Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

Az országgyűlés képviselőházának %$5, munka merült volna fel, a társulat hét híd­nál hídanként 20.000 pengővel többet fizetett ki a vállalkozónak a 80.000 pengős vállalati összegen felül. A vizsgálat eredménye szerint az elfoga­dott ajánlat vállalati összegében, mely In­dánként 78—79.000 pengőt tett ki, a hídaiapo­zási költségek nem foglaltattak benn, ezekre a munkálatokra vállalkozó csak az egység­árakat tartozott ajánlatában megadni és a végzett colöpözési munka kiviteli költsége ezen egységárak alapján lett vállalkozónak külön megállapítva és kifizetve. Ezen munká­latok költsége hídanként átlag 16.000 peng-öt tett ki és nem 20.000 pengőt. VII. A memorandum helytelenítette azt, hogy az ártérfejlesztési munkálatokat a társulat válla­latba adta 150.000 pengőért, holott ezt a munkát elvégezhette volna a társulat nyolc mérnöke is, mely esetben a munka legfeljebb 30.000 pen­gőbe került volna. A vizsgálat megállapította, hogy a társu­latnak sohasem volt 8 mérnöke, hanem azok­ban az években is, mikor a munkálatok zöme hajtatott végre, csak 6 mérnöke, akik az álta­lános tervek elkészítésével, a házilag végzett munkálatok vezetésével és a vállalatba adott munkák ellenőrzésével voltak elfoglalva és a vizsgálóbiztos megállapítása szerint, ha a tár­sulat házikezelésben akarta volna elvégeztetni az ártórfejlesztésí, úgy e célra a meglévő mér­nökökön felül újabb mérnököket kellett volna alkalmaznia. VIII. A memorandum szerint Kövessy Győző mi­niszteri biztos vétkes mulasztásának következ­ménye volt, hogy az 1932. évi tavaszi árvíz 10.000 kat. hold szántóművelés alatt álló terü­letet öntött el, mert a szóban levő Tisza-szaka­szon semmi néven nevezendő árvédelmi szerv és anyag nem volt. Nagyobb katasztrófát csak úgy lehetett elkerülni, hogy katonaságot hoz­tak, akik magukkal hozták az összes árvédelmi felszereléseket. Ennek következménye volt, hogy a társulatnak az árvédekezés ezen a sza­kaszon 17.000 pengőbe került. A vizsgálat eredménye szerint az 1932. évi tavaszi árvíz részben meghágta, részben átsza­kította a Kisar és Gulács községek határában levő 3 km hosszú régi, igen csekély méretű gátat, mely a többi már kiépített gátszakasz­hoz hasonló kiépítésre várt. Ezen szakasz kiépítése függőben volt tart­va, mert összefüggőben volt azzal a kérdéssel, hogy az állam kiépíti-e a 8. számú gul ácsi át­vágást, mely átvágásnak kiépítése esetén a szóbanforgó töltéskiépítés feleslegessé vált volna. Miután az átvágás kiépítésének mellő­zése határoztatott el, a társulat hozzáfogott a szóbanforgó töltésszakasz erősítési munkálatai­hoz, azonban fedezet hiányában az 1932. évi tavaszi árvíz idejéig csak 600 fm hosszú töltés­szakaszt tudott kiépíteni és a ki nem épített töltésszakaszon megtörtént a gátszakadás. A kérdéses gátszakaszon az árvédelmet a társulatnak egy kirendelt mérnöke vezette, katonaság ott egyáltalában nem működött, az árvédekezés nem 17.000 pengőbe, hanem 2000 pengőbe került, az elöntött területnek mintegy 80%-a legelő és kaszáló volt és nem 100%-ban szántó, a védanyagok és szerek rendelkezésre állottak a szóban levő töltésszakaszmenti Tiszakanyarulatban az állam által folyamatba ülése 193A február 28-án, szerdán. 119 tett partvédőmű munkálatoknak anyagrako­dóin, mely anyagokat az árvédekezésnél a tár­sulat igénybe is vett. A memorandum kifogásolta, hogy az igaz­gató-főmérnöknek havi illetményei a családi pótlékot és napidíjátalányt beszámítva, 1200 pengőt tesznek ki, ezenkívül ötszobás termé­szetbeni lakása van fűtéssel és világítással, in­gyen orvosi kezelés és gyógyszerek. Kilométer­pénz 65 fillér. A vizsgálat megállapította, hogy az igaz­gató-főuiénnök törzsfizetése évi 4800 pengő, mely 5—5 évi szolgálat után 20—20—10%-kai emelkedik, 50%-nál töblbel azonban nem emel­kedhetik, 15 évi szolgálat után tehát az igaz­gató-főmérnök eléri a maximális 7200 pengő fizetést. Jelenleg az igazgató-főmérnök törzs­fizetése egy korpótlékikal 5760 pengő, mely azon­ban a fizetéscsökkentések folytán 13%-kal csök­kentetett, tehát az 1932. évben 5012 pengő volt. A folyó évben az igazgató-főmérnök fizetése 24%-kai csökken, tehát a fizetés a folyó év­ben 4378 pengőt tesz ki. Családi pótléka fele­ség és 3 gyermek után évi 1120 pengő, napi­díjátalánya a panasz idején volt évi 2760 pengő. Havi illetményei tehát (fizetés, családi pót­lék, napidíjátalány) a panasz idején nem havi 1200 pengőt, hanem havi 740 pengőt tettek ki, a folyó évben pedig, tekintettel arra, hogy évi fizetése 5760 pengőről 4378 pengőre, napidíjáta­lánya pedig 2760 pengőről 2160 pengőre csök­ken, a havi illetmények 638 pengőt tesznek ki. A 65 fillér kilométerpénz 45 fillérre csök­kentetett le. Az igazgató-főmérnöknek természetbeni la­kása van, azonban ingyen fűtés és világítás nem jár neki, úgyszintén ingyenes orvosi keze­lés és gyógyszerköltség sem. A vizsgálat eredménye szerint tehát a me­morandumban foglalt vádak beigazolást nem nyertek. Kérem a t. Képviselőházat, hogy vitéz Balcsy-Zsilinszky Endre országgyűlésig kép­viselő úr interpellációjára adott ezen válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1934. évi február hó 15-én. Kállay s. k.« Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztatik-e á választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a vá­laszt tudomásul vette. Következik a külügyminiszter úr írásbéli válasza Magyar Pál képviselő úrnak a vízum­kényszer eltörlése tárgyában folyó évi január 10-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a mi­niszteri választ felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): »T. Képvi­selőház! Magyar Pál országgyűlési képviselő úrnak a vízumkényszer eltörlése tárgyában fo­lyó évi január hó 10-én hozzám intézett inter­pellációjára válaszomat a következőkben van szerencsém megadni.« »Magyar Pál képviselő úr interpellációjá­ban az alábbi három kérdésben kért tőlem fel­világosítást. 1. Tekintettel a gazdasági szempontokból oly fontos idegenforgalomra, mivel indokolom az idegenforgalmat alákötő vízumkényszer fenntartását 1 ? 2. Hajlandó vagyok-e a vizumkényszertől, addig is, amíg e kérdés végleges megoldást nyer, legalább a társasutazási akcióknál elte­kinteni? 3. Miért zárkózunk el a vizumkény szernek legalább a nyári fürdőidényben való felfüg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom