Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-237

Az országgyűlés képviselőházának 237 nem lehet másképpen, mint a kereskedelmi törvény szabályai szerint hozzányúlni. Ezt kívántam helyreigazításul megjegyezni. Elnök: T. Képviselőház! Most áttérünk az írásbeli miniszteri válaszok meghallga­tására. i Sorrend szerint következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza Hegymegi-Kiss Pál képviselő úr előterjesztett interpellációjára. A jegyző úr felolvassa a választ: Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Nagy­méltóságú Elnök Ür! Van szerencsém tisztelet­tel Nagyméltóságodnak nagybecsű^ tudomá­sára hozni, hogy Hegymegi-Kiss Pál ország; gyűlési képviselőnek a nagyecsedi ^Nemzeti Egység Pártjának megalakítása tárgyában ralult év július hó 5-én előterjesztett interpel­lációjára a következő választ adom: A nemzeti egység szervezetének kiépítése során Nagyeeseden a szervezés intézésével Papp Ignác ottani állami elemi iskolai igaz­gató-tanító bízatott meg. A megbízatást az igazgató-tanító, mint a szervezés irányítására a községben legalkalmasabb, elvállalta, ez neki állampolgári joga, de vállalhatta is, mert az ennek következtében reáháramló mun­kát hivatalos teendői mellett könnyen elvé­gezhette. A szervezés célját és szükségét az igaz­gató-tanító tényleg az állami elemi iskola ud­varán tartott gyűlésen ismertette Nagyecsed község lakosaival. Itt kellett a gyűlést meg­tartani azért, mert tekintettel arra, hogy az iskola községi hozzájárulással tartatik fenn, a községben az ünnepségek és gyűlések ren­dezése, régi szokás alapján, mindenkor az iskola udvarán történik. Ehhez a község úgy­szólván jogot formál, annyival is inkább, mert éppen e célból azt állandóan gondoztatja s legutóbb is mintegy 1600 szekér homokot hor­datott az udvarra azért, hogy azt — mint a községi gyűlések és ünnepségek tartására egyetlen alkalmas helyét — hasonló célokra használhassa. Ennek következtében a köz­ségben lezajló mindennemű polgári és katonai, vallási és társadalmi, testnevelési és nép­művelési ünnepség is ezen az udvaron szokott rendeztetni. Pártiroda az iskolaépületben nincsen. Tény azonban, hogy Papp Ignác, mint a nem­zeti egység pártjának helyi megbízottja, a hozzáforduló polgárokat az iskolaépületben levő lakásában szokta fogadni. Ez ellen azon­ban észrevétel nem tehető. Nem felel meg a valóságnak, hogy az igazgató-tanító beszéde folyamán a neki im­putait kifejezéseket használta volna, amint az a gyűlésen elmondott beszédjének bemuta­tott másolatából is megállapítható. ! Papp Ignác állami elemi iskolai igazgató­tanító az interpelláló képviselő úr által ki­fogásolt tevékenysége folyamán semmi olyant nem követett el, ami tanítói hivatásával vagy a közerkölccsel ellenkeznék. Az igazgató­tanító véleménye szerint pártelnöksége olyan munka, amelyet ő az ország érdekében való­nak tart, ilyent pedig elvállalni ő nemcsak jogosnak vélt, — ami áll is — hanem köteles­ségének is tartott. Mindezekre való tekintettel az igazgató­tanító elleni eljárásra semminemű ok nincs, ß így tisztelettel kérem válaszom tudomásul vételét. Hóman Bálint s k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.« ülése 193U január 2^-én, szerdán. 357 Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a val; las- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen?) A Ház a választ tudomásiul veszi. Következik a kereskedelemügyi min/iszter úr írásbeli válassza Osváth Pál képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék a választ felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »T, Kép­viselőház! Osváth Pál országgyűlési képviselő úrnak a Postamesterek és Postamesteri Alkal­mazottak Országos Nyugdíjegyesülete ellen el­rendelt vizsgálat eredményéről és az eredmény­hez képest tett intézkedésekről 1933. július hó 28-án előterjesztett írásbeli interpelláció­jára a következőkben vagyok bátor a t. Kép­viselőházat tájékoztatni. Az 1932. év őszén a nevezett egyesület el­let több postamester panaszt emelt, amely pa­naszokra vonatkozólag a postavezérigazgató­ság az előzetes vizsgálatot központi biztosa útján nyomban megindította. Miután a köz­ponti biztos a beérkezett panaszok alapossá­gáról jelentést tett, a belügyminiszter úr ver­lern egyetértésben az egyesület ellen 1932. évi december hó 27-én a vizsgálatot elrendelte, az egyesület autonómiáját felfüggesztette, egyrészt a postavezérigazgatóság által elren­delt előzetes vizsgálat folytatására, másrészt az egyesület adminisztrációs ügyeinek elinté­zésére egy-egy miniszteri biztost küldött ki. A jelzálogkölcsönök kihelyezéséből kifo­lyóan az egyesületnek okozott kár előrelát­hatóan maximálisan 120.000 pengő körül fog mozogni. A vizsgáló miniszteri biztosi jelentések alapján a belügyminiszter úr felkérésére 1933. június hó 10-én a miniszteri biztost utasítót; tam, hogy a szükségesnek mutatkozó büntető feljelentéseket a királyi ügyészségnél tegye meg és ezzel egyidejűleg intézkedtem, hogy a szükséges fegyelmi eljárások is azonnal fo­lyamatba tétessenek. A budapesti kir. ügyészség az egyesület elnökségének két tagja ellen hűtlen kezelés bűntette miatt vádiratot adott be, míg a többi érdekelt egyén ellen folyamatba tett nyomo­zást megszüntette, mert a nyomozás során nem merült fel bizonyíték arra, hogy gyanú­sítottak az egyesületnek szándékosan, tudva és akarva okoztak kárt, és hogy mulasztásai­kat és jogtalan eljárásaikat szándékosan azért követték el, hogy az egyesületnek vagyoni kárt okozzanak. Mulasztásaik és jogtalan el­járásaik elbírálása, valamint az okozott anyagi kár megtérítése tárgyában való döntés azon­ban fegyelmi eljárás keretébe tartozik. Az ügynek bűnügyi része folyamatban van, a megindított fegyelmi eljárás pedig a bűnügyi résznek jogerős ítélettel való befe­jezéséig függőben marhd. Ezekután a vizsgálat során szerzett ta­pasztalatok figyelembevételével az alapszabá­lyok módosítását rendeltem el, majd midőn a kirendelt miniszteri biztosok jelentéseiből az egyesület alapszabályszerű működését biztosí­tottnak láttam, a belügyminiszter úr felkéré­semre az egyesület önkormányzatának felfüg­gesztését hatálytalanította attól az időponttól kezdve, amidőn az egyesület közgyűlése a mó­dosított alapszabályokat letárgyalta, elfogadta, és a módosított alapszabályoknak megfelelően az új vezetőséget megválasztotta. Az egyesület -rendkívüli közgyűlése 1934.

Next

/
Oldalképek
Tartalom