Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

Az országgyűlés képviselőházának 215. Úgy van! jobbfelöl és a középen.) Ezeket éppen olyan jól méltóztatik tudni, mint én. Amikor arra kerülne a sor, hogy à képviselő urak ke­zükbe vegyék az intézkedést, éppen olyan nyu­godt vagyok, hogy ragaszkodnának ahhoz, hogy Budapest lakossága megfelelően kezelt tejet kapjon. (Propper Sándor: Ebben tévedni tet­szik!) Továbbmegyek, itt jelentem ki, amit az érdekelteknek, a magyar gazdáknak már meg is mondottam, hogy igenis foglalkozom a tej árának leszállításával, de ennek az alapfelté­tele, hogy a tejrendeletet először végrehajtsam. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Régen le­szállítottam volna a tej árát, régen keresztül­vittem volna ezt az intenciómat, de amíg nin­csen meg a rendszernek alapfeltételét képező aa a. része, hogy itten egységes árkialakulás legyen (Erdélyi Aladár; Ügy van!) és min­denki az őt megillető helyet foglalja el ebben a rendszerben, mondom, míg ezt keresztül nem tudomi vinni, addig képtelen vagyok a tej árát leszállítani, mert addig igenis -50% ipari tejjel kell számolnom, ahelyett, hogy 100% fogyasz­tási tejet tudnék a gazdának elszámolni. (Ügy van! Úgy van! jobb felől és a középen.) Ezeket, képviselő urak, mindenki, aki akarja tisztán látni, meg tudja látni. Nincsen város egész Európában, amelyben ilyen rendszer ne legyen, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) nin­csen város, ahol más tejet, mint pasztörizált tejet árulhatnak. En nem tudom, hogy Ma­gyarországon miért nem tudják megérteni, ahogyan más országokban ... (Farkas István: Szállítsa le az árat!) Legolcsóbb a tej Ma­gyarországon. (Erdélyi Aladár: Európában leg­olcsóbb! — Propper Sándor: Egész Európában nincsenek 10 filléres órabérek, csak Magyar­országon! — Erdélyi Aladár: Ez nem függ össze a kérdéssel! — Farkas István: Dehogy­nem! Összefügg! — Zaj. — Elnök csenget.) Mél­tóztassék küzdeni azért, hogy országunk olyan helyzetbe jusson, az egész magyar termelés olyan helyzetbe jusson, hogy többet adhasson ezeknél a nyomorult órabéreknél, s én leszek az, aki ezt a legnagyobb örömmel fogadom és az urak akciójának élére fogok állni. {Éljen­zés jobbfelől és a középen.) Ez a küzdelem azonban nem azt jelenti, hogy egy gazdasági ágat az őt megillető pozíciójából kiemeljünk. A tej rendeletet végre kell hajtanunk, (Helyes­lés jobbfelől és a középen.) ez az alapfeltétele nemcsak a vázolt gazdasági célkitűzésnek, ha­nem annak is, hogy olcsóbbá tehessük a tejet, amit magam is szükségesnek tartok (Erdélyi Aladár: Helyes!) úgy a fogyasztóközönségnek, mint a tej popularitásának érdekében. (Helyes­lés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az elnök napirendi javaslata meg nem tá­madtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk az írásbeli minisz­teri válaszok meghallgatására. Sorrend szerint következik a belügyminisz­ter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak Bagamér községben a marha­levelek kiadása körüli szabálytalanságok tár­gyában folyó évi július 'hó 5-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a belügyminisz­ter úr írásbeli válaszát felolvasni szíveskedjék. Frey Vilmos jegyző {olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyű­lési képviselő úr 1933. évi július hó 5-én a kö­vetkező írásbeli interpellációt intézte hozzám: ütése 19Se november 17-én, pénteken. 77 Bihar vármegyei Bagamér községben a Nemzeti Egység Pártját az ottani községi jegyző marhalevelek kibocsátása által szabály­talanul szervezi. Ebben a községben sertésvész miatt zárlat volt. Csak most oldották fel a zár­latot és ha a községben valaki sertést akart venni vagy eladni, marhajárlatot csak úgy ka­pott, ha belépett az Egységes Pártba. Aki vo­nakodott belépni, annak el kellett menni az on­nan 13 kilométerre levő járási székhelyre,Nagy­létára s ott adott neki egy pengőért egy írást a járási állatorvos anélkül, hogy a sertést látta volna s erre adták ki a bagaméri elöljáróságon a marhalevelet. Minthogy az ottani községi elöljáróság a marhalevelek kiadását attól teszi függővé, hogy ki milyen politikai pártállású, hajlandó-e a belügyminiszter úr az ügyet vizs­gálat tárgyává tétetni, annyival is inkább, mert ennek a községnek a jegyzője a marhale­vélek díjszámításáért már fegyelmi eljárás alatt is állott.» Az interpellációra vonatkozólag adott vég­leges írásbeli válaszomat tisztelettel alábbiak­ban adom meg. Az interpellációban foglaltakat Bihar vár­megye főispánja útján vizsgálat tárgyává té­tettem és a vizsgálat adatai szerint nem felel meg_ a valóságnak az, hogy Bagamér község elöljárósága a Nemzeti Egység Pártjának szer­vezése körül szabálytalanságot követett vona el és hogy a marhalevelek kiadását kérelmező po­litikai pártállásától tenné függővé. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a községi veze­tőjegyző a marhalevelek díjszámításáért fe­gyelmileg büntetve lett volna. Nevezett ellen ily feljelentés folytán fegyelmi eljárás volt ugyan folyamatban, de az a jegyző felmentésé­vel nyert befejezést. Nem felel meg a tények­nek az sem, hogy annak, aki a Nemzeti Egység Pártjába belépni vonakodott, csak abban az esetben állíttatott ki marhalevél, ha a 13 kilo­méter távolságra fekvő járási székhelyen lakó járási állatorvostól előzőleg bizonyítványt ho­zott. Bagamér községben 1933. évi május havá­ban megyei segéllyel sertészvész elleni védőol­tás hajtatott végre. Az elsőfokú hatóság ezzel kapcsolatban egyhónapi megfigyelési idő tar­tamára sertészvész miatt zárlatot rendelt el. A zárlati idő alatt a gazdák sertéseiket értékesí­teni óhajtván, a járási állatorvoshoz fordultak marhalevél váltásához szükséges igazolvány ki­adása céljából. A vizsgálat adatai szerint a já­rási állatorvos az igazolványok kiadása körül méltányosan járt el és azoknak kiállításáért a 62.700/1932. F. M. sz. rendeletben megállapított díjszabás legkisebb tételét számította fel. Az állatorvos a zárlati idő alatt hetenként több­ször kiszállt Bagamérba, az oltás eredményének ellenőrzése céljából és kötelességét minden te­kintetben kifogástalanul végezte. Minthogy tehát az interpellációban ismer­tetett panaszok a vizsgálattal megállapított tényállás iszerint nem helytállók, további in­tézkedés megtételére okot fennforogni nem láttam. Kérem válaszom tudomásulvételét. Buda­pest, 1933. évi október hó 11-én. —• Keresztes­Fischer s. k. Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bel­ügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom