Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-221
290 Az országgyűlés képviselőházának 2Ê1. ülése 1933 november 29-én 3 szerdán adós semmiféle kamatot nem fizet, tehát a kamatbevételi oldalon nulla áll. (Ulain Ferenc: Hogyne fizetne!) Bocsánatot kérek, nem fizet, mert az 50 pengő, amit fizet, az tőketörlesztési fizetés, az az intézet aktivuimai között jelent eltolódást, de nem jelent jövedelmet, (Úgy van! Ügy van! balfelőL) mert ha az intézet a tőkét elüöltené, akkor egykettőre tönkremenne. (Ügy van! — Zaj.) l)e menjünk tovább. A pénzintézet azért a kölcsönért, amelyet nem reeszkomptált, kap egy kötelezvényt, amelyet bevihet a jegybankhoz és ott kap érte 500 pengőt. Ezt az 500 pengőt kihelyezi és ezen keres 8%-ot, tehát keres 40 pengőt, vagyis van ebből az új hitelből 40 pengő bevétele. Már most mennyi az, amit kamat fejében téríteni köteles? Amit a jegybanknál reeszkomptált, azután nem köteles fizetni semmit sem, mert a jegybank valami oknál fogva — nem tudom hogyan tudnánk ezt megoldani — nem kér semmiféle kamatfizetést. Itt tehát nincs kamatfizetési kötelezettség, de fennáll a betevővel szemben az 1000 pengőre a kamatfizetési kötelezettség, ami 45 pengő, lévén 4¥*% a kamatláb. Az intézet tehát fizet 45 pengő kamatot és ezzel szemben kap 40 pengő kamatot s így az eredmény mínusz 5 pengő. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) Így éljenek meg a hitelintézetek, ez a hitelszervezet védelme f (Ulain Ferenc: Ezen könnyű segíteni, miniszter úr! — Zaj.) • . Még egy baj van ennél a dolognál. Az a betevő, akinek ilyen intézetnél van betétje, hamar rájön arra, hogy az az intézet a rezsijén kívül is veszteséggel dolgozik, tehát igyekszik a süllyedő hajóról menekülni és ki akarja venni a betétjét. De hogy vegye ki a betétjét? Az intézetnek váltó helyett kötelezvény van továbbadva, azt nem lehet mobilizálni, mert az száz százalékig eszkomptálva van. A másik kötvény ugyancsak 50%-ig, de szintén lombardírozva van, a mobilizáció lehetősége itt sincs meg, tehát holnapután (becsukhat az intézet és csődbe mehet. Ez a hitelszervezet védelme? (Ulain Ferenc: Most hogyan van?) Most van reeszkosmptibilis anyag és van bizonyos egészséges körforgás, amelyet teljesen tönkretennének az ilyen és hasonló javaslatok. Mélyen t. uraim, én azt hiszem, hogy itt egy tévedés van és nem igazi genius az, aki az igen t. képviselő úr fantáziáját magával ragadta. (Zaj. — Ulain Ferenc: Eszünk ágában sincs ezt önöktől kisajátítani! — Friedrich István: Itt nálunk nincsenek zsenik, csak odaát vannak! Sohasem mondottuk, hogy itt vagyunk, ki mondotta? örülünk, hogy élünk, nem hogy zsenik akarnánk lenni 1 ? — Zaj. — Elnök csenget.) A második ellenvetés, t. Képviselőház, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) amellyel szembe kell^ néznünk, az, hogy egy ideiglenes megoldásért 175 millió pengőt dobunk ki, ebben a mai helyzetben a függő adósságokat (Szaporítjuk, közterheket veszünk a nyakunkba, azokat növeljük és mindezt semmiért, egy kétéves •moratóriumért. (Ulain Ferenc: Talán nem igaz? Ez igaz! — Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Zaj.) Mellékesen, úgy közbevetőleg, azzal az ellenvetéssel is le kell számolnom, hogy a függő adósságokat szaporítjuk. Hát, igen t. uraim, a 75 millió pengő könyvadósság 20 évre konszolidált adósságot jelent, azt függő adósságnak semmiféle theória, vagy prakszis szerint nem lehet nevezni. Ami a 100 millió pengőt illeti, annak törlesztésére nézve is, megfelelő megállapodás fog történni a jegy : bankkal, tehát az sem tekinthető rövidlejártú { adósságnak. (Friedrich István: Hiszen még azt sem fizeti, amivel most tartozik! A transzferalapba sem fizet! Nem fizet semmit sem! Sohasem fizetett! — Ulain Ferenc: Önmagunkat csapjuk be ezzel, pénzügyminiszter úr! — Elnök csenget. — Friedrich István: Szépen fogják megfizetni! Soha nem fizettek semmit vissza! Miből fogják fizetni? — Ulain Ferenc: Pénztárjegyekkel fizetnek! — Zaj a baloldalon.) Elnök: A képviselő urakat figyelmeztetem és kérem a képviselő urakat, tartózkodjanak a közbeszólásoktól. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Igen t. képviselőtársaim szememre vetették, hogy ideiglenes moratóriumért 175 millió pengőt költünk. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nézzünk kissé szembe ennek az összegnek az egyes célok közötti megoszlásával, hogy az összeg mire szolgál. Igen t. uraim, az a 25 millió pengő, amelyért átvesszük a tíz holdon aluliak tartozásait, vájjon ideiglenes rendezésre szolgál-e? Az végleges rendezés. (Mozgás a báloldalon.) Vájjon az a 25 millió könyvadósság, amelyért átvesszük a kisemherek tartozásait, ideiglenes-e? Az is végleges. (Zaj a baloldalon.) Az a tízmillió pengő, amelyet elővásárlásra szánunk, szintén végleges. (Szeder Ferenc: Kíváncsi vagyok, hány hold lesz az?) Az a tízmillió pengő is végleges, amely tőkevisszafizetési jutalmakra szolgál. (Zajos ellenmondások a baloldalon. — Elnök csenget. — Berki Gyula: Halljuk a pénzügyminiszter urat! A pénzügyi regényírókat már hallottuk egy hétig!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, minden oldalon. Imrédy Béla pénzügyminiszter: Az a 15 millió pengő, amelyet átmeneti hitelműveletekre és egyességek előmozdítására szánunk, amennyiben nem vétetik igénybe költségekre, — mert hiszen költségek természetszerűleg vannak — szintén a végleges rendezés céljait szolgálja. Végül az az 50 millió pengő könyvadó sjság, amelyre esetleg felmerülő szükség esetére kérünk felhatalmazást, szintén végleges egyességek lehetővétételére, tehát a végleges rendezés céljaira szolgál. Úgyhogy kizárólag az szolgál átmeneti rendezés céljaira, ami a kamathozzájárulási alapba megy be. Mennyi ez az összeg? Amint említettem, 800 millió pengő rövidlejáratú tartozás, amelylyel számolunk és amelyre vonatkozólag az a számításunk, hogy a mai kamatszínvonallal, tehát a 8%-os kamatszínvonallal szemben 700 millió pengőnél 4%-os csökkenést számítva, évi 28 millió, 100 milliónál pedig évi 2'5 millió, tehát együtt 30'5 millió pengő a csökkenés összege. Ebből a 30*5 millió pengőből a nagyobbik részt, 17 millió pengőt a hitelszervezet azonnal önmagából termel ki, egyrészt a betétkamat leszállítása, másrészt a margecsökkentés révén, végül a kamatrlleték felemelése és egyéb juttatások által, amelyeket szintén a hitelszervezet visel. Ez, Összesen 17 millió pengő, tehát évi 13"5 millió pengő az, ami tulajdonképpen hitelműveletből fedeztetik. Ez két évre számítva 27 milliót ad ki, minthogy pedig némi előrelátással kell megcsinálnunk terveinket és a további lebonyolításra gondolnunk kell, ennek következtében 50%-kai felemeltem ezt az összeget, hogy legyen tartalékunk a harmadik, esetleg a negyedik stb. évekre, amíg a később elmondandók szerint