Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-233

Az országgyűlés képviselőházának 23 nek is arra, 'hogy milyen hangulatok terjednek el, különösen a magyar vidéken. Azért húzom alá, hogy a magyar vidéken, mert a főváros­nak és a városdknak a polgársága már a po­litikán nevelődött fel és hozzá van szokva a népszónokok túlzásaihoz. Olyan propaganda­tevékenységet, mint amilyent vidéken lehet folytatni, véleményem szerint azért nem lehet ezekben a városokban kifejteni, mert ha vidé­ken megjelenik; egy agitátor, egy propagan­dista, akkor az ő felszólalása az illető faluban hetekre és hónapokra beszédtárgya. Mondha­tom t. Képviselőház és t. miniszter úr, hogy ma Magyarországon és általában az egész vilá­gon, ha szabad utat engednek a szélsőséges propagandatevékenységnek, a lazításnak és iz­gatásnak a vidéki kritikátlan, helyesebben leg­alább is kevesebb kritikával rendelkező és sok­szor elkeseredett lakosság előtt, akkor olyan bolondgombák is, amelyeknek hatása nem igen szokott lenni, igen jó, kitűnő és a nyomorúság által megtrágyázott talajra találnak. T. Ház! Ezeket a kérdéseket óhajtottam itt ma minden szenvedély nélkül a t. Képviselő­ház előtt elmondani és a t. belügyminiszter úr figyelmébe ajánlani, mert meggyőződésem az, hogy amennyire könnyű lázítani és iz­gatni, olyan nehéz az ilyen izgatásoknak és lazításoknak a következményeit egy országnak kiheverni. (Helyeslés.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván vála­szolni vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igazat kell adnom az interpelláló igen t. kép­viselő úrnak abban, hogy egy politikai párt­nak legújabban meginduló agitáeiója nyomán kísérő tünetként helyenként tényleg kilengések, rendellenességek, törvényellenességek ütik fel a fejüket. Megnyugtathatom a t. képviselő urat abban a tekintetben, hogy ahol ilyen dolgok elő­fordultak, ott a leggyorsabb és a leghatéko­nyabb megtorlás nem maradt el. Igazat kell adnom a t. képviselő úrnak ab­ban a tekintetben is, hogy konstatálható, hogy ezeken a helyeken ezeknek a kísérő tüneteknek az előidézésében részesek voltak olyan ele'mek, amelyeket mindenkor, minden alkalommal ott lehet találni minden szélsőséges mozgalom háta mögött. (Ügy van! jobbfelől.) A társadalom­nak van mindig egy salakja, amely mindig odaszegődik, ahol rendetlenkedni, ahol tör­vényellenes dolgokat elkövetni lehet. T. Képviselőház! En ismételten hangoztat­tam és praktizálom is azt, hogy a politikai szervezkedés szabadságát a lehetőség^ szerint nem korlátozom. Ezt az elvet egyformán kívá­nom alkalmazni minden párttal szemben, amely legális keretek között működik. Ha azonban azt tapasztalnám, hogy bármilyen párt működésével kapcsolatban, vagy annak következményeképpen törvényellenességek tör­ténnek, vagy a rend veszélyeztetve volna, ak­kor kénytelen lennék ezzel a párttal szemben erélyesebb és esetleg a politikai szervezkedés szabadságát korlátozó intézkedésekhez nyúlni. Konstatálnom kell azonban, hogy ezek a je­lenségek nem olyanok, amelyek általában véve a közrendet veszélyeztetnék, vagy amelyek arra engednének következtetést vonni, hogy Magyarországon a társadalom rendje és ép­sége komolyan veszélyeztetve volna. Tartozom ezt hangsúlyozni azért, mert nem akarom, hogy ezekből az apró jelenségekből kifolyólag az országban pánikhangulat keletkezzék, vagy úgy tűnjék fel a helyzet, mintha itt komoly . ülése Ï9BU január 17-én, szerdán. 257 veszedelmekkel kellene számolni. Megnyugtat­hatom a t. képviselő urat, hogy mihelyt komoly dologról van szó, én is a legkomolyabban lé­pek fel. Kérem, méltóztassék válaszomat tudo­másul venni. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő urat megilleti a viszon­válasz joga. Fábián Béla: A miniszter úr válaszát tudo­másul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-© a belügyminisz­ter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Magyar ±*ál képviselő úr inter­pellációja a külügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pellációt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »1. Gazdasági életünk szempontjából mind jelentősebbé válik az idegenforgalom fejlesz­tése; mivel indokolja tehát a külügyminiszter úr az idegenforgalmat alákötő vízumkényszer fenntartását és nem látja-e legfőbb idejét, hogy a szabad utazásnak legalább ezt az akadályát elhárítsuk a hozzánk készülő utasok előli! 2. Idegenforgalmi szerveink nagy költség­gel esoportutazásokat szerveznek; hajlandó-e a külügyminiszter úr addig is, amíg a vízum­kérdés végleges rendezést nyer, legalább az ilyen utazási akcióknál a vízumkényszertől el­tekinteni? 3. A szomszéd államokkal a legnagyobb utasforgalom a nyári fürdőidényben nyer le­bonyolítást és több szomszéd állam erre az idő­szakra máris felfüggesztette a vízumkényszert; miért zárkózik el a külügyminiszter úr, hogy legalább az utazási főidényben mi is felfüg­gesszük a vízumkényszert a szomszéd államok­kal szemben?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Magyar Pál: T. Képviselőház! Közvetlenül interpellációm elmondása előtt a külügyminisz­ter úr közölte velem, hogy ma még nem áll módjában interpellációmra válaszolni. Ez a kö­rülmény azonban nem tarthat vissza attól, hogy interpellációmat már ma elmondhassam, mert én ezeket a kérdéseket nem incidentaliter hozom a Ház színe elé. Aki kint él a gazdasági életben, érzi és tudja, hogy a gazdasági élet minden területén mind nagyobb jelentőséget nyer az, hogy a válsággal küzdő egzisztenciákat megerősítsük, hogy a kenyér nélkül állóknak kereseti lehető­séget adjunk. A gazdasági élet egyetlen egy területe sem bizonyul a válság mai állapotában olyan kilátásQsnak, mint az idegenforgalom és íerv nagyon kézenfekvő, hogy amikor idegen­forgalmi intézményeink a múlttal szemben nagy haladást mutató propagandaakcióval és tegyük hozzá, kilátásosnak ígérkező külföldi agitálással készítik elő a legközelebbi idegen forgalmi szezont, ennek a gazdasági törekvés­nek útjából elhárítsuk azt az érthetetlen, azt á mondhatnám értelmetlen akadályt, amelyet a mai viszonyok között a vízumkényszer fenntar­tása jelent. (Fábián Béla: így van! Semmi szükség a vízumra!) Az idegenforgalom gazdasági jelentőségét nem akarom hosszú elméleti fejtegetésekkel a t. Ház elé terjeszteni, hiszen ezzel a kérdéssel már többször volt szerencsém a Házban foglal­kozni és már más képviselőtársaim is igénybe vették a Ház figyelmét, ha, sajnos, nem is min­dig abban az irányban, hogy a magyar idegen­forgalmi lehetőségeit eredményét elősegítsék. 30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom