Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-218
Az országgyűlés képviselőházcmak 218. ü Sen felül van az adósságuk, még akkor is, amikor mái az állam fizetett készpénzösszeget. Ez az intézkedés azután már bankofü lOOÜ^-i'i'i. mert ezt a részét a tartozásnak, a követelésnek; a bank már rendszerint leírta. (Eckhardt Tibor: Ezt köteles lett volna leírni!) Ezt tehát a miniszter úr átveszi és fizetteti az á lampolgárok adófilléreiből. Erre én nem tudok mást mondani, mint azt^ hogy szörnyülködöm ezen a szociális jóindulaton, ezt a szociális intézkedést nem tudnám soha nyugodt lélekkel megszavazni. Azonkívül a 75 millióból még 50 millió pengő áll a miniszter úr rendelkezésére azért, hogy a magán egy ességeket megcsinál^ hassa. Ez nagy tétel, itt már nines határ, lehet ezer- és tízezerholdas is a gazda, teljesen mindegy, hogy milyen kategória az, ame ynek adósságait rendezni kell az 50 millióval, ez rendelkezésére áll a miniszter úrnak az eladósodott gazdák magánegyességének megkötésére. (Friedrich István: Ebben van fantázia!) Erre azután valóban nem lehet Misi mondani, mint azt, amU Friedrich t. képviselőtársam mond, hogy ebben az 50 millióban van fantázia bőven. Miképnen fog ez felhasználtatni? (Györki Imre: A tyúkkölcsön-eset eltörpül ehhez képest!) Ahhoz képest, amit az emuit évtizedben tapasztaltunk az államháztartás körében, ha most is az a szellem akarna megmaradni, — remélem, hogy nem marad meg — ebben csak mérhetetlen fantáziát láthatok. T. Képviselőház! Most nagy általánosságban vázoltam azt, hogy miért kér tőlünk a mi* niszter úr 175 milliót, miért fogjuk mi megadni neki a 175 milliót, micsoda gyakorlati, micsoda országos, hasznos és jó célokra kéri ezt és kinek lesz ebből haszna? Ezt vázoltam, a konzekvenciákat pedig ebből a vázolásból a következő formában vonom le. Remélem, hogy az egész 175 milliós kölcsön felhasználása körül fiaskó fog jelentkezni. Alig lesz alkalom ennek a kölcsönnek a felhasználására, mert hiszen valószínű, hogy minden gazda, akinek jogcíme volna ahhoz, hogy a maga számára kérje ezt a támogatást, ennek a két esztendőnek valamelyik negyedében abba a helyzetbe kerül, hogy vagy az adóját, vagy a banknál a kamatot nem tudja napra fizetni, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) és már ebben a pillanatban ránézve minden a világon lehetetlenné válik. (Ügy van! Ügy van! balfelől. ^~ Eckhardt Tibor: Már január 1-én kiesik az adós gazdák 90%-a!) A rendelet szerint ez így van, miniszter úr! Ha nem váltja be a gazda ezeket a kötelezettségeket, vele szemben a védettség megszűnik. Méltóztassék most levonni ennek a konzekvenciáit. Hányan lesznek, akik élni tudnak ezzel a védettséggel? Méltóztassék ezenkívül elgondolni még a következő furcsaságot. Tegyük fel, hogy a nagy buzgalom következtében, amely ezt a rnoratóriumos rendeletet követi, az adósok egy nagvrésze csakugyan eleget tesz kötelezettségének az első és második negyedben. De mi lesz a harmadik negyednél, ha már az állam teljesített helyettel A negye j dik negyednél, vagyis a második esztendő második felében, amikor az állam abban a tudatban, abban a hitben fizetett háromszázalékot az adós gazda helyett, hogy segít rajta, kide J rül, hogy a gazda már nem tud fizetni és elárverezik a birtokát. (Farkasfalvi Farkas Géza: Szórói-szóra így van!) Mélyen t. uraim! Hova jutott az egész rendelkezés célja? Egy pillanat alatt füstté válik az egész, nincs semmi eredmény, a pénzt azonban kiadtuk. {Ügy van! Ügy van! balfelől ) Az lése 1933 november 23-án, csütörtökön. 177 a meggyőződésem, hogy ez az egész elgondolás, amelyet a mélyen t. miniszter úr rendeletével előttünk leszögezett, teoretikus, a gyakorlati élettel nem számoló olyan elgondolás, amely végső fokon komoly eredményeket nem fog •él?' érni. (Eckhardt Tibor: Es nagyon drága!) T. Képviselőház! Miután időm lejárt, kérek még egyelőre egy órai meghosszabbítást, de remélem, hogy hamarabb befejezem. Elnök: Méltóztatnak ehhez^ hozzájárulni?; (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. \ ; Ulain Ferenc: T, Képviselőház! A kritika^ amelyet ezzel a javaslattal, szçmben: kifejtettem, nem volt rosszindulatú kritika. (Felkiáltások balfelől: Ez igaz!) Le akarom szögezni, hogy a legnagyobb mértékben meg* vagyok győződve arról, hogy a pénzügyminiszter úr és a kormány a lehető lejohbat akarta, cselekedni', amit felfogásunk szerint a jelenlegi viszonyok között lehet. Meg kellett azonban tennem ezc a. kritikát azért, mert bejelentjük, mélyen ; t. Képviselőház, hogy a mi pártunk most, ez után a rendelet után kezdi meg a gazdaadó/Sságok rendezésétnek csatáját a kormánnyal szembén. Felszólítjuk a mélyen t. agrárképviselőket a túloldalon, hogy ehhez a munkához csatlakozzanak, mert itt rendezést kell csinálni (Meskó Zoltán: Radikálisan!) esnem lehet megvárni, azt. 'amíg elmúlik a fejünk felett még két cszV tendő. Kettő már elmúlt (Meskó Zoltán: Ügy van!) és még kettő nem múlhat el, mert ha ; a: bankokról, a bankok feje felől okosan, szükség-! szerűen és' helyesen el méltóztatik á viharokat, hessegetni akarni,.akkor a magvar gazdatársadalom megérdemli, hogy az ő feje felől is elhp«v •segessék a viharokat. Az elmúlt két esztendői után feltételezni a magyar gazdákról, ; hogy még két esztendeig birni fogják mi t az állapotot, ebben igen nagy optimizmust látok. (Eck; hardt Tibor: Indokolatlan optimizmus!) • Méltóztatnak tudni, mit jelent négv évig ebben a gazdasági helyzetben lenni? Felhívom a miniszter úr figyelmét Tylcr úr jelentésére,; amely nemrégen jelent meg és amelyben Tyler úr a következőket mondja. Méltóztassanak meg-; gondolni azt, amit ez az úr mond. {Olvassa): «A; kincstár szükségletei az idén és a további bel-' földi kölcsönfelvételek stb.» Majd^ ezután a következőket írja: «A jelen gazdasági viszonvok között a költségvetési bevétsek nem érhetik, el, az ezekből származó kiadások színvonalát. Az, állandó kölcsönfelvétel, ami ebből ered. immo-. bilizálna az ország hitelrendszerét, kíílÖnösen a Nemzeti Ba nkot, en n él fogva à köl t.s égvetési probléma továbbra is akut.» , Ennél nem lehet érdekesebbet mondani a^ hozzáértők számára, csak a laikus számára.; (Egy hang a közéven: Nem Szentírás!) Mert* épnen ez van benne ebben az általam felolva-: sott részletben, hogv ebben az országban egy; immohilizalt Nemzeti Bank és egv akut budgetprobléma van. Egy nemzet gazdaságában van két fontosabb tényező: a költségvetés és a Nem-; zeti Bánk, amely immobil, am elv tehát nenv tudia betölteni azokat a feladatokat, amelyek; betöltésére hivatott. .... . . ^ ' T. Képviselőház! Ezzel a 175 millióval pedig csak továbbmegyünk ezen az úton. Ezzel %• 175 millióval csak azt ériük el, hogy a Nem-,zeti Bank méçc immobilabb lesz. hogy az ország: gazdasági élete, költségvetési élete akutság te-, kintétében semmitsem fog javulni. Azt méltóztatik azonban mondani, — a pénzügyminiszter; úr. ha talán r>p,m is éupen ilyen nvers' forrná-: ban, hanem elég tapintatosan, megértettette ve-, lünk már a pénzügyi bizottságban, — hogy .he-r
