Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. száma és a foglalkozási ág jelentősége megéri-e azt a különleges intézkedést, amely esetleg más foglalkozási ágak rovására olymódon terheli meg a Nemzeti Bank útján igénybevett hitelt, hogy ez valóban a másfoglalkozásuak lehetőségeit csökkenti és a protekcionizmus rendszerét honosítja meg. Azt gondolom, hogy nem elegendő azt az indokot felhozni, amelyet a javaslatban igen nagy körültekintéssel a me'yen t. miniszter úr felhoz, amikor azt mondja, hogy az ország agrárország, a földmívelésen nyugszik, a földmívelő lakosság megmentése tehát elsőrendű közgazdasági érdek. Ez igaz, de csak bizonyos határig. Szabad-e a jegybankot eredeti rendeltetéséből kivetkőztetni, szabad-e azokat a határokat átlépni, amelyeket Magyar Pál tudományos apparátussal és az Osztrák-Magyar Bankkal való Összehasonlítás révén olyan precízen •mutatott meg? A Nemzeti Bankot felállító törvény 1. $-a pontosan körülírja a Nemzeti Bank rendeltetéseit; e szerint a Nemzeti Bank olyan részvénytársaág, amelynek feladata, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza. A pénzforgalom szabályozásához pedig kell a jegybanknak az a szűziessége, hogy sem az állam. sem a város, sem a törvényhatóság semmi körülmények között hitelét igénybe ne vehesse. Hogyan tudja megindokolni a pénzügymiminszter úr azt a tettét, hogy elvonta a jegybankot első rendeltetésétől — mert főrendeltetése a készfizetések felvétele, ez azonban a, jövő zenéje, erről nem is beszélhetünk. A Nemzeti Banknak a pénzforgalom szabályozása tekintetében függetlennek kell lennie. Es most a mélyen t. miniszter úr áttöri ezt az alapelvet s ezzel sokkal nagyobb felelősséget vett ma,gára, mint ahogy azt Sándor Pál t. képviselőtársunk tegnap bölcsen ismertette. Érdemes foglalkozni azzal, hogy az alapszabályok 49—50

% cikkei milyen kautélákat tartalmaznak. A pénzügyi szuverenitás, sőt továbbmegyek: az állami szuverenitás sohasem jelent mindenhatóságot, hiszen az országok rendjének, harmonikus együttműködésének isuprema lex-e az együttműködésnek az a, lehetősége, amely nem csupán az írott szabályokban mutatkozik meg, hanem sokkal jelentősebben a nem írott szabályokban. Most azt látom a Nemzeti Banknál, hogy összehívnak egy közgyűlést és megjelennek a részvényesek. A Nemzeti Bank olyan részvénytársaság, ahol számon tartják külön név szerint, hogy ki jelent meg. A közgyűlés ezévi jelentése utal a depresszióra, amely most megüli az egész országot és az egész világot, ugyanekkor pedig egy ilyen tervezettel foglalkozni, ez mint súlyos felelősség nemcsak a közgyűlésnek azokat a tagjait terheli, akik ott megjelennek, hanem azokat is, akik távollétükkel tündökölnek, sőt azt merem mondani, hogy egy ilyen közgyűlésre el kell menniök az olyan részvényeseknek, akik nemcsak részvényesek, hanem akik a magyar közéletben is szerepetjátszó tényezők. Ezeknek a negligenciája egy kissé furcsa színben tünteti fel azt az érdeklődést, amellyel itt találkozunk. Megnéztem, hogy a részvényesek közül kik voltak azok, akik ennél a nagyjelentőségű elhatározásnál nem voltak találhatók a közgyűlésen és itt szembeötlött, hogy például még a kormány egy mélyen t. tagját,^ Lázár Andor igazságügyminiszter urat, aki részvényes, sem érdekelte, hogy egy ilyen téma került a féltése 1933 december 1-én, pénteken. 385 színre, a közgyűlésen nem jelent meg, tanácsával, felszólalásával, ' szavazatával nem járult hozzá a határozat létrejöveteléhez. Itt van közgazdasági életünk egyik legjelentékenyebb tényezője, Biró Pál képviselőtársunk, aki szintén részvényes, ö sem jelent meg, nem található sem a vótuma, sem a felszólalása az évi jelentésben- Itt van a Képviselőház egyik alelnöke, Czettler Jenő képviselőtársunk, aki ugyancsak részvényes, közgazdasági életünkben, sőt tudományos gazdasági életünkben is a legjelentékenyebb tényezők egyike. Az évi jelentésből megállapítható, hogy ő sem jelent meg a közgyűlésen. Ezt nem azért hozom fel, mintha azt mondanám, hogy az a határozat, amelyről itt szó van, alakilag nem volna érvényes, de mégis megemlítem ezt. A mélyen t. miniszter úr valószínűleg nem méltatta e számszerűségeket nagybecsű figyelmére, de csodálkozni fog, ha itt a Ház színe előtt meghallja, hogy a Nemzeti Bank 324 részvényese közül személyesen mindössze 48-an jelentek meg ezen a gyűlésen és 115-en képviseltették magukat, különböző^ jogi személyek, részvénytársaságok, zürichi, párizsi cégek, amelyeik a kötelességtudást szigorúan értelmezve, miután a Magyar Nemzeti Banknak erre az ülésére meghívót kaptak, elküldöttek képviselőjüket. De meg kell jegyeznem, hogy a 48 személyesen jelenlevővel szemben 161-en — köztük azok a kitűnőségek, akiket megemlítettem — feléje sem néztek a Nemzeti Banknak, feléje sem néztek ennek a nagy elhatározásnak, amely az évi jelentésből úgy előreveti a kormánynak azt a szándékát, hogy eltérően a törvénybe iktatott alapszabályoktól, ércfedezet és devizafedezet nélkül ilyen százmilliós kölcsönt szándékozik felvenni a gazdák megsegítésére. A gazdák megsegítésének célját mindenki helyesli, de azt nem helyeselheti senki, hogy egy ilyen megsegítés más foglalkozási ágak rovására történjék. Hallottam itt az előbbi fejtegetéseket az inflációról és deflációról. Azt mondom, hogy ezeknek az elméleti fejtegetéseknek és azok érvényének semmi célja nincs. Magyar szempontból csak egy cél van: a pengő értéke stabilitásának megóvása, tehát mindent ebből a szemszögből kell nézni, a Nemzeti Banknak, a jegybanknak a működését is kizárólag ebből a szempontból kell nézni. Ha ezt a stabilitást meg lehet óvni oly eszközökkel is, amelyek más politikát követelnének, mint a múltban, amikor a depressziót éppen az a protekcionizmus okozta, amelyet majd leszek bátor részletesen megvilágítani, akkor be kell látnia a mélyen t. miniszter úrnak is, hogy ez az út nem a kibontakozás útja, különösen a jegybank mai összetétele mellett. A jegybank mai összetételét, úgy amint azt Ulain Ferenc t. képviselőtársam kissé kezdte boncolgatni, jó lesz szemügyre venni. {Halljuk! Halljuk! balfelől.) T. Képviselőház! A jegybank az 1924 :V. te. alapján egy részvénytársaság, amely 30 millió aranykorona alaptőkével rendelkezik. Méltóztassanak megnézni ennek a jegybanknak belső struktúráját, méltóztassanak megnézni a jelentésben foglalt számszerű adatokat, amelyekből kitűnik, hogy mibe kerül ez a jegybank a személyzeti kiadások tekintetében. Ehhez a kérdéshez ugyanis nagyon kesztyűs kézzel nyúltak, hogy a jegybank személyzete jól legyen fizetve. Méltóztassanak ebben a tekintetben pgy kis összehasonlítást megengedni. J mégpedig két irányban. Az egyik személyi vonatkozású, a anásik pedig tárgyi vonatkozású.