Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-220

248 Az országgyűlés képviselőházának 220. birtokok helyzetét abból a szempontból, hogy, amennyiben azok eleget tesznek az 5"5%-os követelésnek, nem fognak-e tőlük hitelezőik túlzott törlesztéseket követelni. Nem azt kérem a pénzügyminiszter úrtól, hogy terjessze ki az adósvédelmet a nem védett birtokokra is, mert hiszen ennek a. javaslatnak egyik nagy bölcsesége éppen az, hogy a beteg részt különválasztja az egészségestől, az egészséges rész számára megteremti az életlehetőségeket s hagyja, hogy az egészséges rész a gazdasági élet természetes csatornáin keresztül találja meg a maga elhelyezkedését. Azonban talán egy gentleman lyezikedését. Azonban talán egy «gentleman agrément» alapján lehetne a hitelezőkkel a korbeicértve a magánhitelezőket is, ha ezeknek volna egy központi szervük, amelyen keresztül lehetne velük érintkezést keresni és meggátolni azt, hogy túlzott mértékben, vagy a mostani gazdasági helyzettél arányban nem álló mértékben a hallgatólagos megállapodás alapján ne követeljenek olyan törlesztési hányadokat, amelyeket a mai gazdasági helyzetben teljesíteni nem tudnak. Nagy előnye, mint mondottam, ennek a javaslatnak az, hogy kvázi egy üvegburok alá helyezi a súlyosan eladósodott, úgynevezett védett gazdaréteget és ezen üvegburok alatt mindig górcsövi vizsgálat alá veszi a védett birtokok helyzetét, hogy a beteg sejtecskéket az adós 'helyzetének minden fázisában gyógyítani, segíteni tudja. Van egy kérésem a védett birtokok jelentkezésére vonatkozólag is. En nagyon félek attól, hogy amennyiben némely bíróság, amely talán nem fogja fel helyesen a törvénynek, illetőleg a rendeletnek intencióit és a védetté nyilvánítás blanketta ja megérkeztekor nem látja maga előtt egészen tisztán a, helyzetet, a kérelmet el fogja utasítani. En azt az egyszerű részletdolgot kérném a t. pénzügyminiszter úrtól, jobban mondva talán az igazságügyminiszter úrtól, hogy adjon ki egy rendeletet, hogy amennyiben egy védetté nyilvánítás iránti kérelem beérkezett, azt a bíróság ne utasítsa el, hanem adja vissza hiánypótlás végett és ez a kérelem csak akkor legyen jogilag felülbírálható, amikor már hiánypótlékoltan megint visszakerül a bírósághoz, hogy ezáltal elérhessük azt, hogy bárki is, akinek jogcíme van a védetté nyilvánításra, ezt a- jogát elnyerhesse. Ez a rendelet igen hatalmas segítséget nyújt a gazdarétegnek azáltal, hogy általánosan, lineárisan a negyvenszeres eladósodáson felül nem követel teljesítést. Ez kétségtelenül I nagy előny azokon a vidékeken, ahol a katasz- j téri tiszta jövedelem alacsony, de igen kevés I védelmet nyújt, vagy talán nem annyi vé- \ delmet nyújt, amennyit szeretne, azokon a vi- , dékeken, ahol a kataszteri tiszta jövedelem magas. Kérnék szépen húsz perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadta. Létay Ernő: Nagy hálával és köszönettel fogadtam a földmívelésügyi miniszter úrnak a kormány nevében tett azt a bejelentését, hogy maximálták a kataszteri tiszta jövedelmet a védetté nyilvánítás lehetősége szempontjából 250 pengő el terhelésre. De őszintén szólva, bizonyos vidékeken még ez sem jelent nagy segítséget, mert t- pénzügyminiszter úr, ha az adósstatisztikát nézzük, akkor egészen különleges helyzetre jövünk rá. Arra jövünk rá, j hogy a hitelezések a konjunktúra idején nem ülése 1933 november %8-án, kedden. a kataszteri tiszta jövedelem szerint igazodtak, hanem a ' birtokok forgalmi értéke szerint. Ezért találjuk azt, hogy azokon a vidékeken, ahol valamelyes okból, lehet, hogy a kataszteri felvétel ósdi, régi vagy elavult formájának okbából a kataszteri tiszta jövedelem igen alacsony, azokon a vidékeken igen magas >az elterhelés, míg egyes más vidékeken, ahol magas a kataszteri tiszta jövedelem, a. kataszteri tiszta jövedelem mértékéhez képest alacsony az elterhelés. A kataszteri tiszta jövedelem tehát egymaga nem nyújt támpontot arra, hogy a megterhelés súlyossága lenne bizonyítható, mert ez bizony attól függ, hogy birtok a gazdasági rentabilitás szempontjából tulajdonképen mennyi érteket képvisel. Hallottuk a földmívelésiügyi miniszter úr szájából is, — nem. ugyan ezzel a javaslattal kapcsolatban, de aktuális a kérdést a gazdaadósságok kérdésénél — hogy a Tiszántúl,, számára megadható különös kedvezményeken töri a fejét, nem ugyan az adósságrendezés szempontjából^ hanem azért, hogy a gazdasági bajok más szektorán előnyöket lehet elérni . Hálás köszönetet mondok a mellettem ülő Marschall Ferenc t. képviselőtársamnak, aki bár nem arról a vidékről való képviselő s akinek mint elsőrangú gazdasági szakférfiúnak a szava nagyon sokat számít, hogy ezzel a kérdéssel, a Tiszántúl problémájával külön foglalkozott az ő nagystílű és nagyértékű beszédében. (Éljenzés jobbfelől.) Méltóztassanak a Tiszántúlt a magyar Pomerániának tekinteni, amelyet különleges védelemben kell részesíteni, amely évszázadokon keresztül jobban vérzett a magyar nemzet igazáért és a magyar nemzet megtartásáért, mint a Dunántúl védetebb részei. Ezzel^ nem akarok kontroverziát előidézni az országrészek között, csak a történeti hűség és a történeti igazság szempontjából mutatok rá arra, hogy ez a vidék megérdemel minden segítséget akkor, amikor önhibáján kívül került bajba. A Tiszántúl el van vágva a fogyasztópiacaitól, a trianoni békeszerződés borzalmai ott mutatkoznak legjobban ebben az országban és méltóztassanak elhinni, hogy az a vidék hálás is lesz azért, ha azt fogja látni, hogy az egész magyar társadalom nem hagyta el akkor, amikor bajban fetrengett és amikor talán először cetében kell folyamodnia ahhoz, hogy az egész magyar nemzet segítését kérje ki a maga számára bajában és elesettségében való megsegítése érdekében. (Űpy van! Ügy van! Taps jobbfelől. — Esztergályos János: Földet kell juttani a szegény embereknek! Ott fel kell osztani a nagybirtokokat!) Igen t. képviselőtársam, 1918-ban önök Ígérték a földosztást. (Esztergályos János: Ön is ígérte! — Zaj.) Mi megcsináltuk 1920-ban... (Szeder Ferenc: Ön is igérte! Ott volt az ankéton! — Farkas István: Ne szegyei je!) T. képviselőtársam, én földosztást sohasem ígértem... (Zaj a szélsőbáloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Létay Ernő: ... én nemzeti birtokpolitikát ígértem. (Szeder Ferenc: Én elolvastam éppen tegnap önnek azon az ankéton mondott beszédét! Éppen tegnap! ön is ott volt azon az ankéton!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úri Létay Ernő: Nagyon sokan voltunk ott a magyar gazdasági életből! Egyáltalában nincs