Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-222

Az országgyűlés képviseŐházának ÎÎÎ, aranyban vagy devizákban egyidejűleg be nem szolgáltatják.» Ebben az 50. §-ban, amely így intézkedett akkor, amikor a Nemzeti Bank létesült, kimondotta a Nemzetgyűlés, hogy a Nemzeti Banktól pedig senki — állam, törvényhatóság, község — nem vehet fel egy fillér kölcsönt sem, hacsak; a kölcsön ellenértékét aranyban vagy aranyértékű külföldi váltóban. devizában le nem fizeti. Miért kellett ezt a törvényes intézkedést akkor megcsinálni'? Annál az egyszerű oknál fogva,, mert a Nemzeti Bank annak a feladatának, hogy a nemzet valutáját megfelelő módon rendben tartsa, csak akkor tud eleget tenni, ha tőle az állam — bármenynyire is megvan szorulva — kölcsönt nem vesz igénybe. A függetlenség garanciája tulajdonképpen ebben a tilalomban van lefektetve. Mi történik ezzel szemben ma? A Nemzeti Banktól kilenc esztendő óta egyetlen kormány sem kért kölcsön egyetlen fillért sem. Igaz, hogy az elmúlt esztendőben az igen t. miniszter úrnak s az őt megelőző miniszter úrnak is felhatalmazást adtunk azokkal az illetékekkel kapcsolatban, amelyeket lekötöttünk a,zon bankok számára, amelyektől a kormány kölcsönt kért; az illetékkel kapcsolatos bankkölcsönök azonban tulajdonképpen váltó formájában a bankokon keresztül kerültek a Nemzeti Bank váltótárcájába. A Magyar Nemzeti Bank tehát kilenc év alatt, létesítési napja óta egy fillér kölcsönt nem adott meg nem engedett módon; most történik meg először, hogy a Nemzeti Banktól százmillió pengős kölcsönt akar a, kormány igénybe venni, és mi valószínűleg megszavazzuk. Most történik ez meg először, vagyis most történik .meg először az a valami, amit Sándor Pál igen t. képviselőtársam a Nemzeti Banknak azon a bizonyos közgyűlésén igen disztingvált módon úgy fejezett ki, hogy vájjon a bank függetlenségének kérdése nem változhat-e át függőségi kérdéssé. íme, fcilene esztendővel a Nemzeti Bank létesítése után ott tartunk, hogy százmillió pengőt kérünk tőle. Ez a dolog első része; méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a második részre Noha a legelemibb jegybanki szabály, hogy a jegybank fedezete természetesen as igazi garanciája annak, hogy az a jegybank képes-e valutáját, illetve pengőjét fenntartani

% ennek ellenére mi történik? A mélyen t. pénzügyíminiszter úr a maga javaslatában azt kéri tőlünk, mondjuk ki azt, hogy ennek a százmillió pengős kölcsönnek nem 'kell olyan értelemben fedezettel rendelkezni, hogy ezért egyebet kapjon, mint egy adósságlevelet^ és a t. ^ miniszter úr még arra is kéri a Képviselőházat, hogy a Képviselőház járuljon ahhoz is hozzá, hogy amikor a fedezet kérdése megállapíttatik, akkor ez a százmilliós tétel ne számíttassák be. Méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak ennek a kívánságnak a konzekvenciájára. Amikor 1924-ben a Nemzeti Bank létesült, megállapítottuk azt, hogy mi legyen a Nemzeti Bank fedezete, mi legyen a fedezeti aránya, hogy számíttassék ez ki. Akkor a következő törvényes intézkedést hoztuk a 85. Vban, amely ezt a, kérdést tárgyalja (olvassa): «Az egésizi bankjegyforgalom, hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az állam adósságát...» Méltóztassanak jól megérteni, nem arról az adósságról van szó, amelyről most beszélünk, hanem levonva azt az adósságot, amely az akkor létezett jegy intézet likvidálásával kapcsolatos effektív adósság volt és amely 50 millió pengős tételt képvisel ülése 1Û33 november 30-án, csütörtökön. 363 most is. Erről azi 50 millió pengőről van tehát szó, mint olyan államadósságról, amelyet le kell vonni. (Temesváry Imre: Százötven millió!) Jelenleg 50 millió. Méltóztassék megnézni a Nemzeti Bank heti kimutatását. Azt mondja tehát a törvény: az egész jegyforgalomnak, hozzáadva az azonnal lejárt tartozásokat, de levonva az állam adósságát, — vagyis ezt az 50 milliót — az első öt év alatt 20%-kai, a második öt év alatt 24%-kai, a harmadik öt év alatt 28%-kal és az ezt követő időben azután csak 33"33%-kal kell fedezve lennie. Mégpedig mivel? Valutával. Mit ért a törvény valuta alatt? Valuta alatt rendkívüli árfolyamingadozásoknak alá nem vetett értékre sfflóló váltókat ért, amelyek az európai piacokon istb. eszkomptálhatók. Most mi a helyzet? A helyzet most az, hogy a miniszter úr azt kéri tőlünk, — ez. az ő második kérése — hogy ezt a százmillió pengőt mindenféle szempontból tekintsük úgy, mintha ez is olyan államadósság volna, mint az a bizonyos 50 millió pengő, amelyről az előbb beszéltem, lamely már 1924-iben fennállott. Ennek következtében... (Felkiáltások a jobboldalon: Százötven millió!) Most 50 millió áll fenn. (Temesváry Imre: De ez már egészen más dolog!) Teljesen mindegy. Most ennyi áll fenn. Hogy akkor mennyi állott fenn, az más (kérdés. Most csak 50 millió pengő áll fenn. (Temesváry Imre: A törvényt akkor hozták!) Hagyjuk különben ezt az egész kérdést. Most momentán 50 millió pengő olyan adósság van, amely erre vonatkozik, több nincs. A kormány azt kéri tőlünk, hogy 100 millió pengőt adjunk a kormány rendelkezésére ebből a célból, minden fedezet nélkül. Erre a következőket felelem. Nagyon szívesen, ha a Nemzeti Bank olyan helyzetben van, hogy ő a valutát fenn tudja tartani annak ellenére, hogy 100 milliót ad a kormánynak úgy, ahogy azt most kéri a kormány: azt felelem: rendben van; ha 200, vagy 300 millió pengőt kér a kormány, akkor is megadjuk. Kérdés azonban, hogy a Nemzeti Bank valutáris fedezete, a fedezeti probléma hogyan áll. A fedezeti probléma szempontjából bátor vagyok a következőkre felhívni a figyelmet. Itt van a Nemzeti Bank heti kimutatása, amely november 23-án jelent meg hivatalosan. Ennek a heti kimutatásnak kalkulálása a következő: a fedezeti arány úgy számítandó ki, hogy az érckészletet el kell osztani — az előbb olvastuk *- a leszámítolt váltók mennyiségével, levonva abból az állam adósságát. Ebben a pillanatban az a helyzet, hogy 99 millió pengő ércfedezet áll rendelkezésre, amellyel iszemben az azonnal lejárt tartozások és a bankjegyek összege 41 millió pengő, úgyhogy ha ebből a 416 millió pengőből az 50 millió pengőt levonjuk, a kivonás eredménye az lesz, hogy 27%-os fedezetünk van. Ugyanakkor ez a heti kimutatás azt is mondja, hogy a Nemzeti Banknak van egy 119 millió pengős aranytartozása, és pedig a Nemzetközi Fizetések Bankjánál, a Biz.-nél. Van tehát ugyan a Nemzeti Banknak 99 millió pengő úgynevezett érc fedezete, de van ezzel szemben 119 millió pengő aranytartozása a külfölddel szemben. Amikor pedig ez a helyzet, akkor azt mondják, hogy vegyünk ettől a. banktól még további 100 millió pengőt kölcsön, úgy, hogy ez a 100 millió pengő ne számíttassék bele a fedezetbe, ne vonás sék abba bele és tekintessék úgy, mintha ott sem volna. Kérdezem a mélyen t- Képviselőháztól, hogy ilyen körűimé-