Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-220
Az országgyűlés képviselőházának 220. nem egy átmeneti hitelakció, amelyet részben a magánegyességek előmozdítására hitel formájában nyújt a gazdaközönségnek, a 10 millió elővásárlás pedig szintén csak egy akcióhitel, amely magától értetődően visszatérítendő lesz az államkincstár javára. Itt tehát tulajdonképpen csak egy 115 milliós függőadósságról van szó, mert ennek a kormány által most felveendő függőkölcsönek többi része csak egy átmeneti akciókölcsön jellegével bír. Ez a javaslat lényeges kamatcsökkentést tartalmaz. Ha a javaslatnak azt a részét nézem, amely a gazdaközönség számára 4%-os kamatcsökkentést jelent a védett birtok szempontjából és 2-5%-os kamatcsökkentést jelent a nem védett birtok szempontjából, akkor nemcsak azt kell^ néznem, hogy az adósgazda szempontjából mit jelent, hanem azt is, hogy mit jelent az egész magyar gazdasági élet szempontjából is. Mert t. Képviselőház, én úgy g-ondolom, hogy ^valamiben jelentkeznie kell annak a különbözetnek, amelyet most az államkincstár vállal magára és amelyet az adósgazda helyett kifizet. Én várom ettől a kamatcsökkentéstől azt, hogy a gazdasági élet megjavul, a fogyasztóképesség emelkedni fog s talán némileg még a hitelélet is meg fog javulni. Várom azt, hogy ennek a kamatcsökkentésnek meglesz az az üdvös hatása a magyar gazdasági életre, különösen a mezőgazdasági termelőkre nézve, hogy azt a különbözetet, amelyet így megtakarítanak, hasznos beruházásokra fogják tudni fordítani s ezáltal a mezőgazdasági termelést t is hatásosabban fogják tudni szolgálni, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Moratórium alatt ho* gyan indul meg a hitelélet?) De ha nem gazdasági, nem pénzügyi, hanem szociális szempontból nézem, akkor egyenesen azt kell mondanom, hogy korszakalkotó a t. kormáy szociális érzéke, amellyel éppen az általunk legvédtelenebbnek vallott, leggyengébbnek látott gazdasági réteg megsegítésére siet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy^ a kisembert védjük, hanem jelenti azt, hogy éppen annak a rétegnek védelmére szolgál, amely legnagyobb mértékben van eladósodva ebben az országban. Sándor Pál t. képviselőtársam nem helyesen hivatkozott a Konkoly-Thege-féle statisztikai adatokra, mert ő csak azokat a számadatokat vette figyelembe, amelyek mint pénzintézeti tartozások szerepelnek a statisztikai kimutatásban. Az egész mezőgazdaságnak összadóssága kétszer akkora, mint a pénzintézeti kihitelezések összege, mert abban nincsen benne a magánhitel, nincsenek benne az egyéb tartozások, nincsenek benne a be nem kebelezett tartozások, úgyhogy a mostani tartozás körülbelül 1700 millió körül mozog a Lebosz. nélkül, mert ha azt is beleszámítjuk, több mint 2 milliárdot ér el. Az a volumen tehát, amelyet az egész kérdéskomplexus szempontjából számításba kell vennünk, körülbelül 2 és félszeresét teszi ki annak az összegnek, amelynek rendezéséről ez a kormányjavaslat gondoskodik. Szociális szempontból nézve, ez a kormányjavaslat megakadályozza azt, hogy a magyar földművelő, a magyar nemzet törzse, a föld szerelmesei tovább romoljanak, lehetővé teszi. hogy a gazdasági élet rendjén megállják a masnik helyét és megfeleljenek annak az ezer esztendős feladatnak, amelynek ők a leghívebb munkásai és amelyet mindig teljesíteni tudtak Megakadályozza ez a javaslat, hogy földönfutó proletárokká legyenek azok a mezőgazdák, akiket ez a gazdaadósság a leglehetetlenebb ülése 1933 november 28-án, kedden. 247 helvzethe. majdnem 1 a kétségbeesésbe kerget és megtartja őket a magyar nemzet erős oszlopának. Ennek a társadalmi rétegnek tagjai hálával lehetnek majd a nemzetnek ma élő társadalma iránt, amely akkor menti meg őket a végpusztulástól, amikor a bajok már-már öszíízefútnak fejük fölött. (Rassay Károly: Mi lesz a többi társadalmi réteggel 1 ? Azokat ki menti meg?) T. képviselőtársam, arról beszéljünk majd akkor, amikor a többi társadalmi réteg megmentéséről lesz szó. (Esztergályos János: De mikor?) Biztosítom t. képviselőtársamat, hogyha a többi kisember, az országban élő esrvéb társadalmi rétegek megmentéséről lesz szó, meg fogja találni ezen az oldalon azokat a hangokat és ugyanazt a szellemet, amelyet most reklamál. (Esztergályos János: A hangot igen. de tetteket nem! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek' Létay Ernő: De most, t. képviselőtársam, nem erről van szó. Most a gazdatársadalomnak adandó segítségről van szó, ma az eladósodott niezőgazdatársadalom megsegítéséről van szó, most tehát nem beszélhetek arról, bármennyire szeretnék is, bármennyire csábít is engem az a sík, amelyet a t. képviselőtársam megjelöl. Nem beszélhetek azonban arról, de higyje el t. képviselőtársam, teljesen konformisan és összhangban az ön elgondolásával fogunk erről a kérdésről beszélni, ha ez a kérdés más javaslat formájában szóba jön. (Rassay Károly: Lehetetlen még a gondolat is, hogy meg tudja csinálni!) Ennek a javaslatnak rendkívüli előnye az, hogy már egy végleges rendezési elemet is tartalmaz. Nagy előnye az, hogy végigkiséri az adóst az adóssághelyzetnek minden állomásán és minden állomáson, ahol elakad, nyújt neki jogi, nyújt neki pénzügyi védelmet. Ha tehát abból a szempontból vizsgálom ezt a javaslatot, hogy megéri-e azt az áldozatot, amit egy ílyeo 175 milliós függőkölcsönnek felvétele az állam számára jelent, akkor azt kell mondanom, hogy úgy financiális, mint gazdasági, valamint különösképpen szociális szempontból megéri ezt az áldozatot és nagyon helyesen meg fog Merni annak az ellenértéknek, amelyet a társadalom megnyugvása és a termelésnek nyugalma és biztonsága révén így magának megszerez De, ha ahból a szempontból vizsgálom ezt a javaslatot, hogy az alkalmazott pénzügyi és jogvédelmi intézkedések biztatnak-e sikerrel, hogy vájjon komoly-e az a mérték, amelyet ez a javaslat tartalmaz és meggátolja-e a további romlást, akkor rá kell térnem arra, hogy igenis, nyújt védelmet és meg fogja akadályozni a további romlást. Ha pedig szükség lesz további intézkedésre, akkor ez a kerettörvény, ez^ a keretintézkedés módot fog nyújtani a törvényhozásnak, hogy minden egyes esetben, amikor tévesnek látja az alapintézkedéseket, vagy pedig a gyakorlati élet rá fog cáfolni végeredményben arra az elméletre, amely egy ilyen keretj avaslatban jelentkezik, itt lesz^ a törvényhozás bölcsesege, amely minden kérdést újra fog tudni szabályozni. Éppen ezért helyesebb nm a világgazdasági helyzet nemismerésében egy átmeneti intézkedésnek, nem pedig egy végleges intézkedésnek a megtétele, mert a gazdasági helyzet alakulása ismeretlen, ellenben ismert az a szándékunk, hogy ezt a kérdést minden egyes pontjában figyelemmel kísérjük és mindenütt, ahol hibát látunk, azt a hibát korrigáljuk. Egy kérésem van a t. pénzügyminiszter úrhoz: Nem látom egészen tisztán a nem védett