Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

Az országgyűlés képviselőházának 238. hogy 1919-ben, ïamikor megalakult Párizsban az úgynevezett Cina, nevezetesen a Convention internationale de navigation aérienne, akkor az úgynevezett legyőzött államokat ebbe nem vették be; Magyarország, Németország, Ausztria ebben a konvencióbán nem voltak benne és ezért ezeknek az államoknak külön légiforgalmi egyezményeket kell <kötniök. A lengyel-magyar egyezmény, amelyik ma van soron, követi az olaszt, amelyet már megkötöttünk. Hogy ennek milyen szerepe és jelentősége van, azt talán felesleges mondanom, egyszerűen utalhatok azokra a transzkontinentális útirányokra, amelyek az ország területén ma is áthaladnak, de utalnom kellene a sportrepülésre, a légi turisztikára és a kereskedelmi repülésre, amelyek mindenesetre azt jelentik, hogy mi is belekapcsolódunk a nemzetközi légiforgalomba. A lengyelekkel ezt az egyezményt a németek és az osztrákok már megkötötték, így következtünk, sajnos, legutoljára mi, de nem is legutoljára, mert 1931. november 28-án kötötték Budapesten ezt az egyezményt, de az 1920. évi I. te. és az 1926:XXII. te. alapján ezt hozzájárulás és becikkelyezés végett kell az igen t. Ház elé terjeszteni. Az egyezmény általánosságban egyezik a magyar-olasz egyezménnyel, hiszen kijegeeesedett gyakorlat van ezeknek az egyezményeknek megkötésére. így méltóztassék megengedni, hogy én főleg arra hívjam fel az igen t. Ház figyelmét, ami ebben az egyezményben új és az eddigitől eltérő. Nevezetesen ilyen a 19. cikk, amely hivatva van a repülés zavartalanságát biztosítani olyan esetben, amikor egy állam területén leszálló repülőgépet szabadalmi ügyből kifolyólag más személy megtámad; eddig tudniillik lefoglalás vált szükséj gessé. Ez az egyezmény ezt már elkerülhetővé teszi úgy, hogy kimondja, hogy a leszállási helyhez legközelebb eső és aszerint illetékes hatóság óvadékot állapít meg, amelynek lefizetése ellenében az út folytatása elé akadály nem gördíthető. Fel kell hívnom még a figyelmet a,23cikkre is, amely az eddigi szokástól eltérőleg vitás esetekben nem a hágai állandó bíróságot akarja igénybe venni, hanem egy külön választott bíróságot és ezt azzal indokolja, hogy ez az eljárás gyorsabb, olcsóbb, tehát kevesebb a költsége és nem olyan hosszadalmas. Egyebekben az egyezmény teljesen egyezik a magyar-olasz egyezménnyel és én tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Senki sincs feliratkozva! Elnök: Miután senki sincs feliratkozva, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a^ tHázat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot altalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás.^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). ülése 19ÈU janimr 25-én, csütörtökön. 38§ Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. r T. Ház! A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIIL te. egyes rendelkezéseinek módosításáról készített törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási és a közjogi bizottsághoz utasítani. (Farkas István: Az ntolsó lélekzetet is megfojtják! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Vázsonyi János: Az autonómia paródiáját is eltörlik.) t A Ház a törvényjavaslatot kinyomatja, szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási és közjogi bizottsághoz utasítja. (Farkas István: Isten vele, miniszter úr, elmehet!) Áttérünk napirendünk következő pontjára, a magyar-német légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, (írom. 632, 686.) Az előadó Scheuer Róbert képviselő úr; őt illeti a szó. Scheuer Róbert: T. Ház! A legyőzött államokban, így Németországban is, úgy mint nálunk, az aviatika még nem szabadult fel a békeszerződések korlátozó intézkedései alól. Ennek ellenére a német légiforgalom és légiközlekedés igen erős; elég utalnom a Deutsche Lufthansa vállalatra, amelynek számos vonala Magyarország területét is átszeli. Tisztelettel bátorkodom utalni arra, amit az előző törvényjavaslat indokolásában elmondtam, úgyhogy talán ezt részletesen ismételnem felesleges. Itt is csak arra szorítkozom, hogy felhívjam a figyelmet azokra a pontokra, amelyek az eddigi egyezményektől eltérnek. Elsősorban az 1. cikk 4. és 5. bekezdése és a pótjegyzőkönyv második pontja tér el a szokásos szövegtől, mert Magyarországnak és Németországnak a békeszerződésekből kifolyólag nincs ezidőszerint katonai légi jármüve. Ezért az^ volt az intenció, hogy ezt az egyezményt már úgy szövegezzük meg, hogyha — amint reméljük — ezek a korlátozó intézkedések hacsinálni, hanem ez az egyezmény már arra az marosan megszűnnek, ne kelljen új egyezményt esetre is kiterjedjen, amikor ezek meg fognak szűnni. Továbbá — éppen a német delegáció kívánságára — kimaradt ebből az egyezményből a legnagyobb kedvezmény biztosítása. A németek azt mondták, hogy ennek semmi gyakorlati jelentősége nincs, így ez az egyezmény a többitől eltérőleg ezt a klauzulát nem tartalmazza. Fel kell még említenem a pót jegyzőkönyv első pontját, amely a léggömbökre külön terjed ki. Tudniillik a léggömbök nem lévén abszolút kormányozhatok, természetesen nem tarthatják be azokat az előírásokat, amelyeket egyébként a repülőgépekre vonatkozólag az egyezmény tartalmaz. Hiszen csak arra utalok, hogy a repülőgép-forgalomnál vannak úgynevezett kapuk, amelyeken belül kell a repülőgépeknek az ország területére érkezniök. Már ez is olyan pont, amelyet egy léggömb nem 55*