Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

Az országgyűlés képviselőházának 21^5. náját nem volt hajlandó Berettyóújfaluba a Futurához beszállítani, azt egy másik gazda tanyájára szállította el és a helyett rosszabb minőségű gabonát akart beszolgáltatni. A já­rási főszolgabíró a rendelkezés végrehajtására a községi elöljáróságot, a karhatalom nyújtá­sára a berettyóújfalusi csendőrörsöt felhívta. A községi elöljáróság erre 1933. augusztus 12-én a csendőrjárőrrel Szilágyi tanyáján megjelen­vén, Pongrác Miklós adóügyi jegyző felszólí­totta Szilágyit, hogy fogatán hozza be a ta­nyára kivitt gabonát. Szilágyi Gyula azonban a befogást .megtagadta, mire a jelenlevő csend­őrjárőr puskáját lökészhelyzetbe véve Szilá­gyira szegezte és a törvény nevében felszólí­totta a befogásra és a gabona elszállítására. Szilágyi ezen felszólításnak jelen volt. tizen­hároméves fia biztatására — hogy ne engedje magát agyonlövetni — eleget is tett. Szilágyi feljelentésére az eljáró csendőrök ellen a vizsgálat még múlt év október jí2-én lefolytattatott és miután a csendőr jár őrnek fentebb ismertetett eljárása szabályellenes volt, velük szemben az illetékes parancsnokság meg­felelően eljárt, panaszos értesítve lett. f Szilágyi Gyula feljelentést tett a, községi adóügyi jegyző ellen is. A berettyóújfalusi já­rás főszolgabírója által kihallgatott tanuk val­lomása szerint az adóügyi jegyző sem agyon­lövéssel nem fenyegette meg Szilágyit, sem pedig a jelenlevő járőrnek közbelépésre utasí­tást nem adott. Erre való tekintettel Szilágyi Gyula panaszát 1933. évi november hó 10-én kelt véghatározatával elutasította. Nevezett a főszolgabíró határozata ellen fellebbezéssel élt és fellebbezését a vármegye alispánja 1933. évi december hó 12-én kelt vég­határozatával elutasította. A másodfokú vég­határozat ellen Szilágyi Gyula felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az erre vonatkozó ira­tok időközben hozzám beérkezvén, Szilágyi Gyulának a II. fokú vÁghatározat ellen előter­jesztett felülvizsgálati (kérelmét az 1929 : XXX. te. 50. %-& alapján elutasítottam, mert az ille­tékes hatáskörben eljárt hatóság jogszabály­sértést nem követett el. Végül megjegyzem, hogy felettes hatósága felhatalmazást adott az adóügyi jegyző ré­szére, hogy Szilágyi Gyula ellen hatóság előtti rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tegyen. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszo­mat tudomásul venni szíveskedjenek. Budapest, 1934. évi február hó 20-án. Ke­resztes-Fischer s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a vá­laszt tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úrnak a Tisza-szamosközi Armen­tesítő és Belvízszabályozó Társulatnál történt állítólagos nagyarányú tékozlás ügyében múlt évi április hó 5-én előterjesztett interpelláció­jára. , • Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írás­beli választ felolvasni, Dinich Ödön jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő úr múlt évi április hó 5-én a földmívelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában a Tisza—Szamosközi ármen­tesítő és •belvízszabályozó társulat érdekeltsé­géhez tartozó gazdáknak egy memorandumát olvasta fel. melyben az érdekelt gazdák hiva­tali működésében elkövetett többrendbeli sza­bálytalansággal és mulasztással, továbbá pa­ülése 193% február 28-án, szerdán. 117 zarlással vádolják Kövessy Győző nyugalma­zott miniszteri tanácsost, a társulat miniszteri biztosát. Az országgyűlési képviselő úr (beszédére adott szóbeli válaszomban bejelentettem, hogy a felhozott vádakra vonatkozólag a vizsgálatot el fogom rendelni. A vizsgálattal Tellyesniczky János nyugal­mazott helyettes államtitkárt bíztam meg. A vizsgálat eredménye alapján az inter­pellációra a választ a következőkben van sze­rencsém megadni: I. A memorandum kifogásolta, hogy bár a társulatnak nyolc mérnöke volt, Kövessy Győ­ző miniszteri biztos a Tur-csatorna szabályo­zási tervét nem a társulat mérnökeivel készít­tette el, hanem Justh Ferenc nyugalmazott államvasúti főmérnökkel, akinek ezért 35.000 pengőt fizetett a társulat. A vizsgálat ered­ménye szerint a társulatnál a rendszeresített mérnöki létszám 3, egy igazgató-főmérnök és 2 szakaszmérnök, ezek mellett a miniszteri biz­tos a munkálatok végrehajtása alatt ideiglenes mérnököket alkalmazott; a legnagyobb létszám volt azokban az években, amidőn a munkála­tok zöme végrehajtatott, az 1928. és 1929. évben G mérnök. A Tur-csatorna általános tervét a társulat mérnökei készítették, azonkívül vezették a há­zikezelésben végrehajtott munkálatokat és ellenőrizték a vállalati munkálatokat. Justh Ferenc volt államvasúti mérnök megbízatott a részletes tervek elkészítésével és a kisajátításig műveletek elvégzésével, mely ter­vezési munkálatoknak vállalatbaadása a vizs­gálóbiztos megállapítása szerint indokolt volt, mert ha ezeket a munkálatokat is a társulat mérnökei készítették volna el, úgy az építési munkák végrehajtása nagyon elhúzódott volna. A vállalatba adott tervezési munkák nagy­ságát jellemzi az, hogy a vállalkozó két és fél éven át hat mérnökkel dolgozott azokon. Ha a társulat nem adta volna vállalatba p. részlettervek és a kisajátítási tervek elkészíté­siét, úgy a társulatnak kellett volna ezen mun­kák elvégzésére újabb ideiglenes mérnököket alkalmazni, tehát a Justh Ferencnek a tervek készítéséért fizetett 32.760 P így sem lett volna megtakarítható, másrészt ily nagyszámú ideig­lenes személyzetnek alkalmazása kerülendő volt, mert a személyzetnek a munkák befeje­zése után való elbocsátása a tapasztalatok sze­rint sok nehézséggel jár. II. A memorandum szerint Justh Ferenc, mint államvasúti mérnök, a folyamszabályozási munkálatokhoz nem értett, ennekfolytán rossz terveket készített és az általa készített hely­telen tervek végrehajtása során kitűnt, hogy a Túr-csatorna a Tiszába való beömlésénél négy méterrel magasabb vízszintű, mint a Tisza, minekfolytán a társulat kénytelen volt a beömlésnél 150.000 P költséggel egy bukó­gátat építeni. A vizsgálóbiztos megállapítása szerint Justh Ferenc az általa vállalt tervekben tel­jes jártassággal bíirt és a munkákat teljes megelégedésre és pontosan teljesítette. Az a körülmény, hogy a Túr-csatorna vize bukással torkoltatott a Tiszába, nem a Justh által készített részelettervek folyomá­1 nya, mert a Túr-csatorna vonalazása a társu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom