Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-228
80 Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése 1933 december 13-án, szerdán. ízében magyar és keresztény megmozdulás, amely a megalkuvást nem ismerő nacionalista célokért küzd. Jelvényében, minden külső megnyilatkozásában, valamint eljárási módszereiben színtiszta magyar. A nemzeti szocialista mozgalom minden nemzetközi felforgató törekvéssel szemben állva, a [marxista szocializmus és a nemzetközi liberalizmus letörésére törekszik. A nemzeti szocializmus a nemzeti és szocialista elvek és eszmék összefoglalását jelenti. A mozgalomnak ezen lényeges jellemvonása teszi a magyar társadalom összes, tehát felsőbb rétegeinek is lehetővé, hogy a mozgalomhoz őszintén és minden fenntartás nélkül csatlakozhassanak, mert csak így valósulhat meg az igazi nemzeti egység, amely a keresztény világnézet és a magyar nép széles rétegének egyöntetű akaratelhatározásán épül fel.» Ezeket kívántam megjegyezni. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Gróf Festetics Sándor! Gr. Festetics Sándor: T. Ház! (Zaj, — Halljuk! Halljuk!) A tegnapi incidens után, amely maga után vonta azt, hogy kénytelen voltam a nemzeti egység pártjából kilépni, nem tartanám ildomosnak és a parlamentarizmus szokásaival megegyezőnek azt, hogy azonnal ellenzéki álláspontot foglaljak el és ilyen szempontból ítélem meg az elnök úr napirendjét is. Azonban, noha teljesen önzetlen álláspontot akarok elfoglalni, mégis szükségét érzem annak, hogy bizonyos kérdéseket köztem és az igen t. miniszterelnök úr közt tisztázzak. (Halljuk! Halljuk!) Amikor a miniszterelnök úr még a nyáron Münchenen keresztül Berlinbe repült és Berlinben a Führer oldalán egy nagy népgyűlésen megjelent s azután hozzánk visszatért, akkor azt mondta, hogy a nemzeti szocializmus Németországban végleges berendezkedés és ne higyje senki közülünk, hogy az csak múló áram," lat, hanem ez egy oly tényező, amellyel számolni kell egész Európában, ergo itt Magyarországon is. Annál inkább kell csodálkoznom, amikor a miniszterelnök úr tegnap kijelentette, hogy a nemzeti szocializmus Magyarországon idegen eszméket majmol, mert ha konzekvens lett volna álláspontjához, akkor már Németországból való hazaérkezése után is azt kellett volna mondania, hogy a német nemzeti szocialisták olasz eszméket majmolnak. (Meskó Zoltán: Ügy van! — Mozgás jobbfelől.) Vissza kell utasítanom a miniszterelnök úrnak azt az inszinuációját, hogy én, mint 30.000 holdas birtokos, a szocializmussal kacérkodom. Azt hiszem, egész multamban sem a katonaságnál, sem a harcmezőkön, sem az ellenforradalom alatt, sem itt a parlamentben és a népgyűléseken nem követtem el soha olyan cselekedetet, amelyből méltán lehetett volna következtetni azt, hogy én a nemzetközi szociáldemokráciával kacérkodom. (Zaj és ellenmondások a Szélsőbaloldalon. — Büchler József: Ön az a mazsola amely mindenben benn van! — Elnök csenget) Úgy látszik, az igen t. miniszterelnök úr nem értette meg a nemzeti szocialista szó értelmét, mert ez a nemzeti és a szociális elvek egyesítését jelenti és nem a német National Socializmus szónak a kopírozása, hanem olyan fogalom, amely minden nyelven csakis ennek a két szónak az összetétele útján fejezhető ki legjobban. (Rassay Károly: De az a földreform nem rossz gondolat azért! — Derültség.) Majd rátérek a földreformra is, méltóztassék csak türelemmel lenni igen t. képviselő úr, rögtön fog hallani a földreformról is. (Rassay Károly: Másfél év óta az első jó ötlet, amelyet a miniszterelnök úr mondott!) A nemzeti szocializmusban a szocializmus semmi összefüggésben ßincs a vörös marxista szociáldemokráciával. (Meskó Zoltán: Ügy van! — Zaj.) Az, hogy nekem 30.000, vagy nem tudom mennyi holdam van, szintén semmiképpen sem lehet akadálya annak, hogy a nemzeti szocializmusnak nevezett önzetlen hazafias mozgalommal szimpatizáljak, (Rassay Károly: Az véletlen!) mert ha ellenkezőleg volna, akkor kérdem, miért szimpatizálnak nálam sokkal nagyobb birtokosok ugyanezzel a mozgalommal Németországban. Nekem tehát nemcsak a magam, hanem német osztálytársaim szempontjából is (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) a legszigorúbban tiltakoznom kell ez ellen az inszinuáoió ellen, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ez a nemzetköziség! — Nagy zaj.) Ez nem nemzetköziség, hanem ez a német bajtársakkal közösségben eltöltött évek után... (Nagy zaj. — Elénk ellenmondások a bal- és jobboldalon. — Meskó Zoltán: Tessék előbb meghallgatni! — Téglássy Béla: Ne dumáljon itt!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Festetics Sándor: ... a hűség erénye, hogy nem felejtjük el német bajtársainkat, a világháborúban. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Schulter am Schulter!) Igen! Schulter am Schulter, együtt vagyunk továbbra is. (ZaîJ Azt mondotta az igen t. miniszterelnök úr, hogy azzal bizonyítsam be szociális éraékemet, hogy szociális intézményeket létesítsek birtokomon. Nem tudom, hogyan értette ezt, szavaiból egész pontosan nem vehető ki, de talán úgy, hogy osszam fel birtokomat a szegények között. (Rassay Károly: Nem is olyan rossz gondolat! — Derültség. — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Festetics Sándor: Állítom és vallom, hogy birtokom jövedelmének a legszociálisabb felhasználása az, ha egy önzetlen, puritán, a nép anyagi és erkölcsi felemelését célzó mozgalmat támogatok. (Meskó Zoltán: Úgy van! XJgy vanl — Elénk derültséa és taps'. — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Meskó helyesel! — Rassay Károly: Meskó azt mondja, hogy úgy van, ossza fel a jövedelmét! — Propper Sándor: Szanálja. Meskót! — Derültség.) Az igen t. miniszterelnök úr — úgylátszik — nagyon rosszul van informálva az én szociális tevékenységemről. Mert ha jól lett volna informálva, akkor tudnia kellett volna, azt, (Felkiáltások a.szélsőbaloldalon: Mennyi napszámbért fizet? — Elnök csenget) hogy én még a földbirtokreformot megelőzőleg, az akkori kormány puszta kívánságára minden vagyoni indok nélkül, sőt minden^ vagyoni indok ellenére többezer holdat, parcelláztam szét a kisemberek között. (Felkiáltások a, baloldalon: Bravó! — Büchler József: De milyen áron, mazsola-gróf, milyen áron?) Tehát szemrehányást nekem arról az oldalról senkisem tehet, sőt inkább én tehetnék szemrehányást' a t. kormánynak, mert a kormány akkor megígérte nekenu hogy az ilymódon elparcellázott birtokok értékét be fogja számítani a vagyonváltságba, ezt az ígéretét azonban mind a mai napig nem teljesítette. (Büchler József: Szóval, nem önzetlenül parcellázott! — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ha csak ez az ígéret volna! — Zaj.) Nem tudom, hogy a miniszterelnök úr miért veszi most egyszerre olyan rossz néven
