Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

Az országgyűlés képviselőházának 2^5. ülése 193 h február 28-án, szerdán. 115 törvény értelmében, tulajdonképpen az élharcosok szervezete. (Ügy van! Ügy ban! half elől) Ebbe, állítom, mindenütt belevitték a pártpolitikát. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Lehetetlen az, hogy amint az egyes járások székhelyén ezeket a közfelügyeleti bizottságokat összeállították, azok a főispán kezébe tették le az esküt. Ha az igen t. kormány pártatlanul, elfogulatlanul, tényleg pártpolitikától mentesen kívánta ^volna a kérdés rendezését, akkor nem a főispán kezébe tétette volna le az esküt és nem ,az általa javasolt közfelügyeleti bizottságra ruházta volna a hatalmat, hogy az döntsön a gazdaadósok sorsa fölött, hogy képesek-e fizetni, vagy nem, hanem ennek a kérdésnek eldöntését szerintünk pártpolitikától mentesen, helyesen egyedül csakis a magyar királyi bíróság kezébe lehetett volna letenni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Igen gyanakszom és félek attól, hogy a pénzügyminiszter iiraak ez az ígérete, amely talán rendelet alakjában is megjelenik, és amely akként intézkedik, hogy a közfelügyeleti bizottság lesz az a szerv, amely ebben a kérdésben jogérvényesen és végérvényesen rendelkezhet, alkalmat ad majd arra, hogy abba bizonyos pártpolitikát fognak bevonni. Azt pedig, úgy hiszem, a túloldalon is minden objektív kormánypárti képviselőnek el kell ismernie, hogy ez helytelen. A magárai részéről a fizetőképesség és a fizetőkészség megállapításának jogát egyedül a bíróság kezébe látom megnyugtatóan letéve. (Helyeslés balfelől.) Másik kérésem a túloldalon ülő igen t. gazdavédelmi bizottságihoz az, hogy ebben a kérdésben szorítsák a kormányt cselekedetre, még pedig abban az irányiban, hogy a védett birtokok, almennyiben ma fizetőképességük hiánya folytán nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek, határidő eltolást kapjanak aratás utánig. (Helyeslés balfelől.) Ez különösen vonatkozik a záloglevélkölcsönös adósokra. A záloglevélkölcsönök legnagyobb részénél az annuitások január és június elsején esedékesek, már pedig egy egész évi kamatot előre lefizetni januárban és júniusban közvetlenül aratás előtt lehetetlen. A gazdaadósok, a védett birtokosok legnagyobb része nem kap még zöldhitelt sem, lehetetlen tehát a záloglevélkölcsönös adósoktól kérni és követelni azt, hogy egy évre előre fizessék meg az annuitásokat és az egész tartozásukat. De egy másik anomáliára is fel kell hívnom az igen t. kormány figyelmét. A zálogleveles kölcsönök visszafizetését a kormány, úgy tudom, morális szempontból eltiltotta, arra hivatkozva, hogy a külföldi hitelezők ezt nem jó. szemmel nézik. Ha ez így van, am jó. Jtia morális alapon maradunk, akkor szíves figyelmébe ajánlom az igen t. kormánynak, hogy az intézetek nagy része, különösen az úgynevezett altruista intézetek ebben a tekintetben elhagyták a morális alapot, (Rakovszky Tibor: Már régen I) mert igenis, elfogadnak zálogleveles visszafizetéseket, de ' ugyanakkor alaposan megnyúzzák azt az adóst, aki hozzájuk fordul. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) A zálogleveles kölcsönök visszafizetésénél 20—30%-os többletet követelnek, nem a mai, hanem az akkori 5 pengő 72 filléres dollárárfolyam alapján. Ezt követelik egymásután az úgynevezett altruista intézetek. Ezek tények. Ha tehát a kormány azt mondja, hogy nem szabad visszafizetni, mert ez immorális dolog, akkor még immorálisabb dolog így megengedni a visszafizetést. Már pedig nem egy esetet tudok, nem akarok neveket említeni, nem akarom intézetek nevét felsorolni... {Jánossy Gábor: A kormány talán nem tudja!) A kormány ellenőrzése alatt álló intézetek és nem a legtöbbször támadott úgynevezett zsidó nagytőkés intézetek csinálják ezt. Azok sokkal humánusabban bánnak ebben a kérdésben az adósokkal, mint az állami ellenőrzés alatt álló intézetek. (Rakovszky Tibor: Sajnos, így van!) Ha immorális dolog és nem lehet záloglevéltulajdonosoktól visszafizetést elfogadni, miért lehet elfogadni akkor, ha 20—30%-kai többet fizetnek, még hozzá 5*72-es dolláralapon. A zálogleveles adósoknál még az is a helyzet, hogy nem 7%-ot fizetnek, mint a többi adós, akinek rövidlejáratú tartozása van, hanem tekintettel arra, hogy a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén felül vannak eladósodva, az egészet meg kell fizetniök és az annuitás, illetőleg a kamat 5—7%-ig terjed. Vannak altruista intézetek, amelyek még ma is 7%-ot — mondd: hét százalékot — számítanak. Ennek a 14.000. számú rendeletnek, ha jól tudom, 16. §-a kimondja, hogy a kormány köteles a magánegyességre vonatkozó rendeletet és végrehajtási utasítást kiadni. Kérdem, miért késik ennek a rendeletnek a megjelenése? Akceptálom, hogy ez bonyolult nehéz kérdés, de már négy hónap múlt el azóta s a magánegyességre vonatkozó rendelet mindeddig, négy hónap alatt még nem jelent meg. Mi ennek az oka? Nagyon sok gazda van, aki a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén felül van eladósodva és akinek talán módjában volna magánegyességet kötve, vagy birtokának egy részét eladva megszabadulni a terhektől. Ez, sajnos, nincs módjában. Nincs módjában azért, mert nagyon sok intézet, éppen az előbb említett intézetek, lehetetlenné tették, — képviselőtársaim közül többen is jártak ilyen intézeteknél — hogy magánegyesség jöhessen létre olyan esetben, amikor a földtulajdonos birtoka egy részének eladásával óhajtotta magát szanálni; ezek az intézetek ezt lehetetlenné tették, mert nincs imperativ rendelkezés ezen a téren. A többi hitelező mindenütt engedett, ezeknél nem látunk engedménveket. Igenis, sürgősnek tartom a magánegyességre vonatkozó rendelet, illetőleg végrehajtási utasítás mielőbbi kiadását. Az illetékekre vonatkozólag nincs a 14.000. számú rendeletben semmi néven nevezendő in tézkedés. Felhívnám az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét, hogy ha már nem jön cl ide a Házba és nem érdeklik a Ház tárgyalásai, f aradion el pénzügyminisztériumának földszinti folyosójára, abol az illetékügyeket rendezik. (Üpy van! balfelől.) Déli 12 órától 2 óráig igen sokan állnak ott a védett birtokosok közül, akiket illetéktartozásaik miatt éppen a kincstár perel és kéri a védettség megszüntetését. Felhívom a nénzügvminiszter úr figyelmét, fáradjon el egvszer a Kovásznay—Bogdán-féle illetékosztály folvosójára *% látm" fogja, hogy az ő bölcs rendelkezése mii ven állapotokat teremtett, hogy amikor az adókra vonatkozólag tízéves részletfizetési kedvezményt adott. ugyanakkor az illetékekre vonatkozólag ezt nem teszi lehetővé. Már oedig nagyon természetes, hogy a védett birtokosok nagy részének hátralékos illetékeik vannak. Nem mondok mást, csak azt, hogv a legtöbb védett birtokosnak akár váltófizetési meghagyás, akár ítél el. akár kielégítési végrehajtás, akár végrehajtási zálogjog bekebelezése folytán egész sereg illetékhátraléka van. Ezeket az^ illetékeket^ kérlelhetetlenül perlik, behajtják és ez a védettség 18*