Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-217

158 Az országgyűlés képviselőházának 21\ állásuk nincs a semmibevevés ellen. Valóban méltó ehhez a társadalmi rendhez az, hogy ezeket az embereket ilyen borzalmas módon elrothadni hagyják. Csak, aki fizet és akitől félnek, az ebben a társadalmi rendben a tekintélynek az alapja. Mi ezt valljuk és a miniszter úr intézkedései a hajléktalanok és a kilakoltatás előtt állók ügyében győzhetnének meg minket arról, hogy tévedünk, ezek az intézkedések lesznek egyedül alkalmasak arra, hogy a megállapításnak ellene mondjanak. (Ügy van! Ügy van! a s'zélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T-. Képviselőház: Kéthly Anna képviselőtársam nagyon megható és megragadó színekkel ecsetelte azt a nyomort, amely, sajnos, a fővárosban évek óta fennáll. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vidéken sem kisebb a nyomor!) Ennek a nyomornak az okaival, azt hiszem, nem kell foglalkoznom; (Kabók Lajos: Ezen lehetne segíteni!) nekem, mint a népjóléti ügyek resszortjával megbízott miniszternek, kötelességem, hogy tőlem telhetőleg segítsek ezen a nyomoron. Ami az utcánlevő nyomorgókat illeti, ezek nem kilakoltatott emberek,, nem olyanok, akiket a szívtelen háztulajdonos kidobott, (Elénk ellenmonűások >a szélsőbaloldalon.) hanem olyiainok, akik a vidékről felszivárogtak, munka nélkül vannak, lakásuk a fővárosban nem is volt soha és itt elhelyezkedni nem tudnak. (Farkas István: Ez túlzás!) Ezeknek segélyezésére szolgál az ínségakeió s elhelyezésükre szolgálnak azok a 'menedékhelyek, amelyeket az idén is felállítottam, (Farkas István: Nagy protekció kell oda!) ott azután igazán nem kell protekció. (Kabók Lajos: Rosszul tudja a miniszter úr!) Tessék adatokat adni, t. képviselő úr. (Zaj a szélsőhaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ami a kilakoltatások kérdését illeti, azt hiszem, ezen a téren olyan .messzemenő szociális érzékkel intéztetnek a dolgok, hogy a képviselő urak ebben a tekintetben jogos panaszt igazán nem emelhetnek. Tudjuk nagyon jól, hogy a belügyminisztérium kebelében működik a lakásügyek kormánybiztosé ága, amelynek megvan az utasítása, hogy elmenjen a méltányosság legvégső határáig, és magam meggyőződtem róla, hogy milyen messzemenő méltányossággal intézik ott az ügyeket. (Propper Sándor: Nagyon rendes ember, de nem tud lakást adni!) Minden olyan esetben, amikor a méltányosság fennforog, elhalasztja a kilakoltatást, azokban az esetekben pedig, ahol a kilakoltatást kénytelen elrendelni olyan emberrel szemben, aki a saját hibáján kívül jutott abba a 'helyzetbe, hogy lakás nélkül maradt, mindig rendelkezésre bocsátja a szükséglakást, mert gondoskodás történt arról, hogy megfelelő mennyiségű szükséglakás álljon rendelkezésre. (Kabók Lajos: Megint rosszul informálták a miniszter urat!) Az urak túloznak és az urak vannak rosszul informálva, mert nem. fordult elő az utolsó esztendőben egyetlen olyan eset sem, (Kabók Lajos: Ezen a héten is volt, a múlt héten is volt!) hogy a lakásügyek miniszteri biztosa kilakoltatott volna olyan valakit, aki a kilakoltatást nem^ érdemelte volna meg, akivel seemlben a méltányosság jogosult lett volna. (Élénk ellenmondások a s'zélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! ülése 1933 november Ê2-én, szerdán. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Természetes, hogy olyan embereket, akik tudnának, de nem akarnak lakbért fizetni, nem tudok elhelyezni, de aki önhibáján kívül nem tud lakbért fizetni, az vagy benne marad a lakásában, vagy szükséglakásba kerül. (Propper Sándor: Szóval nem lesz kilakoltatás?) Elnök: Kérem Propper képviselő urat, maradjon csendben. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ami azt a kívánságot illeti, hogy a kilakoltatásokat egyáltalában függesszem fel, ennek nem tudok eleget tenni, (Farkas István: Elég baj!) mert más érdekeket is figye- ^ lembe kell venni. Azt ellenben igenis kilátásba W helyezem, hogy most, a legszigorúbb időben, karácsony táján, a kilakoltatásokat hosszabb időre be fogom szüntetni. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a házbéradó engedtessék el a háztulajdonosoknál abban az esetben, ha lakójuk nem fizet, erre csak azt válaszolhatom, hogy ez nem az én resszortomba tartozik, ezért itt nem helyezhetek semmit kilátásba. Ezt egyedül a pénzügyminiszter úr intézheti el, ha egyáltalán elintézheti. De a pénzügyminiszter úr eddig is elment már addig a határig, ameddig elmehetett, mert mindazok, akik igazolják, hogy lakójuk nem fizetett s ez irányban pert tettek folyamatba, (Kéthly Anna: Kilakoltatási pert?) vagy kilakoltatási pert, vagy a házbér megfizetése iránti pert, — az egészen, mindegy — felmentetnek 'a házbéradó fizetése alól. Ebben a kérdésbe*i továbbmenni teljesen lehetetlen. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék csak rám bízni, legyenek nyugodtak az urak, objektívebben kezelem a népjólét ügyeit, mintha az urak kezelnék, ha itt ülnének. {Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: Interpelláló képviselőtársunk nem kíván a viszon válasz jogával élni. Következik a határozathozatal. Kérdem at. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! — Nem!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Östör József képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi, miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Patacsy Dénes jegyző (olvassa): «Interpelláció a földmívelésügyi 'miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról az arányról, amelyben a kisgazdák az állatkivitelben, különösen a marhakivitelben részesíttetnek? (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) 2. Mivel ez az arány jelenleg nem felel meg sem százalékban, sem egyébként annak, amely a kisgazdák érdekeltségét helyesen megilleti, (Rakovszky Tibor: Ezt ellenzéki képviselő előbb állapította meg!) hajlandó-e a födmívelésügyi miniszter úr az eddigi részeltetést az ő érdekükben megfelelőleg felemelni? (Zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Östör József: T. Képviselőház! Ebben az interpellációmban, amelyről méltóztatott a felolvasott szövegből tudomást venni, aziránt intézek kérdést a földmívelésügyi miniszter úrhoz, amiben, azt hiszem, teljesen egyetértünk, hogy abban az egyébként is nagyon szerény kivitelben, amelynek lehetősége Magyarország