy a székesfőváros üzemeiben nagy fizetések vannak, követelte ezeknek a megI szüntetését. Wolff Károly volt az első, aki I felemelte tiltakozó szavát, hogy ezt nem tűri. hosry nem engedhető " meg az, hogy a székesfőváros üzemeinek vezérigazgatói mammutfízetésekef húzzanak, (Gásnarflv Elemér: De csak azután, amikor itt beszéltünk róla! — Petrovácz Gyula: Nem áll!) Wolff Károlytól eredt az a szó is, hogy: »mammutfizetések« (Zai.) és Wolff Károly volt az. aki a polgármester úrral és a másik vezető párt vezérével egyetértőleg megállapította, hogy a legnagvobb üzem vezérigazgatójának sem lehet nagyobb fizetése, mint a polgármesternek. (Jánossy Gábor: Addig miért volt?) a középüzemek vezető : nek nem lehet nagyobb fizetésük, mint az alpolgármesternek, és a kisüzemek vezetőinek nem lehet naeyobb fizetésük, mint a tanácsnokoknak. (Gáspárdy Elemér: De nem tartották be!) Ez határozat lett, amelyet keresztül is vittek. Hiszen éppen a napokba™ üassay Károly képviselőtársunk igazolta, hogy azok a nagy ! fővárosi fizetések ma már csak elhangzott frá! zisoknak nevezhető, ma már ezek nincsenek j meg (Petrovácz Gyula: De megvannak Gáspárdy lemezén!) azért, mert az autonómia önmagában elég erősnek érezte maigat arra, hogy ezeket a jogtalan és a mai nehéz gazdasági viszonyok között igazságtalan fizetéseket leépítse. (Gáspárdy Elemér: De csak miután innen nyomást kapott! — Petrovácz Gyula: Mese ez! — Gáspárdy Elemér: Nem is tudták, hogy ilyen nagy fizetések vannak! — Petrovácz Gvula: Oszkár bácsi meséi!) T. Ház! A közelmúltban immár harmadszor módosították a székesfővárosi törvényt. 25
