Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-233

Az országgyűlés képviselőházának 233. ülése 193 U január 17-én, szerdán. 245 mék tartalma a pártnak szervezkedési tájé­koztatója és Programm ja volt. Minthogy hivatali elődöm az akkori igaz­ságügyminiszter úr jogi szakvéleménye alap­ján egy adott esetben hozott kihágási ítéleté­ben elvileg kimondotta azt, hogy a sajtójogi értelemben vett házalva való terjesztés jogi ismérveit az is magában foglalja, ha valaki a sajtóterméket nem házról-házra járva, hanem pártkör, vagy pártszerevezetek helyiségeiben kiosztja: a hatósági biztos jóhiszeműen és sza­bályszerűen járt el akkor, amikor az ott talált sajtótermékeket hivatali elődöm elvi állásfog­lalásának megfelelően hatósági őrizetbe vette s ezzel a további terjesztést megakadályozta. Az ügyben egyébként a St. 29. §-ába ütköző kihágás miatt rendőri büntető eljárás is indult. Ennek során oly védekezés hangzott el, hogy a szóbanforgó sajtótermék házaló terjesztésé­hez belügyminiszteri engedély adatott. Ez a védekezés helyt nem áll, mert ily engedélyt a kiadó nem kért, tehát nem is kaphatott. A sajtótermékek házaló terjesztésére a St. 14. §-a szerint a házaló kereskedés általános tör­vényhozási szabályozásáig az utcai terjesztésre vonatkozó jogszabályok irányadók; a kiadónak tehát a St. 11. §-a értelmében hatósági engedélyt kell szereznie. Aki pedig ily terjesztéssel fog­lalkozik, annak a törvény 13. §-ában előírt ható­sági igazolvánnyal kell ellátva lennie. Az adott esetben e törvényes követelmények egyike sem volt betartva, ezért indult meg a rendőri büntető eljárás, amely szabályszerű büntető bírói ítélettel fog befejeződni. Ami az interpellációnak^ dr. Fésűs László Debrecenből történt elhelyezésére vonatkozó ré­szét illeti, közlöm a t. Házzal, hogy Fésűs Lászlónak 1926-ban Debrecenből Miskolcra tör­tént áthelyezése szolgálati érdekből, 1931 augusz­tus hó 12-én Miskolcról Kisújszállásra történt áthelyezése pedig saját kérelmére történt. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1933. évi december hó 12-én. Keresztes-Fischer s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter űr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudo­másul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úr 1933. évi november hó 22-én előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »T. ^Képvi­selőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési kép­viselő úr az országgyűlés 1933. évi november hó 22-én tartott ülésében Sarkadi Ferenc egyeld segédjegyző hatalmi visszaélése tárgyában írásbeli interpellációt terjesztett elő. Ezen inter­pellációra végleges válaszom a következő: Sarkadi Ferenc egyeki adóügyi jegyző, ami­dőn a képviselő-beszámológyűlés közhírrététel­nek módja ellen tiltakozott, helytelenül járt el, azonban a közhírrétételt tényleg nem akadá­lyozta meg. Magatartása miatt ellene a megfe­lelő rendszabály alkalmaztatott. Kérem vála­szom szíves tudomásulvételét. Vitéz Keresztes­Fischer Ferenc s. k., Budapest, 1933 december 12-én.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudo­másul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úr 1933, évi november 22-én előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni! Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyű­lési képviselő az 1933. évi november hó 22-én a következő írásbeli interpellációt terjesztette elő: Szíveskedjék, Belügyminiszter Űr és Keres kedelemügyi Miniszter Ür, vizsgálat tárgyává tenni, hogy miért büntetik most meg útrendé­szeti kihágásért Hídvégardón azokat az embe­reket, akiknek feleségeik a tiszta ruhát fehérí­tés céljából, régi szokás szerint, a kerítésre ki­teregetik és miért pont csak azokat büntetik meg ezért, akik a választás alkalmával Hadik Jánosra szavaztak. Szíveskedjenek felkívánni és betekinteni azokba az iratokba is, amelyekből kitűnik, hogy megbüntették Hídvégardón azokat a te­lektulajdonosokat, akik a választás alatt meg­engedték, hogy telkeiken keresztül, az út felett magasan egy »Isten hozott« jelzésű táblát fel­állítsanak. Az interpellációra válaszomat a kereskede­lemügyi miniszter úr nevében és a saját ne­vemben a következőkben adom meg: Hídvégardó községben azokat az embere­ket, akiknek feleségei a tiszta ruhát fehérítés céljából a kerítésre kiteregetik és a választáson gróf Hadik Jánosra szavaztak: a rendőri bün­tetőbíró annál kevésbbé büntethette meg, mert ilyen ügyben az 1933. év elejétől Hídvégardó községi lakosok ellen feljelentés nem tétetett. Ugyancsak nem büntette meg azokat a telek­tulajdonosokat, akik a választás alatt megen­gedték, hogy telkeiken keresztül, az út felett magasan egy »Isten hozott« jelzésű táblát fel­állítsanak, mert ily ügyben folyó év elejétől feljelentés nem tétetett. Az interpellációval kapcsolatban hivatalo­san megállapítottam, hogy a bódvaszilasi ke­rületben legutóbb lefolyt országgyűlési képvi­selőválasztás alkalmából a tornai járás fő­szolgabírójánál 23 esetben 97 terhelt ellen téte­tett rendőri feljelentés, ezek közül a lefolyta­tott kihágási eljárás során felmentetett 76 ter­helt, elítéltetett 21 terhelt. Az elítéltek között kettőnek büntetése felfüggesztetett és így tény­legesen 19 egyén ítéltetett el. A 19 egyén közül négy nem járásbeli, hanem idegen volt, úgy­hogy választási kihágás miatt összesen 15 já­rásbeli egyén ítéltetett el, ami a 97 feljelen­tettel szemben körülbelül 16—17%-nak felel meg. Ez a tény kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a tornyai járás rendőri büntetőbírája, Zábrátzky István tb. főszolgabíró -pártpolitikai szempontoktól függetlenül bíráskodik és ítéletei pedig arról tanúskodnak, hogy azokat helyes szociális érzékkel, a gazdasági és kereseti viszo­nyok helyes mérlegelésével és a legnagyobb méltányossággal hozza meg. Kérem válaszom tudomásulvételét. Buda­pest, 1933. évi december hó 14. Keresztes-Fi­scher s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudo­másul vette. Következik a belügyminiszter írásbeli vá­lasza Anda'házi-Kasnya Béla képviselő úr 1933. évi november 22-én előterjesztett interpelláció­jára, , u

Next

/
Oldalképek
Tartalom