Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-245
120 Az országgyűlés képviselőházának í gesatése előtt, holott ezt töbh szomszédállam máris megtette. A képviselő úr kérdéseire a következőket kívánom válaszolni: 1. A vízumkényszert a kormány nem elvi okokból tartja fenn s biztosítom a képviselő urat, hogy amint ezen kényszer általános eltörlésére mód fog nyílni, a külügyi tárca ez elé nem fog nehézségeket gördíteni. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy a vízummentes utazási forgalomnak általános bevezetését főképpen pénzügyi indokok nem teszik lehetővé. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy az elmúlt 1933. évben az összesen másfél millió pengőt kitevő vizumilletékekből közel 1,215.000 pengő folyt be idegen valutában, azaz egy annyira jelentékeny jövedelem, melyet a külügyi tárca a mai gazdasági viszonyok között nem nélkülözhet s melynek pótlására más forrás nem áll rendelkezésünkre. Az idegenforgalom fejlesztése, mint ismeretes, kormány Programm. Az a sokat hangoztatott nézet azonban, hogy a vízumkényszer az idegenforgalom kerékkötője és ezért ennek megszüntetésétől az idegenforgalom nagymérvű fellendülése várható, nem egészen helytálló. Az e téren szerzett tapasztalatok nem azt bizonyítják, hogy az utasok száma a vízumkényszer eltörlése folytán szembetűnően emelkedett volna. A mi idegenforgalmi statisztikánk, például, az azon országokkal való viszonylatban, melyekkel a vízumkényszert 1930-ban kölcsönösen eltöröltük, nem tüntet fel tetemes emelkedést. Ezzel szemíben idegenforgalmunk örvendetes fejlődése állapítható meg éppen olyan országokat illetőleg, amelyekre vonatkozólag a vízumkényszer még fennállIlyen országok Anglia és főleg Amerika. 2. Ami az interpelláló képviselő úr által szóvá tett társasutazások kérdését illeti, úgy utalni kívánok arra, hogy az ilyen utazásokra nézve, a fent ismertetett pénzügyi, valamint egyéb, szintén fontos és el nem hanyagolható idegenrendészeti és más szempontok dacára, már évek óta az a gyakorlat áll fenn, hogy úgy a vízumok beszerzése, mint a díjak mérséklése tekintetében a legmesszebbmenő kedvezményeket szoktuk engedélyezni. 3. Végül Magyar Pál képviselő úrnak egyes szomszédállamokra vonatkozólag hozzám intézett kérdésére az a válaszom, hogy a m. kir. kormány is legszívesebben látná a szabad utazási forgalom mielőbbi kölcsönös helyreállításának lehetőségét ebben a viszonylatban. Meg kell azonban állapítanom, hogy bár a túloldalon is elhangzott 'már itt-ott némely számottevő helyről a vízumkényszer kölcsönös eltörlésének kívánsága, az illető kormánykörök részéről efféle kezdeményezés, mely pedig előfeltétele a tárgyalások megindításának, még nem történt. A t. képviselő úr azon beállítása, hogy a szóbanforgó országok a vízumkényszert velünk szemben bármely indokból, például fürdőik látogatásának fokozása céljából, bármikor is megszüntették volna, téves, mivel mindössze az történt, hogy a vízumdíjakat mérsékeltékIgen fontos érdekünk, hogy a szomszéd államokból a nyári főidényben minél többen jöjjenek hazánkba s azok a különböző dicséretes akciók, melyek ezt elősegítik, a kormány részéről megfelelő vizumkedvezményekben részesülnek. Egyébként is mindent megtettünk, hogy a szomszédállam dk polgárai, amennyiben a Magyarországra való utazásihoz útlevelük láttamoztatására van szükségük, ehhez 5. ülése 193% február 28-án, szerdán. minden akadály nélkül és a rájuk nézve legkényelmesebb módon hozzájuthassanak. A főnehézség azonban átt, nem is annyira a vízumkényszer fennállásában rejlik, mint abban az egyes szomszédállamokban fennálló rendszerben, mely — sajnos — az utóbbi években sem enyhült s mely abban áll, hogy egyes túloldali hatóságok a Magyarországba való utazást az útleveleknek kiállítása körül támasztott nehézségekkel bénítják meg. Befejezésképpen legyen szabad leszögeznem azt az aránylag kedvező jelenséget, hogy míg az idegenforgalmi szempontból fontosabb államokban az idegenforgalmi statisztika a gazdasági világkrízis folytán, a vízummentes utazási forgalom dacára, erős, olykor 40%-os visszaesést mutat, addig a veszteség minálunk alig nahány százalék. Ez minden valószínűség szerint nagyrészt sikeres idegenforgalmi propagamdánknak köszönhető. így tehát idegenforgalmi szervezetünk fejlesztésében, nem pedig a vízumkényszer eltörlésében látom ez idő szerint a megfelelő eszközt annak biztosítására, hogy minél több külföldi keresse fel hazánkat.« Tisztelettel kérem Magyar Pál országgyűlési képviselő úr interpellációjára a fentiekben megadott válaszom tudomásulvételét. Kánya s. k. m. kir. külügyminiszter.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a választ tudomásul venni ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnek az írásbeli interpellációk. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék mindenekelőtt Hegymegi Kiss Pál képviselő úr írásbeli interpellációját felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz. Konyári János nyíracsádi lakos és társai erdei kihágási ügyében a nyíracsádi főszolgabíró állítólag kihallgatás nélkül ismeretlen tartalmú jegyzőkönyvet kívánt aláíratni a terheltekkel; sőt az egyiket, Küzmös Ferencet, még külön 20 pengő bírsággal sújtotta a tárgyaló szolgabíró azért, mert nevezett a jegyzőkönyv aláírását azzal az indokolással, hogy annak tartalmát nem ismeri, megtagadta. Hajlandó-e a belügyminiszter úr ebben az ügyben vizsgálatot indítani? Hegymegi Kiss Pál s. k.« Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Kocsán Károly képviselő úr írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a terményjárandóságos tanítói javadalom ügyében. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a terményjárandóságos tanítóság értékegységét még ma is 21 pengő, azaz huszonegy pengővel értékelik, amikor a búza ára vidékenként 6—9 pengő között váltakozik boletta nélküli Van-e tudomása arról, hogy a tanítóságnak a helyi forrásokból származó jövedelmei vagy nagyon rendetlenül, vagy sehogy sem folynak be? Hajlandó-e gondoskodni arról, hogy az értékegységek értékelése a mindenkori piaci árnak megfelelő mértékig szállíttassák le? Hajlandó-e gondoskodni arról, hogy a hátralékok kifizettessenek? Mit szándékozik tenni a miniszter úr, hogy az a 12 év óta folyton ismétlődő anomália
