Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-240
Az országgyűlés képviselőházának 2k0. ülése 1931t. február 20-án, kedden. 439 állami garancia, arra, ha jól tudom, ígéretet tett a kormány ,az egyik bizottságban. Amikor tudjuk, — nincsen időm elmondani, hiszen tudja mindenki — milyen fizetési módszerekkel dolgozik Szovjet-Oroszország 18 hónapos váltókkal... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék befejezni beszédét. Turi Béla: Befejezem. Csak azt akarom befejezésül mondani, hogy a külpolitikai érdekek a Népszövetségben, egy japán háború esetén, mindenféle relációban jelenthetnek valamit, nem tagadom, (Friedrich István: Turáni testvér a japán is!) de nem tudom, hogy a kormány ezt a lépését elég óvatosan tette-e, mert Bethlen István, aki hónapokkal ezelőtt felhozta ezt a bizottságban, olyasfélét sejtetett, hogy nem Budapesten lesz a szovjetkövetség székhelye, (Fábián Béla: Talán Debrecenben? — Derültség a baloldalon. — Mozgás. — Elnök csenget.) r Széchenyi Aladár pedig a Felsőházban szintén nagyon ,sok óvatossági dologra mutatott rá, amelyeket ismét nincsen is időm, de nem is akarok felsorolni. Csak azt akarom kijelenteni, hogy mivel nem vagyunk eléggé informálva és én nem látom, hogy mi ebben a kérdésben meg lennénk nyugtatva, ellenzem azt a napirendet, hogy holnap az elnök úr által javasolt törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Helyeslés a baloldalon.) Flnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Görgey István! Görgey István: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azok a szomorú emlékek, amelyek még minden magyar lelkében élnek a kommün itteni rémuralma nyomán, érthetővé teszik, hogy a közvélemény bizonyos idegességgel és nyugtalansággal szerzett tudomást arról, hogy 15 év után a magyar kormány elérkezettnek látta az időt arra, (Meskó Zoltán: Hogy elfelejtsen mindent!) hogy Szovjet-Oroszországgal a diplomáciai összeköttetést felvegye. (Meskó Zoltán: Az akácfák még mindig megvannak az országban! Sajnos!) En ezt megértem, lélektanilag talán én is száz százalékig úgy érzek, mint Turi igen t. képviselőtársam, (Meskó Zoltán: Na, lám! Na, lám!) azonban egy ilyen, Magyarország jövőjére feltétlenül igen-igen fontos kihatással bíró külpolitikai aktusnál (Mozgás a baloldalon.) nemcsak az érzelmi és lelki szempontokat kell mérlegelnünk, hanem mint objektív törvényhozóknak azokat a fontos körülményeket sem szabad figyelmen kívül hagynunk, (Rassay Károly: Amelyeket nem ismerünk!) amelyek ennek a lépésnek indokolt és helyes voltát feltétlenül igazolják. (Farkasfalvi Farkas Géza: Jó keresztyén ember hogyan beszélhet így?!) Igen t. képviselőtársam, bátor leszek mint jó keresztény magyar ember, erre a közbeszólásra is megadni a választ. Nagyon hibás ezt a kérdést a kereszténység szempontjából szóvátenni, (Farkasfalvi Farkas Géza: En abból fogom fel!) amikor Turi Béla igen t. képviselőtársam is épp olyan jól tudja, mint mindazok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, hogy a római udvar is már hosszabb idő óta kapcsolatokat keres az orosz szovjettel, hogy megfelelő munkatársak ... (Nagy zaj! — Fábián Béla: Szó sincs róla! Ez nem áll! — Egy hang bal felől: Meg lett cáfolva! — Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, t. Képviselőház, (Fábián Béla: Nem is igaz!) nem azért jelentettem ezt itt be, hogy ezzel itt vitát, vagy ellenmondást provokáljak. (Elnök csenget.) Ra kell mutatnom arra, hogy Magyarországon kívül... (Nagy zaj.) Elnök: Figyelmeztetnem és kérnem kell a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot zavarni. (Meskó Zoltán: Hagyja ki a pápát legalább!) Meskó képviselő urat rendreutasítom. Görgey István: Amennyiben a képviselő úr előbbi szavaimnak nem ad hitelt, majd a jövő be fogja igazolni állításom helyességét. Bátor vagyok utalni arra, hogy Magyarország előtt, még pedig jóval előtte, voltak államok, amelyek felvették a kapcsolatot a szovjettel. Fogok utalni protestáns és fogok utalni erősen katolikus vallásos nemzetekre, amelyek ugyancsak meg tudták találni a módját annak. (Meskó Zoltán: De ott nem volt bolsevizmus! — Fábián Béla: Majd megfizetik a cechjét! — Zaj. — Elnök csenget.) hogy saját belpolitikájuk teljes integritása mellett Szovjet-Oroszországgal a kapcsolatot felvegyék. (Fábián Béla: Nézze meg, Anglia hányszor szüntette meg az összeköttetést! — Elnök csenget.) Igen, t. képviselőtársam, -- hogy. úgy fejezzem ki magamat az ő szájaíze szerint — ziccereket ad nekem, mert pl. Finnországban, amelynek közelmúlt történetét ismerjük, igenis volt bolsevizmus és igenis sokkal véresebb bolsevizmus volt és a finneknek csakis német segítséggel sikerült a bolsevizmust Finnországban letörniük. (Ügy van! a jobboldalon.) Tanúként hívom fel itt azokat a képviselőtársaimat, akik 1924-ben velem együtt voltak kinn Finnországban. Az a Finnország, az a finn nép, az a finn nemzet, amely nemcsak a bolsevista Oroszországot gyűlöli, hanem mindent, ami orosz, — ami érthető, mert ami szenvedést, elnyomatást az orosz jelentett a finn nemzetre, (Jánossy Gábor: A cárizmus!) az mind összpontosul abban, hogy Szentpétervárról fenyegette Finnországot mindig a pusztulás, a megsemmisülés veszedelme — mondom, az a Finnország, ahol igen véres kommunista uralom volt, az a Finnország, amely tízezrével végezte ki a kommunistákat, alig két évre rá felvette a kapcsolatot Szovjet-Oroszországgal. (Fábián Béla: Es az lett az eredmény, hogy most finn vezérkari tisztek ellen, akik orosz zsoldban állottak, folytat a hadbíróság tárgyalást! — Elnök csenget.) Az eredmény, t. képviselőtársaim, az lett, hogy azóta Finnország páratlan fejlődésen ment keresztül. (Friedrich István: Éljen a szovjet! — Tüntető gúnyos taps a baloldalon.) Az én adataimat nem lehet gunyoros tapsokkal elintézni. Az a Finnország ma nyugodtan dolgozik, (Fábián Béla: Hogyne! Egész vezérkarát megmételyezték!) és ennek ellenére, hogy Helsinkiben a vörös lobogó ott lobog, mert külön szabad kikötőt biztosítottak az orosz kereskedele mn ek, (Fábián Béla: Veszélyt és mételyt hoztak ezek Finnországba!) Finnország nem tűri a bolseviki propagandát és Finnország népe igenis vallásos, hithű protestáns. De egy másik példával is szolgálhatok. Itt van a katolikus Lengyelország. (Fábián Béla: Várjuk meg a végét! — Egy hang a baloldalon: Szomszédos államok!) Lengyelország, amely éppen úgy szenvedett az orosz uralomtól, amely felfegyverkezett s a Népszövetség engedélye alapján sokkal hatalmasabb létszámú hadsereget tarthat fenn, amely lövészárkokkal, drótakadályokkal és három sorban kiépített várövezettel védi magát a szomszédos Oroszországtól (Fábián Béla közbeszól.
