Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

394 Az országgyűlés képviselőházának 23 Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni! (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot és vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből folyólag a Képviselőház felfüggeszti. Sorrend szerint következik a Képviselőház mentelmi bizottságának 588. számú jelentése becsületsértés vétségével gyanúsított Büchler József képviselő úr ügyében. Méltóztassék a jelentést előadni. Erődi-Harraeh Tihamér előadó : T. Képviselőház! A hudapesti kir. főügyészség Büchler József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, Berkovics Izsó sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége miatt. A bizottság megállapította, hogy az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, ennekfolytán javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Büchler József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Méltóztatnak a javaslatot elfogadni? (Igent) Ha igen, akkor határozatképpen kimondom, hogy ebből az ügyből kifolyólag Büchler József képviselő úr mentelmi jogát a Ház nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának 590. számú jelentése Kabók La; jos képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. , Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség 1108/1933. f. ü. szám alatt Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a miskolci kir. törvényszék B. 2705/1933. számú megkeresése szerint ellene a Btk. 172. i 2. bekezdésébe ütköző, az 1912:LXIII. te. 19. Va szerint minősülő osztály elleni izgatás büntette miatt bűnvádi eljárás indult. Ugyanis Kabók Lajos országgyűlési képviselő Miskolcon 1932. évi december hó 23. napján előadást tartott a spanyolországi forradalomról, a spanyol köztársaság keletkezéséről és ennek megerősödéséről. Ebben a beszédben vázolta Spanyolország helyzetét s előadta, hogy a királyság alatt a spanyol nép ia jezsuiták, a katonatisztek, a grófog és bárók igája alatt nyögött. Gyűlölettel beszélt a spanyol papokról, katonatisztekről és arisztokratákról, akiket elnyomóknak, lelketleneknek nevezett. Előadta, hogy a papság fegyvereket szállított azok részére, akik a királyságot vissza akarták állítani s ezek raboltak és pusztítottakA köztársasági Spanyolország elvette a Jézustársasági atyák vagyonát, akik erre elpusztították a saját gyáraikat, gépeiket és minden javaikat, hogy azok az ellen kezébe ne kerüljenek. Kisajátította a köztársaság az arisztokraták földjét és csak 450 holdat hagytak egy kézben, a többit pedig olcsón bérbeadták a népnek. A spanyol kormány a legnagyobb r ünnepségeket a leghatalmasabb főúri paloták közelében rendezte, az operában a királyi páholyban egy mozdonyvezető ült kilenctagú családjával, míg a város 110 kilós polgármestere a karzaton foglalt helyet, hogy ezáltal is szimbolizálva legyen a proletárok ünnepe. Előadta beszédében, hogy azelőtt a katona'.. ülése 193

It január 25-én, csütörtökön. ság résztvett a kormányzásban és a nép elnyomásában s mindig szembenállott a nép akaratával. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy ezeket azért tartotta szükségesnek elmondani, mert azonosságuknál fogva ezek vonatkoznak a mi viszonyainkra is. Itt is éppen úgy megvan a klerikalizmus, feudalizmus és militarizmus, — felhívta hallgatóit, hogy a hallottakat véssék jól az emlékezetükbe, hogy amikor eljön annak az ideje, a tanultakat itt Magyarországon hasznosíthassák. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között azonban kétséges, mert a fentidézett előadás osztály elleni izgatás hűntettének megállapítására nem látszik alkalmasnak, zaklatás^ esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot és Kabók Lajos képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben a Ház nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a Képviselőház mentelmi bizottságának 592. számú jelentése vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A ibudapesti kir. főügyészség 5175/1933. f. ü. szám alatt vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 4919/1933. számú megkeresése szerint Budapesten a Bethánia irodalmi és nyomdai rt. nyomdájában előállított »Szabadság« című politikai napilap 1933. évi január hó 8. napján kiadott 2. számában »A megyaszói választókerület magyar népéhez!« felirat alatt cikket írt és tétetett közzé. A cikk többek között a következőket mondja: »A nagybirtok volt több mint egy félévszázad óta a bankuralom és bankuzsora alátámasztója és hűséges szövetségese. A legnagyobb birtokok urai ott ülnek bent a bankok és kartellek igazgatóságaiban. Es mikor minden bajt és minden nyomorúságot szeretnek a trianoni országbukásra visszavezetni, ne feledjétek, hogy a trianoni országtemető legrégibb és legkönyörtelenebb sírásója az a nagybirtokrendszer volt, amely már a háborúelőtti világban sem adott kenyeret itt százezreknek és százezreknek és irgalmatlan, gyilkos önzésével tengeren túlra, öt világrészbe szórta szét szegény, dolgos magyarok millióit. Ne felejtsétek el, hogy a magyar falvak boldogabb életét, a (magyarabb és emberebb Magyarországot és a mainál nagyobb Magyarországot csak a csonkahazai nagybirtoknak középbirtokká csökkentésével, a mai nagybirtokos-rendszer romjain lehet felépíteni. A határainkon és a letiport és megtépett magyar lelkek küszöbén ólálkodó vörös tébolyt, a bolsevizmust is csak úgy lehet csizmasarokkal beletaposni a magyar földbe, ha fölszabadítjuk a magyar falut a nagybirtok bilincseiből és sok százezer didergő földtelen és törpebirtokos magyar léleknek kisbirtokot adunk és vele kenyeret és munkát minden mai munkanélkülinek.«