Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-246

164 Az országgyűlés képviselőházának 24-6, hogy ilyen törvényt így ki lehessen játszani, i (Egy hang a jobboldalon: Van büntetőszankció!) Büntetőszankció? Ugyan miféle büntetőszankciók azok, amelyeket csak a legritkább esetben lehet alkalmazni. Hiába méltóztatnak bármilyen büntetőszankciókat hozni, hiszen azt látjuk, hogy a nyilt választási eljárás folyamán, ha valaki erre Magyarországon vállalkozik, minden kerületben el tudja buktatni ellenfelét, mert ahhoz nem kell más, mint csak annyi nevet ráhamisítani az ajánlási ívre, hogy a másiknak már ne legyen elegendő aláírása. (Gáspárdy Elemér: A másik is hamisíthat!) A másik is_ meghamisíthatja. Szegeden háromszor annyi ajánlást adtak be, mint ahány választó volt. (Gáspárdy Elemér: Pesten is!) A választási elnöktől függ azután az, hogy kinek az aláírását fogadja el valódinak és helyesnek. Hát nem méltóztatnak komédiának tartani azt, hogy a főváros belvárosi kerületében hónapokon keresztül tanukul idézték be az ajánlókat annak megállapítása végett, hogy maguk írták-e alá az^ ajánlási ívet, vagy pedig nem, és hogy az ajánlási ív aláírásához közjegyzőt kell odavinni és közjegyző előtt kell aláíratni az íveket. Ha itt tisztogatást akarnak csinálni és kifogásolják azt, hogy a fővárosnál ilyen szellem van, akkor miért nem méltóztatnak a tisztogatást ezen a téren elkezdeni, (Gáspárdy Elemér: Majd jön az új törvény!) miért nem méltóztatnak elsősorban ezt a korrupt, piszkos szelvény rendszert megszüntetni, amely a csalásra és a megvesztegetésre annyi lehetőséget nyújt, nem is szólva arról, hogy vannak kerületek, ahol a szelvények alapján az összes szavazóknak előre és nyíltan le kell szavazniok, mert nincs is annyi szelvény, mint amennyi az ajánláshoz feltétlenül szükséges. Nem új ez a találmány, amelyet a kormány most cs.nál. Hiszen a régi rómaiaknak is volt már ilyen rendszerük. A régi rómaiak már osztályba sorozták az embereket és Krisztus előtt 400 évvel ott is volt egy olyan képviseleti rendszer, amikor a plebs vezéreit beengedték ugyan a szenátusba, de nem engedték meg nekik, hogy felszólaljanak, nem engedték meg, hogy a szájukat kinyissák ott a szenátusban, csak akkor, amikor már a szenátus tagjai leszavaztak, kérdezték meg őket, hogy hozzájárulnak-e a határozathoz, igen vagy nem. Ha nem járultak hozzá a határozathoz, akkor a lábukkal dobbantaníok kellett, ha pedig hozzájárultak, akkor hàVgattak. Ügy látszik, hogy a magyar Képviselőházban is egy olyan törvényt szeretnének elfogadtatni, amely szerint a választóknak ugyan be szabad jönni a közgyűlésre, de nemtetszésüknek legfeljebb lábdobbanással adhatnak kifejezést, (Gáspárdy Elemér: Az is valami!) de a szájukat nem szabad kinyitni, mert abból esetleg^ veszély származnék. (Friedrich István: Veszélyes itt ilyen gondolatokat pertraktálni! Majd doboghatunk a lábunkkal! — Derültség.) A régi római korban is volt egy olyan comitia, amelyen 193 szavazat volt és ahol az első két classisnak 97 szavalata vo't amikor tehát azok leszavaztak, a többinek már nem is kellett szavaznia. Itt is ue*yanez a rendszer van, Itt 108 választott tag lesz a 74 kinevezett tagon, tisztviselőn és a szakértelem képviselőin kívül, tehát majdnem ugyanaz a helyzet, mint Rómában. A yilpq- tehát nem sokat fejlődött. Krisztus előtt 400-ban már érvényben volt az a rendszer, amelyet a belügyminiszter úr most lekopíroz és törvénybe iktat, azzal a különbséggel, hogy ülése 19 3 k március 1-én, csütörtökön. a lábdobbanást még most nem méltóztatik törvénybe iktatni, de ha még sokáig tart, reméljük, hogy a 400 évvel Krisztus előtti időknek ezt a modern rendelkezését nálunk is fel fogják venni törvénybe. (Zaj.) Flnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Peyer Károly: Tisztelettel kérek egy negyedórával való meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ezt megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. (Friedrich István: Az örökös Nabukodonozorokról is beszéljen!) Peyer Károly: Sok párhuzamot lehetne vonni a régi római időkkel és az ottani szokásokkal. Ott is egy törekvés volt: a nép ellen kormányozni. Abban az időben megtörtént az, hogy a szegényebb emberek kivonultak a Rónia melletti szent hegyre és azt mondották

? hogy ha nem adnak nekik jogot, akkor egy új várost fognak építeni. Ma már nehezebb volna ilyen kivonulást csinálni, de az elgondolás ugyanaz, mint volt abban az időben. Ahogy a római főurak, a római agráriusok és nagyföldbirtokosok harcot folytattak a plebeiusok és a proletárok ellen, ugyanezt a harcot látjuk ma jóval kétezer év után lefolytatni, majdnem ugyanolyan körülmények között, csak változott viszonyok közepette. Ma is ugyanilyen törekvés van, csak azzal a kis különbséggel, hogy gyorsabban megy minden. Valamivel gyorsabban megy minden és modernebbül, mint abban az időben történt és talán valamivel humanisztikusabban. « Ma már nem négyelik fel az embereket, mint abban az időben, hanem ha arra kerül a sor, ma a csatatéren gázzal intézik el az ügyet vagy gránát csap le, amely sokkal rövidebb idő alatt fejezi be azt a műveletet, mint amelyet a régieknek nagy fáradsággal és fizikai erőkifejtéssel kellett annakidején végrehajtaniuk. Egy törekvést látunk itt is: kormányozni a nép ellen s ez a törekvés kifejezésre jut a törvény minden rendelkezésében. Éppen azért ne^ méltóztassanak itt elvi okokat keresni, ne méltóztassanak olyan okokat keresni, miszerint a fővárosnál valami különösebb bajok lettek volna. Vannak ott dolgok, amelyeket nem 'helyeslünk s ha kárörvendők akarnánk lenni, majdnem azt mondhatnók, hogy most azokat, akik valamikor egy törvényt csináltak mi ellenünk, hogy velünk szemben védekezzenek, utolérte a sors, mert most ugyanúgy ellenük csinálnak egy törvényt, hogy ellenük védekezzenek. Én a törvénygyártásnak sem az egyik, sem a másik módját nem tartom helyesnek. Én nem azért foglalok állást e törvényjavaslat ellen, mert ez Sztranyavszkynak, Tabódynak, Kozmának vagy Wolffnak fog nagyobb hatalmat biztosítani. Ez mellékes körülmény, ez engem nem érdekel. Engem egy érdekel, az, hogy a főváros lakosságának szabad akaratmegnyilvánulása érvényesüljön, minden egyéb mellékszempontokra való tekintet nélkül. Ez pedig nem jut kifejezésre ebben a törvényjavaslatban. Ellenkezőleg, ez a rendszer, ez a törvényjavaslat fenntartja mindazokat a hibákat, amelyek eddig megvoltak, azzal a

t különbséggel, hogy most a rendszer a maga részére kívánja a hatalmat gyakorolni azzal, hoey kormánybiztost, vagy miniszteri biztosokat nevez ki. T. Ház! Az angol törvényhozásban az utóbbi években több ízben lényeges változás történt. Volt idő, amikor a konzervatív irányzat uralkodott, volt idő, amikor vegyesen a konzervatív és a liberális irányzat érvényesült,