Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

40Ó Az országgyűlés képviselőházának 23 gyására szólította volna fel, adat beszerezhető nem volt. A mentelmi bizottság Büehler József or­szággyűlési képviselő bejelentése és a belügy­miniszter által a bizottságnak megküldött csendőri jelentés egybevetéséből megállapítja, hogy a kérdéses alkalommal Büehler József országgyűlési képviselő törvényhozói hivatá­sának gyakorlásában nem akadályoztatott, mentelmi jogát tehát nem sértették meg s to­vábbi intézkedésre szükség nincs. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Határozatkép kimondom tehát, hogy Büehler József kép­viselő úr mentelmi jogát nem sértették meg, további intézkedésre tehát szükség nincs. Következik a mentelmi bizottság 603. számú jelentése Mátéffy Viktor képviselő úr mentelmi ügyében. Elnök: T. Képviselőház! Bejelentem, hogy az előadó, Nánássy Andor képviselőtársunk nincs jelen, így a házszabályok 186. $-a alap­ján az ügy előadására Érődi-Harraeh Tihay mér országgyűlési képviselő urat, a mentelmi bizottság tagját kérem fel. Nánássy képviselő úr elmaradását a házszabályok szerint iga­zolni köteles. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2094/1933. f. ü. szám alatt Mátéffy Viktor or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert az esztergomi kir. já­rásbíróság B. 958/1933. számú megkeresése sze­rint ellene Kuboldt Irén feljelentése folytán bűnvádi eljárás indult meg azon r a címen, hogy nevezett képviselő a főmagánvádlóval szemben annak női becsületét súlyosan sértő kifejezéseket használt. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között kétséges, mert a meghallgatott gyanúsított képviselő kijelen­tette, hogy ő a főmagán vádi óra semmiféle ki­jelentést nem tett, csupán a rendőrnek adott, mint a legényegylet elnöke utasítást, a felje­lentésben tanura egyáltalán nincs hivatkozás, így a bíróság bizonyítást nem is rendelhetett el, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mátéffy Viktor or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy határozatképpen kimondom, hogy Mátéffy Vik­tor képviselő úr mentelmi jogát ebben iaz ügy­ben a Ház nem függeszti fel. A következő ügy előadója Kelemen Kornél képviselő úr volna, ő azonban gyengélkedése miatt a megjelenésben akadályozva van, így a házszabályok 186. §-a alapján az előadásra Erődi-Harrach Tihamér képviselő urat kérem fel. Méltóztassék előadni. (írom. 497.), Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Kép­viselőház! A pécsi kir. főügyészség 1699/1931. f. ü. szám alatt Sauerborn Károly ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte- A pécsi kir. törvényszék B. 3699/2—1931. számú megkeresése szerint neve­zett képviselő ellen eljárás indult meg, mert Bácsbokodon, 1931. évi április hó 27-én Bret­träger Ferenc lakodalma alkalmával, vacsora közben, körülbelül 15 személy jelenlétében a földmívesosztályt az úri (tisztviselői) osztály ellen gyűlöletre izgatta azzal a cselekményé­vel, hogy a tisztviselőket szidta és azt a ki­. ülése 1934. január Ê5-èn, csütörtökön. jelentést tette rájuk vonatkozólag, hogy »so­kan vannak, nem dolgoznak és mégis mam­mutfizetéseket élveznek«. Majd mikor azon asztalhoz ült, ahol polgáremberek ültek s az ott ülők azt mondották, hogy miért nem ül oda az urak közé, nevezett képviselő németül azt válaszolta: »mi derék németek vagyunk es egyet többre becsülök maguk közül, mint ott az egész asztaltársaságot«. Továbbá ugyanott és ugyanakkor a jelen volt vendégek előtt a kommunizmusról be­szélt, általában dicsérte a oroszországi kom­munizmust s eközben tett ezen kijelentésével: »Saját meggyőződésem is az, hogy a kommu­nizmus az egyedüli boldogító irányzat a népek vezetésére, az általuk lefektetett elvek szerint. Csak orosz bolsevista mintára tud egy állam produkálni. Két éven belül Spa­nyolországon keresztül itt is ugyanaz a kom­munizmus lesz és én mint föld- és malom­osztó fogok szerepelni, Kosenberg Mátyás pedig népbiztos lesz. Nemcsak Magyarorszá­got, de egész Európát csak az orosz kommu­nizmus tudja talpraállítani. Látjuk, milyen rend van Oroszországban, mindenki megelé­gedett és egész Európát ellátják búzával« — hallgatóságát az állam és társadalom törvé­nyes rendjének erőszakos felforgatására iz­gatta. Sauerborn Károly országgyűlési képvise­lőnek az úri osztály ellen tett kijelentései a megkeresés szerint a Btk. 172. §-ának 2. bekez­désébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a sze­rint minősülő osztály elleni izgatás bűntetté­nek a tényálladékát látszik kimeríteni, a kom­munizmusra vonatkozó kijelentései pedig az 1921 : III. te. 5. § 1. bekezdésébe ütköző, az állami és társadalmi rend felforgatására irá­nyuló vétség^ jelenségeit tüntetik fel. A bizottság az érdekelt képviselő személyes meghallgatása után megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmények között nem két­séges, zaklatás esete nem forog fenn, java­solja a t. Képviselőháznak, hogy Sauerborn Károly országgyűlési képviselő mentelmi jo­gát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Van valaki feliratkozva? Esztergályos János jegyző: Lang Lénárd! Lang Lénárd: T. Képviselőház! A men­telmi bizottság javaslatával szemben tisztelet­tel azt javasolnám, hogy Sauerborn Károly képviselőtársunkat ebben az ügyben a Ház ne adja ki, ne adja ki pedig azért, mert ebben az esetben tisztán és kizárólag zaklatás esete fo­rog fenn. (Ügy van! a baloldalon.) Azt hiszem, a Ház legtöbb tagja ismeri Sauerborn Károlyt, aki a Bácskának egyik leggazdagabb embere. Ennek ellenére olyan cselekménnyel vádolják, amelyet egy földbirtokos emberről még fel sem lehet tételezni. Ami a másik vádat illeti, azt, hogy ő állí­tólag a tisztviselőket szidta és róluk azt a ki­jelentést tette, hogy sokan vannak, azt hiszem, ez nem sértő dolog, mert bizony maga m is me­rem állítani, hogy nálunk sokan vannak a tisztviselő urak. Maga a kormány is állítja ezt, mert csökkenteni akarja számukat a nyug­díjtörvénnyel is, amint láttuk, mely törvény abból a célból szavaztatott meg, hogy a tisztvi­selők számát csökkentse az országban. Ha te­hát valaki azt állítja, hogy sokan vannak, ez még nem bűncselekmény. Ha valaki azt ál­lítja, hogy nem dolgoznak és mégis mammut­fizetéseket élveznek, ez már valamivel súlyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom