Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-213

10 Az országgyűlés képviselőházának Nem nézhetjük azt, — és ez talán jobban érdekel itt benn mindenkit — hogy itt a tria­noni határokon belül egy, az Istentől megal­kotott gazdasági egységnek oktalan feldarabo­lása lehetetlenné tegye a megélhetést és egy állambontó, jellemrontó züllésbe kergető tár­sadalmi deklasszifikációt idézzen elő. (Ügy van! Ügy van!) Hiszen méltóztatnak tudni, hogy csak Budapesten több mint 8000 állás­nélküli diplomás nyomorog, hogy a székesfő­városi köztisztasági hivatal alkalmazottainak sorában négyen doktori diplomával és ötven­hármán érettségi bizonyítvánnyal a zsebükben seprik az utcát. (Ügy van! Zaj.) Aki igazságot és békét akar, annak le kell vonnia a történelem tanulságait. Meg kell tanulnia, hogy a magyart az Isten keze állí­totta ide olyan hivatással, amelyet egyetlen ország, egyetlen nemzet sem tud betölteni, (Ügy van! Ügy van!) inert egyedül a magyar az, aki a maga faji különállásával sohasem lehetett és nem is volt az egymással szemben­álló országok világhatalmi törekvéseinek uszály'hordozója, függvénye, vagy munkálója. (Ügy van!) De, hogy ezt a hivatását teljesít­hesse, nemzeti élete teljességének tetőfokára kell emelkednie és vissza kell ölelnie elszakí­tott testvéreit (Elénk helyeslés.) és 1 mag fceflS tanulnia — ezzel be is fejezem — a történe­lemnek azt a tanulságát ds_, hogy igazság nél­kül nincs béke. Több mint 100 esztendővel ezelőtt megmondotta Kant, a nagy német filo­zófus: «Prius justitia, deinde pax». Es imeg kell szívlelnünk a ( történelemnek azt a tanul­ságát is, hogy erőszakkal és beestelenséggel nem lehet maradandóan egy államot fenntar­tani, (Igaz! Ügy van!) hanem csak tisztesség­gel és igazsággal. (Élénk helyeslés.) A tisztes­ség és az igazság volt & magylar nemzet ezer­esztenlős múltjának alapja és ez záloga jöven­dőjének is. En bizalommal az igazság és tisztesség diadalában és a magyar nemzet jövendőjében, az elnök úr napirendi javaslatát fogadom el. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobb­és baloldalon. — A szónokot tömegesen üdvöz­lik.) Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben javaslom, hogy a Képviselőház legközelebbi ülését októ­ber 25-én d. u. 5 órakor tartsa s annak napi­rendjéül tűzessék ki: 1. Buchinger Manó és társai indítványá­nak megokolása a munkanélküliség csökken­tésére irányuló gazdasági programm tárgyá­ban. 2. Peyer Károly és társai indítványának megokolása a munkanélküli munkások és az állástalan magánalkalmazottak rendkívüli se­gélyezése tárgyában. T. Ház! Mindkét indítvány házszabály­szerűén' napirendre tűzhető, nem áll fenn tehát az az eset, ami az előttem szólott képviselő­társam, Eckhardt Tibor képviselő úr napi­rendi javaslatával szem'ben felhozatott, hogy ezeket a bizottság nem tárgyalta le. Kizárólag arról van szó, hogy az indítványok megokolása tűzessék napirendire. Mindenekelőtt méltóztassék megengedni, hogy ahhoz a kérdéshez, amely itt már két előt­tem szólott képviselő úr részéről szóvátétetett, a magam, pártja részéről is állást foglaljak, illetőleg idézzem azokat a határozatokat, ame­213. ülése 1933 október 2U-én, kedden. lyeket a szociáldemokratapárt a nemzeti kisebb­ségek kérdésében hozott. (Halljuk! Halljuk!) A szociáldemokratapárt 1903. évben elfoga­dott pártprogrammjának 4. pontja kimondja, hogy (Olvassa): «Az országban . élő minden nemzet teljes egyenjogúságát követeli.» Az 1929 .május 19—20. és 21-én megtartott párt­kongresszus ebben az ügyben a következőket mondja ki az elfogadott határozati javaslatban. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Olvassa:) «A párt­gyűlés követeli a nemzeti kisebbségek népjogi védelmét, a zárt nyelvterületeken élő kisebbsé­gek demokratikus önkormányzatát, a szétszór­tan élő kisebbségek teljes egyenjogúságát, nyel­vük szabad használatát, kisebbségi iskolák fenn­tartását és kultúrájuk fejlesztését. Követeli a pártgyűlés, hogy a nemzeti kisebbségek pana­szainak felülvizsgálására a Népszövetségben állandó panaszbizottságot létesítsenek.» (Rassay Károly: Helyes!) Ez a szociáldemokratapárt álláspontja a kisebbségek kérdésében. (Rassay Károly: Helyes!) Azzal a kérdéssel kapcsolat­ban, amely itt most Kenéz képviselő úr részéről szóvátétetett, legyen szabad arra hivatkoznom, hogy a csehszlovák szoeiáldemokratapárt e pártprogramul alapján a legélesebben tiltako­zott a különböző alkalmakkor,, amidőn erre le­hetőség kínálkozott, a nyelvhasználati jog kor­látozása ellen. így például, amidőn Kassa vá­ros képviselőtestületében a kérdés szóbakerült, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) a szo­ciáldemokratapárt két kiküldöttje a polgármes­ter előterjesztését elfogadta. Ehhez az állásfog­laláshoz egyes magyar lapok olyan kommen­tárokat fűztek, amelyek a valóságnak nem fe^ lelnek meg, — a kormány lapjai is ezek közé tartoznak — nem tartották azonban szükséges­nek, hogy közleményeiket a tényállásnak meg­felelően rektifikálják, (Zaj a szélsőbaloldalon.) hanem megelégedtek azzal, hogy hamis tudósí­tásokat közöltek és saját olvasóikat ebben a hamis tudatban hagyták,, nem tartván szüksé­gesnek, hogy őket helyesen tájékoztassák. Azt hiszem, a kormánypárti lapok olvasóinak is he lyes lett volna tudniok azt, hogy a csehszlovák szociáldemokratapárt október 19-én tartott ülé­sén a következő határozatot hozta (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «A pártvezetőség megálla­pítja, hogy a városi képviselőtestületbe kikül­dött Strauszmann József doktor és Horváth Fülöp elvtársak a város képviselőtestületének folyó hó 16-án lezajlott közgyűlésén figyelmen kívül hagyták a pártszervezet vezetőségének határozott utasítását, amely a pártprogramm szellemében kötelezte őket minden hivatalos ténykedésükben a csehszlovákiai magyar ki­sebbség nyelvhasználati jogának érvényesíté­sére. (Rassay Károly: Helyes.) A pártvezető­ség nem azonosítja magát nevezett elvtársak azon ténykedésével, hogy szavazatukkal a pol­gármesternek a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó intézkedéseit szankcionálták, helyte­leníti állásfoglalásukat,, amelyet nem tart a szociáldemokratapárt programmjánák szellemé­vel összeegyeztethetőnek. (Rassay Károly: Na­gyon korrekt!) Ezek alapján a pártvezetőség egyhangú határozatával nevezett elvtársakat visszahívja a város képviselőtestületéből.» (He lyeslés. — Propper Sándor: Szóval, a Magyarság megint hazudott egy jókorát. — Büchler József: Es ezt elhitték a kormány lapjai és folytatták. Zaj. — Halljuk! f Halljuk! — Kuna P. András: Es a szavazásnál hogy volt?) Ehhez a határozathoz legyen szabad hozzá­fűznöm azt, hogy a csehszlovák szociáldemo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom