Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-238
388 Az országgyűlés képviselőházának 23 egy Uniót. Ehhez az egyezményhez eddig 40 állam csatlakozott, többek között Magyarország is, amely ezt -az egyezményt az 1913. évi VIII. tc.-be iktatta be. Ez az Unió, amely általában az ipari tulajdonjog védelmét szabályozza nemzetközi relációban, kimondja azt is*, hogy időnként értekezleteket kell tartani minden olyan kérdést illetőleg, amely az Unió határozatait van hivatva -módosítani, javítani és azt kiegészítő rendelkezéseket hozni. Ezt kiegészítőlég nem sokkal utóbb, Madridban 1891-ben összeült egy nemzetközi konferencia, amely két egyezményt fogadott el: az egyik a hamis származási hely megjelölésének tilalmazásáról szóló egyezmény, a másik pedig a gyári és kereskedelmi védjegyeknek nemzetközi belajstromozására vonatkozó egyezmény. Ez utóbbi egyezményt a magyar r törvényhozás még annakidején elfogadta és azt törvénybe is iktatta, a külföldi áruk hamis származási- helyének megjelölésére vonatkozó egyezményt azonban azért nem fogadta el annakidején a magyar törvényhozás, mert abbanaz időben még nem voltak olyan törvényeink, amelyek az ilyen nemzetiközi egyezmények hatékony végrehajtását lehetővé tették volna; aggályosnak mutatkozott tehát olyan nemzetközti egyezményt elfogadni, amelynek végrehajtását az országban nem lehetett volna kellőképpen biztosítani. Közben megalkottatott az 1895: XLVI. te., amely mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisítását és forgalombahozatalát tilalmazta. Ez a törvény volt az első, amely ugyanolyan szellemben hozatott meg, mint az említett nemzetközi egyezmény. Később a bor előállítását szabályozó és a bor hamisítását tilalmazó 1924: IX. te, majd az ezt kiegészítő 1929 :X. te ugyanolyan rendelkezéseket tartalmazván, mint a madridi nemzetközi egyezmény, már időszerűnek mutatkozott a nemzetközi egyezményhez való csatlakozás. A madridi egyezményt még a háború előtt, 1911-ben módosították és ezt a módosított egyezményt a nemzetgyűlés annakidején tárgyalás alá is vette mintegy 9 évvel ezelőtt. Közben azonban újabb nemzetközi értekezletre gyűltek össze az érdekelt államok és 1925. október 4-én Hágában újból módosították az egyezményt. Ezt a módosított egyezményt van szerencsém a t. Háznak elfogadásra ajánlani, annál az egyszerű indoknál fogva, mert ezáltal a mi exportban érdekelt cikkeink hamisítását, illetőleg hamis származású hellyel való megjelölését és módunkban van megakadályozni és nem lesz szükség a jövőben arra, hogy a magyar gazdasági érdekeket minden egyes kereskedelmi szerződésben külön-külön igyekezzünk megvédeni. Az egyezmény maga rendelkezéseket tartalmaz aziránt, hogy minden olyan árut, amely hamis származási hellyel jelöltetett meg, az illető ország, ahová azt beviszik, már a határon köteles lefoglalni, de nemcsak az az állam, ahová az ilyen hamis megjelöléssel ellátott árut Jbeviszik, hanem az az állam is köteles_ az ^árut lefoglalni, amelyben a hamis megjelölést alkalmazták. A lefoglalást magáid CÍ nemzetközi egyezmény a vámhatóságok feladatává teszi, magát az, eljárást azonban a bíróság hatáskörébe utalja, vagyis minden ilyen lefoglalásról az áru tulajdonosát, illetőleg feladóját azonnal értesítik, hogy neki módjában legyen saját jogainak . ülése 193A január 25-én y csütörtökön. érvényesítése érdekében eljárhatni és a döntés a független bíróságra bízatott. Az egyezménytervezet abban az irányban is tartalmaz rendelkezéseket, hogy olyan államokban, amelyeknek törvényei nem engedik meg a bevitelkor való lefoglalást, milyen intézkedések lépnek életbe. Nevezetesen kimondj egyezménytervezet, hogy beviteli tilalmat kell életbeléptetni ilyen hamis származási hellyel megjelölt árukra és provideál a tekintetben is, hogy olyan esetekben, amidőn a származási hely egyben az áru minőségét is jelenti, kivételesen az illető ország bírósága van hivatva megállapítani, hogy az ilyen minőséget kifejező származási hely alkalmazható-e az árura, vagy sem. Kivételt képeznek ebben a nemzetközi egyezményben — és ez különösen magyar szempontból igen fontos — a bor termékek, amelyeknél a származási hely megjelölése sohasem jelenthet egyúttal minőségi megjelölést is. Mivel tudvalevőleg a borfajtáknál többnyire az illető vidék, például Badacsony vagy Tokaj elnevezés egyúttal bizonyos tekintetben minőségi elnevezést is jelent, ezeket az egyezménytervezet kifejezetten kiveszi ez alól a kivétel alól. Amint már említettem, nekünk érdekünk, hogy ezekhez a nemzetközi egyezményekhez hozzájáruljunk, mert ezáltal a jövőben automatikusan védelmet kapunk minden magyar exportcikknél. Befejezésül még csak annyit vagyok bátor megemlíteni, hogy a minket közelebbről érintő államok legtöbbje: Lengyelország, Csehország, Ausztria az egyezménytervezethez a maguk részéről már hozzájárultak. Ezek alapján tehát kérem a t. Házat, méltóztassanak a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §~mt, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a magyar-lengyel légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 631, 687.) Az előadó Scheuer Kóbert képviselő úr; ő-t illeti a szó. Scheuer Róbert előadó: T. Ház! Körülbelül száz éve annak, hogy Európa államai r összeültek és egyezményeket kötöttek a vasúti forgalom tárgyában. Elmúllott száz év és újra összeülnek az államok azért, hogy újabb egyez; menyeket kössenek a repülés, a levegőben való közlekedés ügyében. Ilyen egyezmény fekszik most az igen t. Ház előtt, nevezetesen a magyar-lengyel egyezmény. Hogy ezeket az egyezményeket nekünk államonkint kell letárgyalnunk, annak oka az,