Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-218

Az országgyűlés képviselőházának 21 S. gánegyén nem azért folytatja ezt az üzletágat, ;hogy földét kapjon, hanem ő vissza alkarja kapni azt, vagy legalább is annak egyességi­leg megállapított részét, amit adott, vagyis pénzt, én igenis olyan értelemben kívánnám lebonyolítani az ingatlan • egyességileg meg­állapított tartozását, hogy visszavásárlási jo­got biztosítsanak annak az eladósodott gazdá­nak s ezt a visszavásárlási jogot több eszten­deig érvényesíthetővé tegyék. Ezzel kettős célt érek el. Elsősorban módot nyújtok arra, hogy .a gazda jobb viszonyok mellett élhessen is a részére biztosított visszavásárlási joggal, vi­szont jobb viszonyok között, amikor a föld ára .emelkedik, esetleg megközelítően eléri azt az árnívót, amely mellett a gazda felvette az adósságot, ilyen esetben a hitelező megkap­.hassa majdnem száz százalékig az ő követelé­sét, amikor viszont a gazda is képes leszmeg­v fizetni az ő tartozását, mert az értékesítési viszonyok s az árak javultak. Minthogy azonban azzal is számolnunk kell jó eleve, hogy a túlságosan eladósodott gazdák a távolabbi jövőben sem lesznek képe­sek a visszavásárlási joggal élni, nagyon he­lyeslem, hogy az állami elővásárlási jog is in­tézményesen biztosítva van és az egyik legér­tékesebb intézkedésnek tartom azt, hogy^ erre a célra most már 10 millió pengő áll az állam rendelkezésére. Ennek az összegnek felvételét nemcsak megismételni kívánnám minden költ­ségvetési évben, hanem a gazdasági és pénz­ügyi viszonyokhoz mérten lehetőleg felfokozni is, mert ilyen módon lehet biztosítani azt, hogy a gazdatársadalom arra alkalmas, értékes, tőkeerős, a földet megművelni tudó és akaró tagjai részére az állam a telepítési akcióval kapcsolatosan valóban rendelkezésre bocsát­nassa a földet. Amíg pedig, a hitelszervezet ne­vére kerül mint tulajdon az a föld és amíg majd a visszavásárlási joggal élő adós, vagy az elővásárlási joggal kapcsolatosan és a tele­pítési akció keretében a földet megszerző és megművelő új tulajdonos kezére jut a birtok, addig a mindenkori viszonyoknak megfelelő haszonbért fizetné akár a volt tulajdonos» akár pedig az új tulajdonos ama birtok után, ame­lyet a hitelszervezet az ő birtokába és művelési gondozásába adott., Ilyen körülmények között biztosítva volna az, ami már más bérlőknek is intézményesen biztosíttatott» hogy a tehervise­lőképesség arányában és a gazdasági és pénz­ügyi viszonyoknak megfelelően általa teljesít­hető haszonbért szolgáltasson. Méltóztassék megengedni, hogy egy kérés­sel is forduljak a pénzügyminiszter úrhoz és általában a kormányhoz. Súlyos aggályaim vannak —és ezt kötelességszerűen előadom — a tizenötszörösön alul megterhelt gazdák szem­pontjából, mert az ő helyzetüket nem találom biztosítottnak még abban az esetben sem, ha minden igyekezetükkel teherviselőképességük határáig iparkodnak is teljesíteni kötelezettsé­geiket. Nem találom biztosítottnak helyzetüket ábfton a iekintetben, hogy nem lesznek-e eset­leg kiszolgáltatva meg nem értő, csak saját egyoldalú érdekeiket néző hitelezőiknek. Egy példával is megvilágítom ezt. Megtörténhetik, hogy bekebelezett terhe egy gazdának, az ői hirtoka kataszteri tiszta jövedelmét véve ala­pul, ennek tizenkétszerese;, ezzel szemben be nem kebelezett, de ingatlanát, egész vagyonát dologi teherként és első helyi rangsorral ter­helő adó-és illetéktartozása akkora, hogy az egymagában is kiteszi birtoka kataszteri tiszta ülése 1933 november 23-án, csütörtökön* 1Ő9 jövedelmének tizenötszörösét. Lehet' árutar­tozása, vetőmagtartozása, váltótartozása és egyéb olyan tartozása, amely nincs bekebe­lezve. Az ilyen egyén, akinek a kataszteri tiszta jövedelemnek csak tizenkétszerese a megterhe­lése, de esetleg tizennyolcszoros vagy húsz­szoros à be nem kebelezett terhe, nem részesül védelemben. Ezzel szemben el tudok képzelni egy olyan gazdát, akinek csak 15.5-szőrös a megterhelése és ez be van kebelezve, azonban be nem kebelezett terhe nincs egy fillér sem. (Jánossy Gábor: Ilyen még nem volt!) Nagyon sok van.— Mármost az a gazda, akinek ter­hei he vannak kebelezve és csakis bekebelezett terhe van és ez a teher a kataszteri tiszta jö­vedelemnek 15.5-szerese, a legteljesebb védel­met élvezi ezen rendelet alapján, ezzel szem­ben, akinek bekebelezett terhe tizenkétszeres, de tizennyolcszoros a he nem kebelezett terhe, tehát borzaszóan el van adósodva, az nem ré­szesül a rendelet védelmében. Méltóztassék tehát egy olyan megoldási módot találni, amely megállapít kataszteri holdanként egy bizonyos megterhelést, mondjuk, hogy -— amint Kenyeres János tisztelt képviselőtársain is már említette — aki 200—250 pengőig van megterhelve, akár bekebelezett, akár he nem kebelezett adóssággal,, az igénybe veheti azt a védelmet, amelyet a rendelet a tizenötszö­rösig, vagy azonfelül megterhelt gazdák szá­mára biztosít. Ugyanígy nagyon veszélyesnek -tartom, hogy nem nyújt elég védelmet a -rendelet 14. •§-a és annak is különösen a 9.. : pontja, amely az ingók kiadása iránt indítandó part és az azzal kapcsolatos végrehajtásii el járásokat szin­tén kiveszi.-a védelem hatálya, alól, igaz, hogy csak abban az esetben, ha .50 százaléka még nincs kifizetve a vételárnak. Méltóztassék • azonb an megengedni, a gyakorlati életben rendkívül sok gazdaválasztómnál, de mások kerületében országszerte is tapasztaltam, hogy a gazda a gép árát, vagy a kereskedő által nyújtott hitelét igen sokszor azért nem tudta kifizetni, mert az-első helyen bekebelezett pénzintézetnek, vagy pedig a múltban is külö­nös védelemben részesült amortizációs köl­csönt . nyújtó intézeteknek - volt kénytelen fizetni mindenét az utolsó fillérig, ami ren­delkezésére állt. Most (kitesszük ezt r a gazdát annak, hogy jóllehet talán 49 százalékban tel­jesített is, vagy elvárverezik azt a gépet 'f­egy pár száz pengőért — és ezt fordítják ía még hátralékos 4—5000 pengő tartozás törlesz­tésére, vagy pedig visszaperlik tőle a gépet ingók kiadása iránt indított keresettel és : a perköltség, a végrehajtási költség, az árverési költség, á restitutio in integrum . keretében, fel fogja emészteni a vételárnak általa már kifizetett (részét. Utóbbi esetben tehát ném marad sem gépje, sem a lefizetett vételárbél nem kap vissza semmit. Ez különösén a kisebb, gyengébb kategó­riáknak olyan súlyos érdeke, hogy csak .kö­vetkezetes volt a pénzügyminiszteir úr, — aki különben a legnagyobb mértékben tanújelét adta már szociális érzékének — ha a kisebb egzisztenciákba 10 holdon aluli, illetve 100 pengőnél kevesebb kataszteri tiszta jövedelem­mel rendelkező birtokos kategóriák problémá­ját úgyszólván véglegesen rendezte* őszintén szólva, véglegesen tisztába tette. Ez a legna­gyobb érdeme énnek az egész törvényjayas­25,

Next

/
Oldalképek
Tartalom