Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-218

Í7Ó Àz országgyűlés képviselőházának 218. i latnak és illetőleg az annak igazi tartalmát képező adósvédő rendeletnek. Arra is mély tisztelettel kérek majd figyelmet fordítani, — mert a rendeletből ez nem tűnik ki egész világosan — hogy mi történik olyan esetben, ha az eljárás valamely eladósodott gazdával szemben a gazda összes ingóinak lefoglalása útján már eljutott a bírói zár alá vételig, azonban az árverés még nem következett és nem következik be

; Nem következik be a rendelet értelmében az árverés akkor, ha a gazda eleget tesz a rendeletben megszabott kötelezettségeinek. A rendeletben megszabott kötelezettségeinek azonban csak akkor tud eleget tenni, ha nem akadályozza őt a bírói zálogjog abban, hogy lefoglalt ingóit eladhassa és azoknak eladásából befolyó vételárat fordíthassa kötelezettségei teljesítésére. Lehetnek rosszindulatú, rosszhiszemű és likvidáeióra törő, a rendelet és kotrmány intencióját kijátszani akaró hitelezők, akik nem fognak beleegyezni abba, hogy a gazda a bírói zálogjoggal terhelt, tehát zár alá vett ingókat eladhassa. E nélkül pedig nem tudván fizetni a rendelet szerint teljesítendő, a kedvezmények feltételét képező fizetnivalóit, ingóságait, terményeit és állati termékeit nem tudván eladni, be fog következni az árverés. Ez alól csak akkor szabadulhat, ha a bírói zálogjog ellenére, természetesen a rendelet értelmében kreált felügyelőszerv hozzájárulásával és annak ellenőrzése mellett, eladhatja a zár alá vett ingókat és a vételárat a rendeletben meghatározott kötelezettsége teljesítésére fordíthatja. En hiszem, hogy ilyen értelemben fog rendelkezni az a kibocsátandó rendelet, amely megállapítja, hogy minő jogokat és kötelezettségeket gyakorol a felügyelő szerv. Kérem, méltóztassék tárgytalannak tekinteni a kérésemet, ha a pénzügyminiszter úr ezt már eleve így gondolta, ha azonban erre a pontra vonatkozólag esetleg még nem történt döntés, vagy nem ilyen értelemben kontempláltatott a döntés, kérem, méltóztassék figyelemre méltatni ezeket az aggodalmaimat a kibocsátandó rendeletnél. (Jánossy Gábor: Helyes!) A rendelet ugyan kimondja, hogy az 1932. évi április l-e előtt esedékessé vált kamatok és egyáltalában a hátralékos kamatok tőkésítendők és a tőkéhez csatolandók, megint nincs azonban bizonyosság a rendelet alapján a tekintetben, hogy rendezettnek, vagy rendezetlennek kell-e tekinteni a hátralékos kamatot, ha arról váltó adatott, a nélkül, hogy a tőkéhez csatoltatott volna. E tekintetben is mély tisztelettel kérem, méltóztassék a váltóval rendezett kamatot szintén a tőkéhez csatolni, mert ez számtalan esetben olyan óriási terhet jelent, hogy az adós gazdák igen nagy kategóriájánál a rendelet jószándékát és intencióját a védelem igénybevétele tekintetében ilyen értelemben való rendezés nélkül szintén megakadályozza. Itt van a jóhiszemű kezesek kérdése. Idevonatkozóan azt mondja a rendelet, hogy a végrehajtási kedvezményeket védelmet az egyetemleges adóstárs, vagy a kezes gazda is igénybeveheti, de csak akkor, ha saját személyére nézve fennforognak azok az előfeltételek, amelyek a birtok védetté való nyilvánításához szükségesek és ha birtokát ténylegesen védettényilváníttatja. Mit jelent ez? Veszek egy esetet. Egyetemlegesen le van kötve több birtokosnak ezer holdja, ezek között az egyetemleges adóssági viszonylatban lévők között azonban van egy húszholdas gazda, van köztük egy llése làêé november 23-án, csütörtökön. 500 holdas gazda, van köztük egy százholdas, egy 200 holdas gazda. Ha most olyan értelemben fogom fel ezt a rendelkezést, hogy az öszszes lekötött ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmét veszem figyelembe, akkor ennek a rá betáblázott adósság esetleg nem fogja kitenni, csak a háromszorosát, az egész birtokkomplexum kataszteri tiszta jövedelmét véve a számítás alapjául. Vegyünk ezer holdat. Ha egy ezerholdas birtokra be van kebelezve — mondjuk — tízezer pengő, akkor az nem fogja kitenni a tizenötszörösét az egész ezer hold kataszteri tiszta jövedelmének. Ha most már a kezes védelme szempontjából az összes lekötöí^ birtokok tiszta jövedelmét veszem figyelembe, akkor a kezes nem élhet az adósvédelemmel, mert hiszen összes adóstársai birtokainak kataszteri tiszta jövedelmét is figyelembevéve, az adósság nem teszi ki ennek tizenötszörösét. Ha ellenben veszem a 20 holdas gazdát és ve4 szem a tízezer pengő tartozást, akkor meg nagyon, de nagyon sokszorosan, nem tizenötszörösen, de százszorosan felül fogja múlni. Ha most már az előbbi esetet veszem, tehát az összes adósok birtokát, akkor a kezes nem tudja magát védelemben részeltetni, mert hiszen az ő személyében egyedül nem forognak fenn azok az esetek, ha az egész lekötött birtok-kategóriát vesszük figyelembe, viszont

v a hitelezőnek joga, de nem kötelessége csak ezt a 20 holdas gazdát perelni. Ö perelheti az összesét, ebben az esetben rendben van, mert hiszen az egész fedezet ott áll, de perelheti csak a 20 holdas gazdát, perelheti csak a 15 holdas egyetemleges adóst és ebben az esetben, minthogy joga van a hitelezőnek úgy perelni, ahogyan akar: mindenkit, vagy egyet, vagy kettőt, vagy hármat, az az <&gy, kettő, vagy három gazda, kezes, adóstárs el fog vérezni a hitelezőnek annál a jogánál fogva, hogy akármelyiket, egyet vagy mindet is perelheti. Olyan értelemben kérem tehát itt a rendezést, hogy a kezes necsak a saját személyében, személyi vonatkozásában, legyen irányadó, hanem birtoka vonatkozásában is és az egész adósság az ő birtokához viszonyítva bíráltassék el, hogy a tizenötszörösön alul, vagy a tizenötszörösön felül van-e az a tartozás. ((Helyeslés jobbfelőL) Igen sokan felhozták a konjunkturális teher megosztása ellen azt is — akadt egy pénzügyminiszterünk is, aki ebben az irányban szólalt fel — hogy tulajdonképpen nagymérvű gazda-eladósodásról szó sem lehet, mert hiszen az eladósodott birtokok az egész birtokállománynak legfeljebb 40—45 százalékát teszik ki, ezzel szemben 60—66 százalék körül adósságmentes a birtok. Ámde, ha mélyebben jiézünk ebbe a kérdésbe és megnézzük a statisztikát abból a szempontból is, hogyan van eladósodva a kötött birtok, amely már kötött természeténél fogva is kevésbé adósodhatott el, és hogyan van eladósodva a szabad birtok, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kötött birtok 35 százléka van megterhelve, 65 százalék;!* pedig tehermentes. A szabad birtok kategóriájában már majdnem fordított a helyzet: X S Actbad birtok 55—60 százaléka el van adósodva. Ez az eladósodás 1931 végéről szól. Azóta még csak fokozódott a szabad birtokok eladósodása. Es ha. tovább elemezem a kérdést a szabad birtoknak nagyság szerinti különböző kategóriái szerint, akkor azt tapasztalom, hogy a nagybirtok holdanként már 200 pengőn felül van eladósodva, az 50 katasztrális holdon aluli