Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

Az országgyűlés képviselőházának 2^5. mére továbbíttatott és amely beadvány a pénz­ügyminisztériumban 175.618. (XII.) 1932. sz. alatt iktattatott. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy a vámcsalási ügyekből ki­folyólag különböző hatóságokhoz oly beadvá­nyok érkeztek, melyekben több köztisztviselő hi­vatali ténykedése ellen oly természetű vád emeltetett, amely valódiság esetén alkalmas arra, hogy ezeket a köztisztviselőket köz­megvetésnek tegye ki. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy az igazságügyminiszter úr legfelsőbb felügyelete alatt álló kir. ügyész­séghez 1932. év augusztus 15-iki és 1932. év augusztus 23-iki keletű beadványok mellékle­téül megküldettek azon beadványok másolatai is, melyekben több köztisztviselőt érintő sú­lyos vádak foglaltatnak. Ezen beadványok a kir. ügyészségen 20. D. 2104/932. szám alatt iktattattak. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak airról, hogy a vádat emelő ellen rágal­mazás bűntette miatt a büntető eljárást a mai napig sem tették folyamatba. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a vámcsalási ügyekből kifolyólag a belügyminiszter úr legfelsőbb felügyelete alatt álló m. kir. államrendőrség kötelékébe tartozó két detektív ellen oly vád emeltetett, mely valódiság esetén alkalmas arra, hogy a két detektívet közmegvetésnek tegye ki. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a vádat emelő ellen rágalmazás bűntette miatt a büntető eljárást a mai napig sem tették folyamatba, holott a két detektív ellen emelt vádakról azok közvetlen felettes hatósága, a m. kir. államrendőrség detektív­fonöksége 1932. augusztus 14-iki és 21-iki bead­ványokból, ugyancsak az 1932. év szeptember hó 7-én felvett jegyzőkönyvből tudomást szer­zett. Az államrendőrség iktató számai ad. 1595. Dtv. Res./1932. és 13.251/1932. Végül meg kell kérdeznem a fentebb em­lített miniszter urakat, hogy milyen különle­, ges érdekek játszhattak közre, hogy a több millió pengőt kitevő vámcsalási ügyben az ál­lam nem védte meg kellő mértékben érdekeit, ugyanakkor köztudomású a sajtóban nem rég napvilágot látott oly jövedéki kihágási bűn­ügy, amelynek lefolytatása az államnak 250 pengőjébe került, holott a vádlott összesen csak tíz fillétrrel károsította meg az állam­kincstárt és amelyért a vádlottat végül a bün­tetőbíróság két pengő pénzbüntetésre ítélt el. Hajlandó-e a pénzügyiminiszter úr intézke­déseivel haladéktalanul beigazolni, hogy a múlt évi december hó 18-án a parlamentben el­hangzott kijelentése szerint a pénzügyminiszté­rium minden tudomására jutó eltitkolást, vagy visszaélést a legszigorúbban megtorol. Hajlandó-e à miniszterelnök úr megállapí­tani, hogy a miniszterelnök úr címére 1932 de­cember hó 17-iki kelettel továbbított és a mi­niszterelnökségen 9643/932. sz. alatt iktatott, majd a miniszterelnökségről 1933 január havá­ban a pénzügyminisztériumhoz továbbított és ott 14.234/XII/932. sz. a. iktatott beadványra és annak mellékleteire a miniszterelnök úr álta] kért felvilágosítást a pénzügyminisztérium, mely okból nem tartotta kívánatosnak mai na­pig sem megadni. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr megálla­pítani, hogy a pénzügyminiszter úr címére 1932. évi december hó 17-iki (kelettel továbbított ülése 1934 február 28-án, szerdán. 133 ós a pénzügyminisztériumiban 175.618/XII/932. szám alatt iktatott beadványt és annak mellék­leteit, mely okból nem 'mutatták be a pénzügy­miniszter úrnak. Ezen érthetetlen imulasztás következtében történhetett meg, hogy az emlí­tett beadvány keltétől számított hónapokkal később, amikor a vámvisszaélések ügyében a pénzügyminiszter urat felkerestem, a pénzügy­miniszter úr kénytelen volt azt a választ adni nekem, hogy az egészs ügy teljesen ismeretlen a pénzügyminiszter úr előtt. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr magya­rázatot adni arra nézve, hogy mely okból ta­gadta meg nekem az egy fél év előtt a pénz­ügyminiszter úrhoz személyesen intézett azon kérésem teljesítését, hogy a vámcsalási ügyek irataiba betekinthessek, holott erre nekem — mint törvényhozónak — törvényadta jogom van. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a már egy fél év előtt személyesen előadott azon ké­résemet, hogy a vámcsalási ügyek irataiba betekintést nyerhessek, haladéktalanul teljesí­teni, vagy pedig ezen iratokat a Ház asztalára letenni. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a vám­visszaélések felülvizsgálata ügyében az illeté­kes hatóságoknak oly utasítást adni, hogy a több millió pengőt kitevő vámvisszaélések ügyében legalább is oly ügybuzgók és követ­kezetesek legyenek, mint ahogyan ez a fentebb ismertetett tíz fillért kitevő jövedéki 'bűnügyi kihágásnál tapasztalható volt. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr tudo­mást szerezni azon két jelentés tartalmáról, melyet a Dénes B. rt. vámcsalási bűnügyben eljáró két detektív terjesztett he. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr ha­ladéktalanul megállapítani, hogy a vámvissza­élések ügyében több köztisztviselő ellen emelt súlyos vád miatt, a vádat emelő ellen rágalma­zás büntette miatt a büntető eljárást miért nem tették folyamatba. Hajlandó-e a belügyminiszter úr haladék­talanul megállapítani, hogy a belügyminiszter úr legfelsőibb felügyelete alatt álló m. kir. álamrendőrség kötelékébe tartozó két detektív ellen emelt súlyos vád miatt a vádat emelő el­len rágalmazás büntette miatt a büntető eljá­rást miért nem tették folyamatba, végül Hajlandó-e a miniszterelnök úr a Gömbös­kormány nemzeti munkatervének 20-ik pontja értelmében »a közéleti tisztaság követelményeit minden személyi tekintet nélkül« érvényesíteni, de egyben hatályosabb védelmet biztosítani a közélet minden tényezőjének az alaptalan gya­núsításokkal szemben. Budapest, 1934 január hó 23. Andaházi-Kasnya Béla s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andaházi-Kasnya Béla: Igen t. Képviselő­ház! Ezt az interpellációt a legutóbbi interpel­lációs napon éppen a távol volt igen t. pénz­ügyminiszter úrra való tekintettel halasztottam el, mert egészen természetesnek találtam, hogy akkor, amikor olyan kitűnő és illusztris ven­dégünk volt, a pénzügyminiszter úr nem lehe­tett itt az ülésen, s miután alkalmat akartam adni az igen t. pénzügyminiszter úrnak arra, hogy interpellációm elmondásánál jelen lehes­sen, bátor voltam interpellációm elhalasztását kérni. Az igen t. pénzügyminiszter úrnak inter­pellációmban talán sokkal nagyobb szerepe van, mint ahogy az az.első pillanatra látszik. Meg kell ugyanis őszintén mondanom az igen t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom