Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-233

256 Az országgyűlés képviselőházának 2 első lépéseket ahhoz, hogy a forradalom vonatát megindítsák. Megvallom egészen őszintén, nyiltan: nem akartam most a Képviselőház elé jönni ezzel a kérdéssel, azokkal a jelenségekkel, amelyeket nemcsak én magam észlelek, hanem észlel a vidéken minden egyes ember, aki a szemét nem tartja bezárva, azonban olyan jelenségek merültek fel közben, amelyek arra késztettek, hogy ezekben a kérdésekben a magam részéről tovább már ne hallgassak. A Képviselőház mai ülésén egyik képviselőtársam felemlítette már a zalaegerszegi és a zalalövői eseményeket. Ezek az események ugyan csak szórványosan fordultak elő, minthogy azonban az egész országban látunk bizonyos jelenségeket, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, meg kell említenem mindazt, ami Zala vármegye székhelyén és Zalalövő községben egy napon történt. Megemlíthetem még azt is, hogy Nyugat-Magyarország egyéb községeiben is, így például Sümegen, ahol a legrosszabb időben sem voltak semminemű kilengések, szintén olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek szó nélkül nem maradhatnak. Zalaegerszegen Szilveszter napján az történt, hogy miután egész nap különféle kisebbnagyobb verekedések voltak, amelyeket — amint később megállapították — bizonyos szervezethez tartozó egyének követtek el, ugyanaznap éjszakáján két helyiségben, mégpedig a zalaegerszegi cukrászdában és a Zalaegerszegi Tornaegylet vendéglőjében bűzbombamerényletet követtek el, aminek következménye az lett, hogy azok az emberek, akik ezeken az ünnepségeken jelen voltak, éppen a bekövetkezett pánikhangulat következtében megsérültek. Ugyanaznap estéjén Zalaegerszegen egy királyi járásbírót, aki hazafelé igyekezett, a nyilt utcán megvertek és egy nyolcadik gimnazistát, aki ennek a járásbírónak segítségére sietett, szintén ugyanazok az emberek megvertek. Ugyanaznap éjszakáján — azért húzom ala a dátumot, mert éppen ezzel akarom igazolni, hogy nem véletlenül bekövetkezett szórványos jelenségekről, hanem valahonnan rendezett jelenségekről volt szó — Zalalövő egyik vendéglőjében és a zalalövői kávéházban, ugyancsak a bűzbombák által előidézett zűrzavarban, több ember megsebesült. Amikor a rendőrség 12 embert letartóztatott, ezekről a letartóztatottakról megállapította, hogy egy napszámos és egy rovottmultú kocsis követték el ezeket a^ merényleteket, akikről a rendőrség megállapította azt is, hogy az ottani nemzeti szocialista szervezet tagjai, amelynek vezetője azonban a rendőrségkérdésére kijelentette, hogy az illetők két héttel azelőtt kizárattak a szervezetből, éppen azért, mert nem akartak engedelmeskedni a nekik adott utasításoknak és mert állandóan renitens magatartást tanúsítottak. Egy azonban bizonyos, t. Képviselőház, mégpedig az, hogy ezeknél a zalamegyei támadásoknál minden alkalommal bűzbombák szerepeltek. Ezt azért húzom alá, mert mi már megállapítottuk, nemcsak a magyar forradalmak, hanem a más országokban elkövetett bűzbombás merényletek történetéből is, hogy a bűzbombás merényletek után, abban az esetben, ha azok rendezőit. nem kutatják ki, rendszerint azok a merényletek következnek, amelyeknél már nem bűzbombák, hanem rendes, közönséges, komoly bombák szerepelnek. Itt is azt látjuk, hogy a rendőrségnek nem sikerült megállapítania, hogy a zalaegerszegi és zalalövői eseteknél használt bűzbombák kitől és honnap származtak. Azt mindenesetre <3. ülése 193 U január 17-én, szerdán. meg kell állapítanom, hogy sem a zalalövői, sem pedig a zalaegerszegi füszerüzletekben egyelőre nem árusítanak bűzbombát, azok tehát, akik a bűzbombákat használták, ezeket a bombákat valahonnan máshonnan szerezték be, máshonnan kapták. (Magyar Pál: Vagy talán háziipar! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Vagy a cukrászdából! — Derültség.) Ezt én nem tudom* lehetséges azonban az is, hogy ahol a bűzbombás merényletet elkövették, ott helyben szerezték be ezeket a bűzbombákat. Ha nem is akarom azt mondani, hogy ezeknek a dolgoknak bárminemű átfogó jelentősége va.n, ha nem is akarom azt mondani, hogy ezek a jelenségek olyanok, hogy nagyvonalúságot kellene róluk megállapítani és ha nem is mondom azt, hogy mindezeken meg kellene döbbennünk, egyet azonban — sajnos — meg kell állapítanunk, azt, hogy az ország, a vidék egynémely részén olyan mozgalom van kialakulóban, amely az úgynevezett nadrágosok elleni mozgalommá kezd átalakulni, (Jánossy Gábor: Ez már régi!) T. képviselőtársam, én még csak most tartottam szükségesnek ezt a kérdést előhozni. (Jánossy Gábor: Évek óta lappang ez!) Lehet, hogy évek óta lappang, komoly jelenségek azonban, mint ennek a mozgalomnak következményei, csak most keletkeztek. Meg kell állapítanunk itt még egy körülményt, azt tudniillik, 'hogy azok a direktóriumi tagok, akik 1919 után, a (kommunizmuis után a falvakban vagy rendőri felügyelet alatt állottak vagy csendesen meghúzódtak, azért, mert a maguk részéről is ildomosnaik látták, hogy politikai szerepet ne játsszanak, ha új köntösöket véve is magukra, mégis elérkezettnek látják az időt arra, hogy községeik életében ismét szerepet játsszanak. En ezt a magam részéről nemcsak: perhorreszkálom, hanem igenis, gyanús jelenségnek tartom, azért, mert — mint beszédem kezdetén mondottam, — nagyon jól tudjuk mi, akik ismerjük a iSzovjet propaganda-működését Európában, hogy a szovjetagitátorok nem mindig a kommunista sejtekben húzódnak meg, hanem propagandatevékenységüket, igenis, olyan helyeken fejtik ki. ahol leginkább remélhetik, hogy nem fogják őket keresni. Hogy ez mennyire így van, ennek igazolásául csak arra a perre kell figyelmeztetnem a Képviselőházat, amely nemrégiben folyt le a budapesti királyi büntetőtörvényszék előtt. Ebben a perben elítéltek igen kitűnő családból származó egyetemi hallgatókat és tanulókat, akik egy igen kitűnő intézetnek voltak a növendékei, olyan növendékei, akikről senki a világon fel nem tételezhette volna, hogy a kommunistapropaganda éppen őközéjük, őhozzájuk férkőzhetik be. Ezt nekem mind el kell mondanom azért is> mert ma már valamennyien ismerjük — hiszen ez nem titok — a szovjetnek azt az utasítását, hogy elsősorban a szélsőséges jobboldali és baloldali szervezeteket kell felkeresni, az egyik oldalon azért, hogy ott bomlást és destrukciót okozzanak, a másik oldalon pedig azért, hogy ezek leple alatt fejthessék ki a maguk propagandamunkáját. Ebben az országban minden polgárra nézve a legfőbb, legkomolyabb és legnagyobb érték a rend. Éppen azért a mai égő, gyűlölködő Európában, ahol valósággal egy új népvándorlás-korabeli katasztrófa előtt állunk, — hacsak Európának közben meg nem jön az esze, feltétlenül vigyáznia kell ebben az időben nemcsak a kormánynak, hanem az egész közvélemény-