Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

116 Az országgyűlés képviselőházának í megszüntetését vonja maga után. Amikor tehát a pénzügyminiszter úr az adótartozásokra igen helyesen tízéves kamatmentes részletfizetési kedvezményt engedélyezett, ugyanilyen indokolt és jogos az, hogy ezt a kedvezményt ezekre az illetékekre is terjessze ki. Még azt akarom megemlíteni, hogy az adókra vonatkozólag egy szerencsétlen, illetőleg talán zavaros intézkedés van életben, amelyet én a magam részéről nem tudok megérteni és azt hiszem a pénzügyminiszter úr közegei sem értik meg. Vonatkozik pedig ez arra, hogy azokra a szerencsétlen birtokosokra vonatkozólag, akik az 1933. év folyamán természetben, gabonában ajánlották fel hátralékos fizetéseiket, akként intézkedik a rendelet, még pedig a rendeletnek 3. §-a, hogy (olvassa): »a 8650. számú rendelet értelmében felajánlott és átvett gabona átvételi értékének megfelelő összeget, úgyszintén a jelen rendelet életbeléptéig lefoglalt és átvett gabona átvételi értékének megfelelő öszszeget abban az esetben is az 1933. év végén fennálló hátralék összegéből kell levonni, ha a gabonát bármely okból az 1933. évi december hó 31. napja után vették át«. Kezeim között van egy végzés, — nevet nem említek — egy pénzügy igazgató adta ki fágy védett birtokosnak. Ez a végzés, amelyben a pénzügyigazgató közlése szinte szokatlanul hangzik, a következő (olvassa): »Ingatlanainak »védett«-é nyilvánításával kapcsolatban adófizetési kötelezettsége mérvére vonatkozóan a folytatott szóbeli tárgyalás során tett az a közlésem, .miszerint az 1933. évi 8650/M. E. számú rendelet alapján az együttesen kezelt adóhátralékára felajánlott terményleszállításával a védettség hatálya alól kivett 1933. évi együttesen kezelt adótartozása fizetésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett, (Jánossy Gábor: Milyen világos! -- Derültséf).) nem helytálló, — tehát a pénzügyi gazgató azt mondja: én közöltem önnel, adós, hogy adóhátralékának természetben, gabonában való lefizetésével kötelezettségeinek eleget tett, ez a szóbeli közlésem azonban nem helytálló — mert a gazdaadós a gazdatar.tozásbk fizetésének újabb szabályozása tárgyában kiadott 1933. évi 14.000/M. E. számú rendelet vonatkozó rendelkezésének a védett birtokok köztartozásai tárgyában kiadott 1933. évi 149.000/P. M. számú rendeletből kitűnő helyes értelme szerint az együttesen kezelt 1933. évi adóelőírásának megfelelő összegű befizetését a felajánlott gabona leszállításán felül tartozott teljesíteni.« (Jánossy Gábor közbeszól.) Elismerem, hogy Jánossy Gábor t. barátom, aki a magyar nyelv különös ismerője (Jánossy Gábor: Mindnyájan azok vagyunk!) és interpretálója, ebben maga sem ismeri ki magát. (Jánossy Gábor: Csak a jó Isten ismeri ki magát!) Tessék elképzelni, hogy amikor ö 1933-ban a kormány intézkedésére a gabonát leszállította, ezzel azt azi adót, amely 1933. évre elő volt írva, lefizette, de a gabona leszállításával mégsem került abba a helyzetbe, mint az a szerencsés adós, aki nem fizetett semmit, mert aki semmit nem

1 fizetett, r az 1934-től kezdve tíz év alatt fizetheti a hátralékot, aki pedig a terményt leszállította, nem számíthat ré szletfi zetésre. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Klein Antal: Ezekben iparkodtam csak néhány pontban felsorolni a 14.000. számú rendelet hiányosságait. Abban a hitben vagyok, hogy a kormánypárt jelenlevő kevés5. ülése 193

If február 28-án, szerdán. számú tagjai és a gazda védelmi bizottság tagjai oda fognak hatni, hogy a soha jelen nem levő pénzügyminiszter urat meggyőzzék afelől, hogy a rendeletben levő hiányosságokat mielőbb pótolni kell. (Helyeslés balfelől. — Rakovszky Tibor: Sok dolga van! Tartja a pengőt; ez nagy erőlködésébe kerül.) Elnök: A napirendi indítvány meg nem tám adtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk az írásbeli válaszok meghallgatására. Sorrend szerint következik az igazságügyminiszter úr írásbeli válasza Dinich Ödön képviselő úrnak egyrészt Szebelédy István és neje ráckevei lakosok sérelmei tárgyában, valamint Szecsey Antal özvegye két perének soronkívüli elintézése ügyében múlt évi november hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): »Az interpellációk igazságügyi vonatkozású részei tulajdonképpen kérelmek, amelyek arra irányulnak, hogy egyrészt Szebelédy István és neje ráckevei lakosoknak a pestvidéki kir. törvényszéknél, másrészt özv. Szecsey Antalné kiskunlacházai lakosnak a ráckevei kir. járásbíróságnál folyamatban levő perei, a felperesek szorult helyzetére való tekintettel soronkívül intéztessenek el. A perek érdemében a bíróságokra izgatási úton befolyást gyakorolni nem lehet. A perek soronkívül elintézése iránt intézkedtem. Intézkedésem eredményeképpen özv. Szecsey Antal nénak a ráckevei kir. járásbíróságnál indult perei közük az egyik a kir. járásbíróságnál, a másik már a pestvidéki kir. törvényszéknél, mint fellebbezési bíróságnál is befejezést nyert. Utóbbiban a törvényszék ítélete jogerős. Szebelédy István és nejének a pestvidéki kir. törvényszéknél folyamatban levő perében is minden intézkedés soronkívül történik. Jelenleg éppen a felperes kérelme folytán a bizonyítás kiegészítése folyik. Az említett perekkel kapcsolatban egyéb felügyeleti intézkedésre ok és szükség nincsen. Megjegyzem végül, hogy e kérelmeket az illetékes bíróságok vezetőinél is lehetett volna, sőt elsősorban ott kellett volna előterjeszteni. Budapest, 1934. évi február hó 15. napján. Lázár s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak a berettyószentmártoni adóügyi jegyzőnek Szilágyi Gyula ottani gazdálkodóval szemben tanúsított magatartása ügyében folyó évi január 17-én előterjesztett interpellációjára. ; Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr írásbeli interpellációt intézett hozzám, mert Szilágyi Gyula berettyószentmártoni gazdálkodót adógabonaszállítás körül tanúsított engedetlen magatartás miatt a berettyószentmártoni adóügyi jegyző és két csendőr agyonlövéssel fenyegették és gyermekeinek kellett védelmére közbelépni. Az írásbeli interpellációra vonatkozó írásbeli válaszomat a beszerzett adatok alapján a következőkben adom meg: Szilágyi Gyula berettyószentmártoni lakos az adótartozásban lefoglalt jóminőségű gabo-