Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-238
396 Az országgyűlés képviselőházának 23 között, mert a bűncselekmény • 'bizonyíthatónak nem látszik s így zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Somogyi Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Somogyi Béla képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Hegymegi Ki3S Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában. (írom. 680.) Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Hegymegi Kiss Pál képviselő úr mentelmi jogának megsértését jelentette be a Háznak múlt évi február hó 15 napján tartott ülésén, mert bejelentése szerint a mezőcsáti választás alkalmával szabad mozgásában gátoltatott. A mentelmi bizottság a vizsgálat adataiból megállapította, hogy nevezett képviselő úr mentelmi jo.ga nem. sértetett meg és ezért javasolja a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselőnek mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és további intézkedésre szükség nincs . Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy Hegymegi Kiss Pál képviselő úr mentelmi joga ebben az; ügyben nem sértetett meg és további intézkedésre szükség nincsen. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában. (írom. 681.) Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Mojzes János képviselő úr a Háznak 1933 február 15-én tartott ülésén mentelmi jogának megsértését jelentette be, mert a mezőkeresztesi választások alkalmával szabad mozgásában akadályoztatott. A belügyminiszterileg kivizsgált és megállapított tényállás alapján a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg s további intézkedésre szükség nincs. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, határozatkép kimondom, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő úr mentelmi joga nem sértetett meg s további intézkedés szüksége nem forog fenn. Következik a mentelmi bizottság 682. számú jelentése gróf Apponyi György képviselő úr mentelmi jogának megsértése tárgyában. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a bizottság jelentését ismertetni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! Gróf Apponyi György országgyűlési képviselő 1933. évi november hó 21. napján tartott 216. ülésében bejelentette mentelmi jogának megsértését, mert folyó évi november hó 20-án este a Vigadóban megtartott ünnepi vacsoráról távozva, valaki a rendőrség jóindulatú semlegessége mellett egy jókora darab tűzifát hajított feléje, amely célt tévesztett. A rendőrfelügyelő, aki ott állt, füle botját sem mozgatta erre az incidensre, jóllehet tudta, hogy országgyűlési képviselővel történt az eset- A rendőrség passzív magatartása az oka, hogy a tettes meg nem állapítható. . ülése 193 If január 25-én, csütörtökön. A anentelmi bizottság ezen bejelentés folytán megállapítja, hogy gróf Apponyi György országgyűlési képviselő a kérdéses ünnepi vacsorán nem mint törvényhozó vett részt s nem törvényhozói hivatásának gyakorlásában járt el, így a vacsora után az utcán őt ért kétségtelenül szokatlanul durva és elítélendő támadás nem mint törtvényhozót törvényhozói hivatásában érte. Az országgyűlési képviselő ellen egyesek által elkövetett jogsértő cselekményeket nem lehet mentelmi sérelemnek tekinteni, ha az a bűncselekmény ellenük nem mint törvényhozók ellen s nem törvényhozói hivatásuk gyakorlása közben követtetett el- A jogegyenlőség elvébe ütközik, hogy bűncselekmények csak azért, mert országgyűlési képviselők ellen követtetnek el, súlyosabb megítélés alá essenek, mint bármely más állampolgár ellen elkövetett cselekmények. Ha kivételes esetekben ismeri is a Btk. az országgyűlési képviselőnek, mint az országgyűtelmi sérelmet a képviselő bántalmazása csak lés tagjának fokozott védelmét, külön menakkor képezhet, ha az országgyűlési képviselő, mint a törvényhozás tagja, törvényhozói hivatása gyakorlatában járt el. # A mentelmi bizottság ezért javasolja a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy gróf Apponyi György országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg s további intézkedésre szükség nincs. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy határozatkép kimondom, hogy gróf Apponyi György képviselő úr mentelmi joga nem sértetett meg és további intézkedés szüksége nem forog fenn. Következik a mentelmi bizottság 531. számú jelentése a sajtó útján elkövetett izgatás vétségével gyanúsított Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a bizottság jelentését ismertetni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2869/1933. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 2643/1933. számú megkeresése szerint, ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1933. évi január hó 6. napján kiadott számában megjelent »Elmúlt és eljövendő harcok keresztútján« felratú cikk tartalma miatt. '. A büntető törvényszék megkeresése nem idézi a cikk azon kitételeit, melyeket vád tárgyává kíván tenni, arra sem hivatkozik, hogy a megkeresés szerint fennforgó, az 1921:111. te. 6. §-ába ütköző, a m. kir. csendőrség elleni gyűlöletre való izgatás vétségének jelenségeit a cikk mely kifejezéseiből látja megállapíthatónak. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, mi-