Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-233
Az országgyűlés képviselőházának 233. ülése 1934 január 17-én, szerdán. 243 vatalból üldözendő bűncselekmények elkövetésére utaltak volna s ennek folytán a főkapitányságnak nem is volt módjában oly tényállást, illetve nyomozási anyagot bocsátania a kjr. ügyészség rendelkezésére, amelynek alapján az utóbb nevezett hatóság a bűnvádi eljárás folyamatbatétele iránt intézkedhetett volna. Az ünnepi vacsora egyes rendezői részéről felhangzottak ugyan panaszok bizonyos erőszakosságok és inzultusok miatt, az erre vonatkozó panaszos jelentések azonban nélkülözték a panaszolt esetek személyi kapcsolatainak és közelebbi körülményeinek a megjelölését, úgyhogy a főkapitány abból a célból, hogy a panaszolt cselekmények és azok tetteseinek kinyomozása iránt eljárhasson, az egyik képviselő urat, aki itt a Házban az esettel kapcsolatban fel is szólalt, felkérte arra, hogy a közelebbi adatokat a sértett személyek megjelölésével jelentse be nála. A képviselő úr azonban, noha erre vállalkozott s időközben haladékot is kért adatainak bejelentésére, azokat a mai napig sem bocsátotta a főkapitány rendelkezésére. Mihelyt ilyen konkrétumok a kir. ügyészség tudomására jutnak, természetesen eleget fog tenni az őt^ a törvény alapján terhelő hivatali kötelességének. Egyébként felhívtam a kir. ügyészésg figyelmét a Homonnay Tivadar képviselő úr által interpellációjának szóbeli indokolásában felhozott adatokra is. Ebben a vonatkozásban azonban meg kell említenem, hogy a kir. ügyészség hivatalból csak a törvény által hivatalból üldö7endőknek nyilvánított bűncselekmények esetében járhat el, azoknál ellenben, amelyek a törvény szerint csak magánindítványra üldözhetők, a magánindítványra jogosult sértett magánindítványának előterjesztése előtt bűnvádi eljárás megindításának helye nincs. Már pedig az interpelláló képviselő úr által felhozott esetek nagyrésze is — úgy látszik — ebbe a kategóriába esik, holott magánindítvány eddig előterjesztve tudomásom szerint senki részéről sem lett. Ami az interpelláló képviselő űr által bemutatott nyomtatványoknak mindenképpen elítélendő tartalmát illeti, azokat büntetőjogi vonatkozásaikban szintén egyrészt az imént említett megkülönböztetés, másrészt az 1921. évi XL VII. törvénycikk rendelkezéseinek szemszögéből és a bíróig gyakorlat immár kijegecesedett megállapításainak a szem előtt tartásával kell megítélni. Tisztelettel kérem válaszomnak tudomásulvételét. Budapest, 1933. évi december hó 11-én. Lázár s. k. Elnök: Az interpelláló kénviseiő úr a viszonválasz jogával nem kíván élni. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nemi (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza gróf Hunvady Ferenc képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a választ felolvasni! Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Nagyméltóságú Elnök Űr! Van szerencsém tisztelettel közölni Nagyméltóságoddal, hogy gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselőnek kőrösszegaipáti községben a »Madarak és fák« ünnepén a tanítók által történt botrányokozás ügyében előterjesztett interpellációjára a következő választ adom. Dr. Kosdy János kőrösszegapáti ref. lelkész 1929. július 5-én 120, sz. alatt a vármegyei kir. tanfelügyelőhöz intézett iratában panaszt emelt a kőrösszegapáti elemi iskolai tanítók ellen, azt állítva róluk, hogy a »madarak és fák« napján ahelyett, hogy azon igyekeznének, hogy a gyermekek jól érezzék magukat és ezen a napon is okulnának valamit, azon igyekeznek, hogy minél több italt fogyasszanak el s azután a gyermekünnepély végén egymásba kötnek és csúfos jeleneteket rendeznek. E panasz alapján Bihar vármegye közigazgatási bizottsága Papp György és Kovácsik István állami elemi iskolai tanítók ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya a vizsgálat szabályszerű lefolytatása után azonban a fegyelmi eljárást megszüntette és az eljárás során felmerült költségekben a feljelentő dr. Kosdy János ref. lelkészt marasztalta el, mert a vizsgálat adatai a lelkész panaszában foglaltakat nem igazolták. A lelkész a vizsgálat során maga is elismerte, a tanítók egyike sem volt részeg. A költségekben való elmarasztalás ellen dr. Kosdy János fellebbezést nyújtott be, minthogy azonban a vármegyei közigazgatási bizottság fegyelmi határozata szabályszerűen hozatott, a fellebbezésnek helyt adni nem lehetett. Minthogy a rendelkezésre álló iratokból a fenti tényállás minden kétséget kizáró módon megállapítható, ez ügyben újabb vizsgálatot tartani nem kívánok, annál kevésbbé. mert amint már előbb említettem, dr. Kosdy János a vizsgálat során maga is elismerte, hogy a fentnevezett állami elemi iskolai tanítók közül egy sem volt részeg s ennek következtében újabb vizsgálatnak sem lehetne más eredménye. Az interpellációnak ama megállapítására vonatkozólag, hogy a »madarak és fák« napján leittasodott és botrányosan viselkedő tanítót emiatt a járásbíróság elítélte, tisztelettel megjegyzem, hogy az említett alkalommal a fentnevezett két állami elemiiskolai tanítón kívül a »madaraik és fák« napjának rendezésében Harcsa Dénes kőrösszegapáti református elemiiskolai tanító is részt vett és a lefolytatott vizsgálat adatai szerint a tanítók közül egyedül ez a tanító volt ittas. Ittas fővel Harcsa belekötött Kovácsik István állami elemiiskolai tanítóba, aki szóváltás közben elragadtatta magát ; és Harcsának azt felelte: »fogja be a pofáját«. Harcsa ezért Kovácsikot bíróság elé állította, a bíróság pedig becsületsértésért 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ez a körülmény a fegyelmi eljárás során azért nem vétetett Kovácsik terhére figyelembe, mert egyrészt a fegyelmi vizsgálat során kétségtelenül megállapítást nyert, hogy Kovácsik a részeg Harcsával szemben való védekezés közben használta a sértő kifejezést, másrészt azért, mert a büntetőbírói ítélettel az elkövetett sértésért büntetését megkapta. Budapest. 1933. évi december hó 23-án Hóman Bálint s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Dinich Ödön képviselő úr 1933. évi no- » vember hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni! Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Dinich Ödön országgyűlési képviselő úr 1933. évi november hó 22-én Takács József kiskunlaeházai adóügyi jegyző ellen tett