Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-218

178 Az országgyűlés képviselőházának 218 lyes, ha önök kritizálnak, de tudnak az» urak valami jobbat? Tisztelt Képviselőház! Legyen szabad most a türelmet és a figyelmet igény bevennünk avégből, hogy azokat a megoldási módozatokat ismertessük, amelyekről mi már sokat tanácskoztunk, (Halljuk! Halljuk!) amelyeket a miniszter úrral közöltünk is, amelyeket ő elvetett, de amelyeket mi meg fogunk ismételni és amelyekért harcolni fogunk addig, amíg ennek a megoldási módnak meg nem lesz az a gyümölcse ós eredménye, amelyre feltétlenül szükség van a gazdasági élet regenerálása szempontjából. A független kisgazdapártnak a gazdaadósságokkal kapcsolatos rendezési tervezete a következő. Három kategória van; az egyik kategória, amelyről most én sem kívánok^ beszélni, az úgynevezett nincstelen kategória, amely az Országos Földbirtokrendező Bíróság á'tal kiosztott ingatlanokkal kapcsolatos, amelynek rendezése tekintetében egészen külön utat kell járnunk, nem az Éltalános utat (Ügy van! balfelől) és, amelyet ennek következtében nem kapcsolnánk bele ebbe a rendezésbe. Ez az egész Lebosz-csoport. egy 300 milliópengős tétel, körülbe'ül 400—450 030 ember érdeke fűződik ehhez. Ennek az egész tételnek rendezése olyan úton haitandó végre, amelyről én itt nem kívánok szólni, mert ennek egészen speciális karaktere van, tekintettel arra, hogy azzal a bizonyos gyufa kölesönnel függ össze, amelynek nagyrésze külföldön van és lévén külföldön, jó he yen van. A többit majd meglátjuk, ha a megoldásra kerül a sor. Beszélek azonban a másik két kategóriáról, a hosszúlejáratú és a rövidlejáratú kölcsönök kategóriájáról. A hosszúlejáratú kölcsönök tekintetében a következőkre hívom fel szíves figyelmüket. 300 mii ió pengő körüli összeg az, amely a gazdatársadalmat mint hosszúlejáratú kölcsön terheli. A miniszter úr ebben a rendeletben ehhez a kategóriához nem nyúl hozzá. Le kel szögeznem, !hogy ez a kategória ezidőszerint 5*8% kamatot fizet. (Klein Antal: 6-75-öt is!) Én úgy tudom, hogy nem egészen 6%-ot fizetnek. Hogy miért fizetnek valahol többet, nem tudom, de úgy tudom, hogy ennyit, nem egészen 6%-ot fizetnek. Etekintetben tehát minden tartózkodás nélkül mondom, hogy ez a megterheés ma már — úgy, ahogy — kínosan bár, de talán elviselhető, s hogy idáig eljutottunk, azt Gömbös Gyula kormányának T

ehet köszönni. A pénzügyminiszter úrnak fokozatosan tett intézkedései ennél a kategóriánál bizonyos könnyítéseket jelentettek, s nem fér semmi kétely ahhoz, hogy bizonyos — mondjuk — köszönet és elismerés^illeti a pénzügyminiszter urat ezen kategória részéről az ő intézkedéseivel szemben. De eme előrebocsátott elismerés után legyen szabad most nekünk törvényhozóknak^ a mélyen t. pénzügyminiszter úrral szembeál'anunk és azt mondani: ez a megoldási mód azonban nem lehet végleges, nem lehet kielégítő. T. Képviselőház! A 300 millió pengőnek megfelelő hosszúlejáratú kölcsön tekintetében a helyzet a következő: A mi felfogásunk az, méltóztassanak megállapíttatni hivatalosan az egyes bankok által kibocsátott kötvényeknek a külföldi tőzsdéken, tehát New-Yorkban, Londonban és Zürichben, az ott volt átlagos árfolyamát az utolsó két évben. Ha a külföld eszkomptálta már ezeket a papírokat értékcsökkenés szempontjából, oly módon, hogy a 100 pengőnek megfelelő papiros ott 30,15, 45 pengő, ülése 1988 november 23-án, csütörtökön. akkor nem szabad annak megtörténnie, hogy itt bennt az értéke ennél több legyen, mert az a külföldi adta a pénzt, a külföldi volt a papír tulajdonosa és ő veszített. Ha ő veszített, nem morális az, hogy közötte: a vesztő és az adós között egy harmadik keressen. (Ügy van! Ügy van! Taps <a balközépen. — Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyfontosságú!) Mi a pénzügyminiszter úrtól azt kértük és kérjük ma is: szíveskedjék nosztrifikáltatni a papírokat s megállapíttatni azt, hogy ebben az országban mennyi van ezekből a papírokból. Mélyen t. Képviselőház! Az igen t. pénzügyminiszter úr nekem a bizottságban, amikor azt kértem és azt mondtam, !hogy a hosszú-, | lejáratú kölcsönöknél a külföldi átlagos árfolyam stabilizáltassék, lerögzíttessék, mint pénzbeli tényleges összegű tartozás, mely után a kamat fizetendő, ha mindjárt nyolcszázalék is, legjobb lenne, ha csak öt lenne, mert abban az esetben, ha 100 pengő helyett 30 pengő tőke után kell fizetni 5%-ot, akkor az a gazda nem fizet többet, mint másfelet s ez azután csakugyan megkönnyebbedés volna, amelyből kára nincs senkinek, mert a külföldi tulajdonos a veszteséget már úgyis leszámolta; mondom; amikor a pénzügyi bizottságban ezt a prepozíciót előterjesztettem, akkor a pénzügyminiszter úr felelete a következő volt: ezt nem lehet megcsinálni jogi és egyéb szempontoktól eltekintve azért, mert ezeknek a papíroknak mai körülbelül 65%-a — úgy tudom, azt mondta a pénzügyminiszter úr — van itthon, a többi külföldön van s a külföldre tekintettel sem $ lehet ezeket az intézkedéseket megtenni. A pénzügyminiszter úr előtt vagyok bátor a következőket leszögezni: Vettem magamnak a fáradságot, bizonyos szakembereknél én is puhatolództam aziránt, hogy ezekkel a jelzálogpapírokkal hogyan állunk, mekkora matéria van ez idő szerint külföldön. Itt, mélyen t. pénzügyminiszter úr, bátor vagyok leszögezni, hogy információim szerint a Kereskedelmi Bank 90%-ig visszahozta két év alatt a tilalom ellenére — nem tudom, milyen pénzen — ezeket a papírokat. A Leszámítoló Bank körülbelül 80%-ig, az Angol-Magyar Bank körülbelül 65%-ig hozta vissza a papírjait. A magyar nagybankok nagyrésze behozta papírjait, különösen azok az óvatos intézetek, amelyek 1931. július 17-től, a bankzárlattól, augusztus 6-ig, amíg a valutakiviteli tilalom nem volt kibocsátva, — nem tudni, milyen oknál fogva — tudták bőven kiszállítani a pénzt, hogy magukat biztosítsák a rosszabb időkre. Azt a száz vagy kétszáz millió pengőt, amely július 17-től augusztus 6-ig kifutott Londonba, Párizsba, Svájcba, használták fel arra hogy azon megvásárolják ezeket a papírokat, amelyek ott kint alacsony árfolyamon jutottak vissza a bank kezébe. Mi azt kérjük, hogy a mélyen t. kormány, ha nyugtalan abban a tekintetben, hogy a külföldi adósságoknál a hitelezőkkel szemben valami méltánytalanság ne történjék, kegyeskedjék elrendelni a nosztrifikálást. Mutattassa meg a pénzügyminiszter úr minden bankkal a nála lévő papírokat. Tessék bemutatni, ha itthon vannak. Tudjuk meg, hogy mi van itthon, és akkor az igen t. miniszterelnök úrnak módjában lesz intézkedni. Nt-m is kérünk intézkedést. Méltóztassék megpróbálni megtudni, hogy mi van itt. Semmi egyebet nem kérünk. Ehhez csak egy intézkedés és egy bélyegzőütés kell. Hadd lássuk, hogy mi történik. A miniszter úrnak módjában lesz megállapítani a bankok könyveiből, hogy ezalatt a két esztendő alatt