Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-237

358 Áz országgyűlés képviselőházának , évi január hó 7-én a módosított alapszabályo­kat elfogadta és az új tisztikart megválasz­totta. A közgyűlés által elfogadott alapszabá­lyok ezidöszerint a belügyminisztériumban vannak jóváhagyás végett. Az új tisztikar az alapszabályok jóváhagyása után kezdi meg működését. Tisztelettel kérem, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1934. évi január hó 15-én. Dr. Fabinyi Tihamér s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát tudo­másul vennie (Igen!) A Ház a választ tudo­másul veszi. Sorrend szerint következik a földmívelés­iigy miniszter úr írásbeli válasza Kun Béla interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Kun Béla országgyűlési képvi­selő úr 1933. év július 5-én interpellációt inté­zett hozzám az állatojtóanyagok és szérumok árának leszállítása tárgyában. Az interpellá­cióban felvetett kérdésekre válaszom a követ­kező. Az állati ojtóanyagok árát az árvélemé­nyező bizottság meghallgatása után állapítom meg. Az ojtóanyagok árát 1933. év október 1-től ismét leszállítottam és pedig: a sertéspestis­szérum árát 80 pengőről 72 pengőre, a sertés­pestis és sertésorbánc elleni kettős szérum árát 105 pengőről 85 pengőre. Leszállítottam továbbá az ojtóanyagok (vaocinák) árát 9—37 százalékkal, a baromfikolera elleni szérum árát 14—25%-kai, a lóból készült többi szérum (lép­fene, sertésorbánc) árát 8'5—57%-kai. Az ojtó­anyagok és szérumok ára a békebeli árakhoz viszonyítva a következőképpen alakult: a ser­téspestisszérum ára most a békebeli ár 51%-a, az ojtóanyagok ára a békebeli ár 34—57%-a, a baromfikolera-szérum ára a békebeli ár 43 százaléka, a lóból készült többi szérum ára pedig a^ békebeli ár 23—55%-a. Az érdekeltek közül többen azt szorgalmaz­ták, hogy az állami ojtóanyagtermelő inté­zetet kellene sertéspestis-szérumtermeléssel ki­egészíteni és az állam önköltségi áron vagy azon alul is árusítsa a szérumot. Az ilyen megoldás azonban az állam mostani pénzügyi helyzete mellett kivihetetlen. Mások azt tar­tanák helyesnek, ha minél több engedély adat­nék ki ojtóanyagtermelő intézetek létesítésére és a létesítendő intézetek között kifejlődő ver­senytől várnák az ojtóanyagok és szérumok árának csökkentését. Két újabb ojtóanyagter­melő intézet létesítésére adatott ki engedély olyan érdekeltségeknek, amelyek olcsó anya­gok termelését helyezték kilátásba. Az új inté­zetek a kitűzött határidőn belül sem szövet­kezet, sem részvénytársaság formájában meg­alakulni nem tudtak. A képviselő úrnak arra a kije^ntésére, miszerint r szakítani kell azzal a rendszerrel, bogy az állategészségügyi osztály vezetői bár­mily címen benne legyenek az intézetek fel­ügyelő bizottságában, közölhetem, hogy az állategészségügyi osztály vezetői és személy­zete a szérumtermelő intézetek igazgatóságá­nak vagy felügyelő bizottságának nem tagjai és azoktól természetszerűleg semmiféle címen honoráriumot nem kapnak. A képviselő úrnak arra a megjegyzésére, hogy aki a sertéspestis- és szimultán-ojtásokat '$7. ülése 193% január 24-én, szerdán. be nem jelenti, azokat kihágásért megbüntet­ték és hogy vészmentes községben a szimultán ojtásokat kérelmezni kell, megjegyzem, hogy az új állategészségügyi törvény életbeléptetése előtt az ojtó állatorvosnak és az ojtató gazdá­nak is be kellett jelenteni a szimultán-ojtá­sokat és ha ezt a gazda elmulasztotta, kihá­gási úton megbüntették; az új állategészség­ügyi törvény ezt a kötelezettséget a gazdára nézve megszüntette és most már csak az ojtó állatorvosnak kell a bejelentést megtenni. Ami a vészmentes községben a szimultán-ojtások kérelmezését illeti, ezen változtatni nem kívá­nok, mert ilyen községekben a szimultán-ojtás nem megokolt, sőt káros, mivel ez a betegség behurcolására vezethet. A szimultán-ojtások végzésére van ido akkor, amikor a községben sertéspestis fellé­pett és ilyenkor az ojtáshoz nem kell engedély. Reményem van arra, hogy a szérumelő­állító vállalatok racionalizálása folyamán to­vábbi szérumárcsökkentés lesz elérhető. Kérem a t. Házat, hogy ezen írásbeli vá­laszomat tudomásul venni méltóztassék. Buda­pest, 1934. évi január hó 7-én, Kállay Mik­lós s. k. , , Elnök: Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a föld­mívelésügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Kun Béla képviselő úr inter­pellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Kun Béla országgyűlési kép­viselő úr 1933. július hó 5-én interpellációt intézett hozzám a romániai tűzifabehozatal tárgyában. Az interpellációban felvetett kér­désekre válaszom a következő: Az Országos Fagazdasági Tanács foglal­kozott a romániai tűzifabehozatal kérdésével és errevonatkozóan az a vélemény alakult ki, hogy a romániai tűzifabe'hozatal csakis a bel­földi készletek értékesítésének figyelembevéte­lével engedélyezhetők abban az esetben, ha ennek kompenzációs ellenértékét a magyar mezőgazdaság kapja meg mezőgazdasági ter­mékek kivitele útján. Ugyanilyen álláspon­tot foglalt el az Országos Erdészeti Egye­sület is. A Romániával 1933. évi április hó 1-én megkötött kereskedelmi szerződés 20.000 vágón tűzifa behozatalának lehetőségét biztosította Romániának. A megállapított ' kontingensre vonatkozólag közöltem az Országos Fagazda­sági Tanáccsal, hogy a kereskedelmi szerződé­ses tárgyalásoknál a magyar kormány nem járhatott el kizárólag egy gazdasági ág érde­keinek figyelembevételével és bár elsősorban az ipari kivitel lehetőségét kívánta a szerző­dés előmozdítani, az az agrártermékek kivite­lét is előmozdítja. Reá kell itt mutatnom arra, hogy a romá­nokkal kötött ez a megállapodás nem egy új kereskedelmi szerződésnek új alapokon való meghosszabbítása, amelynek egyik legfőbb sikere a régi szerződésben megállapított 48.000 vagónos tűzifakontingensek 20.000 vagonra való leszorítása. A magyar származású tűzifának megfele­lően való értékesítése érdekében szükségessé vált, hogy a külföldi tűzifabehozatal állami ellenőrzés alá vonassék. Ezt az ellenőrzést azonban csak úgy lehet biztosítani, hogy ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom